Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-07 / 107. szám
2016. MÁJUS 7., SZOMBAT 4 MEGYEI KÖRKÉP I Nyulász Péter nagy sikerű trilógiája újjáéleszti a magyar tenger legendáját Mesés utazás a Balatonra Április végén jelent meg a Balaton legendáját feldolgozó Helka-trilógia zárókötete. Nyulász Péter könyvei a Balaton és a Bakony vidékén játszódnak, és mesés kalandozásra hívják ifjú olvasóikat a mítoszok világába. Jeki Gabriella jekigabriella@gtmail.com- Úgy aposztrofálja a regényeket, mint a fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros, kalandos meseregény. Ez eléggé új műfaj a gyerekkönyvek világában. Milyen volt a fogadtatás, most már harmadszor?- A történet valóban egy kalandos meseregény, amit az elsőhöz hasonlóan nagy szeretettel fogadnak nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is. A történetekben egyfajta varázsvilág jelenik meg a lapokon, és mesével öltözteti fel a helyeket a varázslatos Balaton környékén.- A szereplők nevei kapcsolódnak ahhoz a csodás vidékhez is, amerre járnak? (Tramini, Furmint, Helka, Ciprián, Kamor, Boglárka.)- Részben kapcsolódnak, hiszen eszerint kerestem a megfelelő karakterhez illő neveket. Két szeleburdi, kalamajkázó manónak persze akkor is lehetne Tramini és Furmint a neve, ha nem a borról kapták volna a nevűket A harmadik, most megjelent regényben egyébként kiderül, hogy ennek a tréfás névválasztásnak is van egy „magyarázata”, nem a véletlen műve. A történetben helyet kap például egy kis Pele kapitány is, akinek sokáig kerestem a nevét: végül egy létező, „Boncsos tető” adott inspirációt. Szerzőként mindig a tetszetősnek tűnő neveket kerestem. És természetesen Fáy András eredeti legendája is sok öüe- tet adott: tőle származik Zemúr, Bora, Thuz is, akik az eredeti legendában szerepelnek.- Merre járnak a főszereplők, miközben csatát vívnak a fekete sereggel?- Bár az eredeti legenda a is Balatonnál játszódik, Fáy András azt találta írni, hogy egy alföldi herceg, Zemúr űzte el az otthonából a testvérét, aki Tihanyban talált menedékre. Ő volt az a remete, aki a legendabeli Kelén édesapja. Másrészt Zemúr az apja Thuznak, akiből Fáy András történetében - egy átok miatt - vadkan lett. Ez így már egy olyan családi viszonyrendszer, mint egy brazil szappanoperában, és én megláttam a lehetőséget abban, hogy megírjam a folytatását a történetnek. Nálam a trilógia második részében bukkan fel ez a titokzatos testvér - szinte a semmiből -, és elraboltatja Etelkát. Ciprián mint hadvezér elindul, hogy megmentse őt, és a nyomok először is a Bükk irányába, majd természetesen az Alföld felé vezetnek. így kerül bele a Balaton mellett ez a két tájegység. Miközben végigkutattam a regény lehetséges helyszíneit, döbbenetes helyekre jutottam el én magam is. Mesébe ülő tájak, amik szinte kínálják magukat a kalandozásra - a valóságban is.- Hogyan képzeljük el a Víz, a Part és az Erdő vidékét?- Hát úgy, ahogyan látjuk, amikor elmegyünk a Balatonra, és körbejárjuk. A regény helyszíne a Balaton, a közvetlen környezete és a Bakony sűrű rengetege.- Melyek a legérdekesebb háttérlegendák?- A legérdekesebb legenda a Sió tündére. Próbáltam a történetbe más mítoszt is beleilleszteni, de több ellentmondással találkoztam, így fel keltett hagynom a kísértettel, hogy összeolvasz- szam azokat. Több helyen azért utalásokat tettem például a tihanyi visszhangra vagy a kecskekörömre. Ahol azonban szükséges volt, ott saját legendát találtam ki. Ilyen az aranyhíd és a sárkány legendája, amire azért volt szükség, mert a Fáy regéjében is felbukkanó sárgaköves gyűrű egy varázslatos hercegi ékszer, és szükség volt egyfajta háttérmagyarázatra, hogy mitől varázserejű. Ez a legenda segített azután magyarázatot adni arra is, hogy miért is jelenik meg a második részben Zemúr, és milyen szándékok mozgatják.- A második részben újabb legendák övezte helyekre jutnak el hőseink, mint például a balaton- boglári patanyomos kő.- Ezt nekem konkrétan Béres Krisztina, a balatonboglá- ri könyvtár vezetője említette, mikor ott jártam. Épp jókor jött, mert arra kerestem megoldást, hogyan tudnának a hőseim „hirtelen” átjutni a déliről az északi partra. Híd ugye nem volt, a hajó túl lassúnak bizonyult volna - és ebben segített ez a kő. Amikor ott jártam, megnéztük, tényleg van egy lyuk azon a sziklán, a bogiári Gömbkilátó mellett, amit akár patanyomnak is gondolhatunk.