Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

2016. JÚNIUS 1., SZERDA Bizalmi index: több cég tervez munkaerő-felvételt Sodródnak a vállalkozások A Videoton érdekelt a megújulásban Gerber András, a Kaposvári Vi­deoton igazgatója elmondta: a gyárkapu nyitva áll az új alkat mazottak előtt, ebben a pilla­natban akár 30 dolgozót is al­kalmazhatnak. A betanított munkásokon kívül mérnökö­ket és menedzsereket is ke­► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A kkv-vezetők köré­ben végzett legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozá­sok túlnyomó többsége a jelenle­gi dolgozói létszámmal fog mű­ködni a következő egy év során, azonban jelentősen megnőtt a munkaerő-felvételben gondol­kodók aránya - derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatási ada­taiból. A létszámbővítést terve­ző cégek aránya látványosan, 16 százalékról 24-re ugrott, s a leg­többen egy-négy főt vennének fel. Nem mindegy, hogy ki mi­lyen területen keres állást: míg a szolgáltató és mezőgazdasági cégeknek csupán 17, illetve 19 százaléka tervez felvételt, addig a kereskedelmi és ipari szektor­ban 29, illetve 33 százalék. El­gondolkodtató adat az is, hogy a cégek többsége - 56 százaléka - a jelenlegi jövedelem szinten tartására törekszik, a fizetés- emelést tervező cégek aránya 31 százalékról 37 százalékra nőtt, s átlagosan három százalékkal magasabb bért utalnak majd a dolgozók bankszámlájára.- Ellentmondást érzek, mi egyáltalán nem tervezünk lét­számbővítést - mondta Otolecz Árpád, a TBG Otolecz Kft. cég­vezetője. - Az építőipar draszti­kus változásait annak idején tár­saságunk is megérezte, 2000 kö­rül még közel 80 embernek ad­tunk munkát, most öten dolgo­zunk. Korábban évente 30-50 ezer köbméter betont készítet­tünk, manapság évi 10-15 ezer köbmétert. Régebben betonter­méket gyártottunk, s betonacél készítésével, beszerelésével is foglalkoztunk, azóta mindkettőt felszámoltuk, a műköves tevé­kenységet is befejeztük, a jármű­parkunkat nullára építettük le. A szakember szerint az orszá­gos médiában gyakran emlege­tett néhány nagy, jelentős érté­kű megrendelést zsinórban el­nyerő építőipari cég kedvező ál­lapotban van, ám a kkv-szek- tor szereplőinek többsége a tál­resnek. A felvetésre, miszerint gyakori panasz volt az ipari cé­gekre, hogy a kemény munkát gyakran csak minimálbér kö­rüli fizetséggel díjazzák, Ger­ber kiemelte: náluk ennél jó­val többet keresnek a dolgo­zók, sőt, az idei hatszázalékos béremelés után az év máso­dik felében jövedelem- és bér­fejlesztő akciót terveznek. A részletekről egyelőre nem kí­vánt nyilatkozni.- Cégünk korábban és jelen­leg is a beruházásban, a mű­szaki-innovációs megújulás­ban érdekelt - emelte ki. - A közelmúltban több mint 500 millió forintos beruházást haj­tottunk végre, részt vettünk a nagyvállalati támogatási programban, s a második fél­évben újabb, nagyjából 200 millió forintot fordítunk tech­nológiai és informatikai fej­lesztésre. A cégek több embert foglalkoztatnának, ha lenne pályázati lehetőség a fejlesztésekhez pon maradásért vív harcot. Ar­ra a felvetésre, miszerint ha­zánkban az év első három hó­napjában számottevően, 9,6 szá­zalékkal csökkentek a beruhá­zások, Otolecz rámutatott: alig vannak pályázatok, noha koráb­ban gyakran ígérték, hogy tö­megével jelennek meg a kiírá­sok az építőiparban is. A jelen­leg zajló nagy projektek jelen­tős része uniós forrásból valósul meg, kérdés, milyen forrásokkal kalkulálhatnak jövőben a cégve­zetők, ha kifutnak a mostani pá­lyázatok. Szabó Ferenc, a kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. ügyvezetője is arról beszélt: kevés a pályázat. Szükség vol­na fejlesztésre, ám a nagyobb értékű beruházást képtelenek önerőből fedezni. - A hőkeze­lő-, illetve a forgácsolóegység­ben újabb beruházást kívá­nunk végrehajtani - mondta. - Új kemencét, fogaskerék-köszö­rűt akarunk üzembe helyezni, melynek költsége közel egy­millió euró. Ha felét pályázati forrás adná, akkor a másik 50 százalékot megpróbálnánk elő­teremteni. Több mint 300 mil­lió forintot azonban nem tudok előhalászni. A fizetésemelést viszont meg­oldotta a közel 50 tagú társaság: tavasszal átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek az átlag- keresetek. Szabó szerint gyak­ran hallani, hogy alacsonyak a keresetek megyénkben, szerin­te is így van. Úgy fogalmazott: valamikor el kell kezdeni a bér­emelést, egyszerre úgy sem le­het 50 százalékkal növelni. Tár­saságuk később folytatni akar­ja a folyamatot, a cégvezető fon­tosnak tartja, hogy a munkáso­kat anyagilag, erkölcsileg meg­becsüljék, az ősszel várhatóan további öt-hat dolgozó felvételé­vel számolnak. Lucz Géza, a megyei mérnö­ki kamara elnöke kifejtette: a munkaerő-felvételt tervező cé­gek zöme alighanem a főváros­ban és vonzáskörzetében, illet­ve a gazdaságilag fejlettebb ré­giókban működik. Ez teszi lehe­tővé, hogy új dolgozókat alkal­mazzanak, és a növekvő árbe­vételből fizetésemelésre is for­díthatnak. Ezzel szemben szá­mos megyei jogú városban nem ez az általános.- A szakma örülne és támo­gatná, ha nem csak a pályázatok előkészítéséről lenne szó, ha­nem érdemben megjelennének a kkv-szektort támogató progra­mok - hangsúlyozta. - Ország­szerte, így Somogybán is ez hoz­hatna átütő változást. Harsányi Miklós Totális K. 0. Vas András andras.vas@mediaworks.hu A zért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél - mondta bő másfél éve, Paks2 parlamenti vitájában az atomenergia mellett érvelve L. Simon László. Hogy az egykori kultúráért felelős államtitkár viszonya meglehetősen hűvös a természettudományokkal, még kibírná valahogy az or­szág, a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban sokkal le­sújtott) képet fest viszont a Magyar Energetikai és Közmű-szabá­lyozási Hivatal felmérése: a hazai fogyasztók kevesebb mint ne­gyede vállalná, hatvan százalékuk viszont elutasítja, hogy a jelen­leginél kevesebb környezetszennyezéssel előállított áramot vásá­rol a mostaninál öt százalékkal drágábban. Vagyis, hogy egy át­lagos kaposvári lakás esetében havi hatezer forint helyett 6300- at, azaz éves szinten 3600-zal többet fizessen... Ezek után nem meglepő, kevéssé rázta meg a közvéleményt, hogy tavaly év eleje óta termékdíj-kötelesek lettek a napelemek, s kevés követője akad a Lengyeltóti mellett egy éve működő, s a vá­ros energiaigényének negye­dét biztosítani tudó napelem­parknak. Vagy, hogy a 2013- 20-as uniós fejlesztési ciklus­ra a 245-ből csak két somogyi település, Kaposhomok és Ka- poskeresztúr tervez hasonlót a határába. Pedig a napsüté­ses órák száma alapján az or­szág adottságai jobbak a leg­több uniós tagállaménál, s szakemberek szerint, ha teljes mér­tékben hasznosítanánk a napenergiát, fedezné az összes fűtési és melegvíz-energiaszükségletet. Ennek ellenére az unióban ép­pen az utolsó helyen állunk e téren... Helyette orosz kölcsönből a paksi atomerőmű bővítését szorgal­mazzák a döntéshozók, noha egy friss tanulmány szerint évente 285 milliárd forintjába is kerülhet az adófizetőknek Paks2, rá­adásul az elemezés szerint