- Elkészült a „Helka-bakancs- lista”, ezen több somogyi helyszín is szerepel, például Siófok- Sóstó, mint a „Sió (ideiglenes) lakhelye”. Mit is jelent ez? A trilógia különlegessége az is, hogy mindegyik kötetet más-más képzőművész illusztrálta Nyulász Péter diplomáját történelem-földrajz szakon szerezte Debrecenben, és tíz éven át a Magyar Rádió újságíró-riportereként dolgozott. Több éven át az Egyszervolt.hu gyermek kulturális családi portál szerkesztő-szerzője, kommunikációs vezetője volt. Zsubatta! című mondókás-ver- ses kötete 2005-ben. a Miazami kitalálós versikés könyve 2007- ben, a Gyere velünk Budapestre! hajtogatós képeskönyve 2008- ban, a Miazmég kitalálós versikés kötete 2010- ben jelent meg. A Balaton-trilógia első kötete, a Helka, a Burok-völgy árnyai című kalandos meseregénye 2011-ben látott napvilágot és azonnal elnyerte gyerek és felnőtt olvasóinak tetszését. Mára- már hat kiadást élt meg, és több mint 15 ezer példányt adtak el belőle. A 2014-es második kötet Ciprián, a Balaton hercege történetéről mesél, a most megjelent harmadik kötet a Kamor Helka menyegzője címet viseli. A trilógia egyik különlegessége, hogy valamennyi történetet más kortárs művész illusztrálta.- Az első kötet története szerint Sió tündér a Sóstó félszigetén húzza meg magát, amikor egy ideig felhagy a „hivatásával”, és nem tündérkedik. Ebből persze bonyodalmak származnak és miközben nem figyel a Balatonra, elszaporodnak benne az angolnák és a hínárszerű moszat, ami újabb kalamajkát okoz. Közben bizonytalanság övezi a tó környékét. Akár idegenek is betelepedhetnek. Számos üzenetre asszociálhatunk: gondozd a magadét, figyelj a tulajdonodra!- A Sóstó, Sió torkolat mellett a történetben megjelenik a Balaton déli partjának néhány fontos pontja, többek között a földvári Földvár vagy Fonyód dupla csúcsa, a „Kétpúpú hegy”.- A földvári Földvár szükségszerűen ott van, ahol tennie kell: ez az a hely, ahonnan egyszerre belátható a Balaton nyugati és keleti medencéje is. És ha van egy kötelességtudó hadvezér (Ciprián), annak stratégiai pontok keltenek. Földvár ilyen. A Kétpúpú hegy pedig egyszerűen jól hangzik: ez is egy stratégiai pont, ahol megfigyelőállásokat kell kiépíteni - másrészt a két manó szójátékosságához is kiváló alapanyagot szolgáltat. - Három legendás balatoni hajó is szorosan kapcsolódik a kalandregényhez: a Balaton két legidősebb és egyben legszebb hajója, a 2016-ban éppen 125 éves Helka és Kelén, illetve a kecses Nemere II cirkáló. Mi a szerepük?- A Helka és Kelén hajók neve eleve ebből a legendából származik, a történet eredeti kiadása után 55 évvel tették őket vízre. A Nemere II köztudomásúlag a Balaton leggyorsabb vitorlása. A történetbe pedig szükségszerűen keltett egy gyors hajó. így nálam megjelenik Nemere kapitány, mint egy fess úriember, aki reprezentálja az egykori balatoni polgármiliőt. És ki más lehetne méltó párja a Balaton tündérének, mint egy jachttulajdonos kapitány?- Az első kötet elnyerte az IBBY Év Gyermekkönyve 2011 díjat. Mi lehet a sikerének a titka?- Egy régi legendát úgy próbáltam feleleveníteni, hogy az a mai közönség számára is érdekes tegyen. Azoknak a gyerekeknek, akik ma folyton a számítógép vagy a telefon előtt ülnek, hogyan tesz érdekes egy 180 évvel ezelőtt íródott legenda? Ennek megfejtése egy tréfás, humorral átjárt történet, a valóságban is bejárható helyekkel, sok beszédes névvel, kapcsolódások a valósággal. Ez tehetővé teszi, még azt is, hogy iskolai közös olvasmányként - főként a negyedik évfolyamon - a tananyagot ezzel együtt tanulhassák.- A Helka úgymond „kötelező olvasmány”, melynek iskolai feldolgozásához pedagógiai módszertani segédlet is készült. Melyik korcsoportnak ajánlaná?- Egy pécsi tanítónő, Oszoli Márta például készített egy pedagógiai módszertani segédletet, amelyben egy teljes tanév tananyagát köti össze a trilógia első kötetének fordulataival, helyszíneivel, történéseivel. A Helká- ban például többek között elrejtve fel tehet telni utalásokat - a „Bakony nemes érceként” - a ba- uxitra, azaz az alumíniumgyártásra, avagy Nóniusz lovászmester neve révén a magyar igavonó lovak származására.- Milyen turizmusösztönző hatása van a könyvnek?- Azt tapasztalom, hogy magától értetődően működik. Nagyon sok visszajelzést kapok családoktól, baráti társaságoktól, akik a könyvek olvasása után, a kalandok nyomán felkerekednek, és felkeresik a helyszíneket a valóságban is - az Örvényesi malomtól a tihanyi Barátlakásokon át a Tapolcai tavasbarlangig. Sokan indulnak ezekre a tájakra osztálykirándulásokra, táborozásokra. A könyv mesés fordulatainak megfelelően felkeresik és még izgalmasabbá teszik ezeket a helyszíneket. A Balaton-felvi- déki Nemzeti Park munkatársaival el is kezdtünk egy közös munkát, hogy a kiránduló osztályokat külön Helkás erdei iskolai programokkal, túrajavaslatokkal fogadhassák. Májusi piac KAPOSVÁR A szabadföldi fejes saláta, az újhagyma, a hónapos retek és persze a paradicsom-, és paprikapalánta volt a sláger pénteken a nagypiacon. De az sem csalódott, aki virágot keresett az árusok standján, a tél végi gyümölcshiánynak pedig a fóliás eper megjelenése vetett véget. Kilóját 1200-ért, az óriásszeműt 1500-ért mérték. A tavasz csalhatatlan jele a standokon a zöld és fehér spárga, igaz még mindig 700 forintért adták csomagját.