az új blokkok felépítése és működte­tése semmilyen formában nem tehető nyereségessé, még az is ol­csóbb lenne, ha az ország teljes egészében külföldről vásárolná a szükséges energiamennyiséget. Ja, az említett összeg nem a hi­teltörlesztést jelenti, hanem a büdzséből a fenntartásra költendő összeget: minden magyarnak cirka 30 ezer forintjába fájna a ha­zai atomenergia. Ami több mint nyolc évi, a jelenleginél öt száza­lékkal drágább zöldáramot jelent... Vagyis nemcsak a hajdani kulturális államtitkár számára szá­mítanak idegen terepnek a természettudományok, láthatóan a honi többség is vereségre áll. És csökkenteni akarják az érintett tantárgyak óraszámát... Ha teljesen hasz­nosítanánk a nap­energiát, fedezné az összes fűtési és melegvíz-energia­szükségletet. Hétvégén indul a strandszezon Kaposváron is KAPOSVÁR Június 4-én, szom­baton reggel 9 órakor nyit a strand. A Virágfürdő munka­társai a héten befejezik a sza­badtéri medencéknek és műsza­ki eszközöknek a felkészítését a nyári időszakra. Az új homokos strandfocipálya már elkészült, s az idén először megjelenik a strandmagazin is. A dél-dunán­túli régió legnagyobb egybefüg­gő vízfelületű fürdőjében 17 fé­le, összesen 46 látványelem vár­ja a vendégeket. A tavalyi idény­ben több mint 120 ezren válasz­tották a Virágfürdőt, ahol a jegy­árak az idén nem emelkednek. Márkus Kata A National Geographie május fotójának választotta: meghódítja a világot a Zselicből fotózott Tejút ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSFŐ - A hajnali egy órás indulásunkat csodálatos égbolt tette izgalmassá. A rét felett már szabad szemmel látható volt a Tejút várva várt látványa. Két különös kísérő csatlakozott a fotóhoz. Az első, a kép jobbol­dalán látható legfényesebb, vö­rösessárgás égitest a Mars. A második a kicsivel halványabb Szaturnusz - írja fotóblogjában a különleges április hajnalról, amikor az elismert fénykép ké­szült a kaposfői, főként légköri jelenségeket és a csillagászati összefüggésekkel foglalkozó al­kotó. - A Tejút látványát sosem lehet megunni. Galaxisunk kö­zepe kora nyártól egészen őszig látszódik a déli horizont környé­kén. Egy feldolgozott fotó eseté­ben előjönnek a porsávok, a kü­lönböző színek és a galaxisunk szerkezete. Áprilisban csak ko­ra hajnalban kel a Tejút közpon­ti része, így várni kellett vele majdnem három óráig, mire el­fogadható magasságba került. Ám azt a hétfő hajnalt rendkí­vüli tisztaság koronázta meg, így sikerült ennyire látványos fotót készíteni - avatott be a fel­vétel elkészítésének körülmé­nyeibe. A Zselici Csillagpark­ban készült asztrofotóról el­árulta, a csillagpark által nyúj­tott Fornax 10-es mechanikára rárakott egy átalakított fényké­pezőgépet (amely érzékenyebb a hidrogén-alfa hullámhosszra) egy speciális objektívvei. Elein­te egy üstököst akartak lefotóz­ni, de sokkal érdekesebb volt a Tejút központi része, ezért dön­tött úgy, hogy öt perces expozí­ciókkal a Futó Ló és az Antares vidékét örökíti meg. Ahogy időről-időre hallha­tunk Schmall Rafael egzotikus pillanatfelvételeiről, biztosak lehetünk abban, fogunk még gyönyörű fotóival találkozni. - A jelenlegi projekteknél már az a lényeg, hogy egyedi legyen a helyszín, különleges és ikoni- kus - mondta. - A megfelelő té­maválasztás nehéz. Legutóbb hétfőn este kémlelte az égbol­tot, akkor egy tavat használt előtérnek. S egy másik projekt­je egy csillagköd lefotózása, ám elárulta, az időjárás nagyban megnehezíti a megfelelő felvé­telek elkészítését. Szűcs T.

Next

/
Thumbnails
Contents