Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-30 / 125. szám
2016. MÁJUS 30., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG 0 Megfelelő védekezés nélkül rajtavesztenek idén a gabonatermelők A kártevőké lesz a nyereség? Az enyhe, fagymentes tél, valamint az esős május miatt kifejezetten sok kártevő tizedeli az egyébként jónak ígérkező gabonatermést. Ez még magas árak mellett is rossz hír lenne, a mostani olcsó gabona idején viszont a megfelelő védekezésen múlhat a nyereség. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Alapvetően jó termés várható idén a szántó-, földi növénytermesztésben, ám nem mindenki örülhet a sikernek a betakarítás után, országosan sok gondot okoznak ugyanis a kártevők. Ahol nem fordítottak elegendő figyelmet a védekezésre, ott több probléma is akad, ilyen például a gabonaféléket megtámadó sárgarozsda vagy a fehérrozsda. Permetezés hiányában ezek elvihetik a várható termés 20-30 százalékát is, amely már komoly kiesést jelent mindazoknak a termelőknek, akik nem fordítottak elegendő figyelmet a megelőzésre, a táblák védelmére. „Meg tudom erősíteni, hogy a kártevők sok gondot okoznak idén” - mondta el ezzel kapcsolatban lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke kifejtette: a májusi esők valóban aranyat értek, hiszen sokat lendítettek az idei termelői várakozásokon, ám egyúttal a kártevők, különösen a gombák elszaporodásának is kedveztek. Korábban már a szokatlanul enyhe, szinte fagymentes tél is a kártevőknek, elsősorban a rovaroknak kedvezett. Ezek lárvái ugyanis nagy számban teleltek át az enyhe téli hónapokban. Mindezek miatt az elnök úgy véli, idén különösen fontos lenne a megfelelő védekezés az egyes kártevők ellen. Ez már csak azért is különösen fontos, mert a piacokon rendkívül alacsony felvásárlási árak tartják magukat, és a jelek szerint Hosszú ideje mélyponton a világpiacon a gabonaárak Hosszú ideje nagyon alacsony szinteken mozognak a világpiacon a gabonaárak, ez pedig valóban felértékeli a termelők hatékonyságát. A búza ára tonnánként 42 ezer forint körül van, de az új termésre is csak 45 ezres ár várható. Mindez nagyon kevés, a termelők túlnyomó részénél nem elegendő a nyereségre, akik alacsony terméshozamot produkálnak, óhatatlanul rajtaveszítenek. A március végi jelentős visz- szaesés után áprilisban hirtelen drágult a kukorica, a korábbi 37- 38 ezres tonnánkénti árról rövid idő alatt 47 ezer forint környékére emelkedett. Szakértők szerint nem tartós trendről van szó, további jelentős emelkedésre a jelek szerint nem számít a piac. ebben nem várható komolyabb emelkedés az idei szezonban. A búza és a kukorica ára is csaknem 50-60 százaléka annak, mint amit néhány éve adtak ezekért a terményekért a piacokon - Ezeken az árszinteken nagyon nehéz nyereséget termelni, akkor pedig, ha a termés 20-30 százalékát elviszi egy betegség, szinte lehetetlen. Nem véletlen tehát, hogy a mostanihoz hasonló években a megfelelő növényvédelem, a kártevők elleni védekezés jelenti a választóvonalat a nyereség és a veszteség között. „Valóban az egyik kiemelten fontos tényező a védekezés, idén ezen is múlhat a siker. Alacsony árszinteknél azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak, ilyen például a terméshozam vagy a betakarított termés minősége” - tette hozzá Vancsura József. Külön gond az is, hogy az Európai Unió az elmúlt években több növényvédő szer forgalmazását megtiltotta, és az egyes termékek újraszabályozása jelenleg is tart. Emiatt a megmaradó, még használható anyagokra helyeződik a hangsúly, amelyek közül a jobb minőségű, hatékonyabb termékeket tanácsos kiválasztani. Ellenkező esetben ugyanis több alkalommal kell használni egy-egy anyagot, a védekezés így többletköltséget jelent a termelőknek. Egyre több élelmiszert vesznek a vásárlók MAGYARORSZÁG A hazai mező- gazdasági termelőknek is jó lehetőséget jelent a folyamatosan növekvő kiskereskedelmi forgalom. Igaz, a bővülés több tényezőből adódik, és ezek közül nem a magyar élelmiszerek jelentik a legmarkánsabb tételt. A KSH szerint márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A boltok forgalmát nézve már jó ideje véget ért a válság, a hazai kiskereskedelmi forgalom 33 hónapja folyamatosan nő. Igaz, a mostani növekedés döntő része már a nem élelmiszer jellegű javakból adódik, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma már 2014-ben meghaladta a válság előtti rekordszintet. Az élelmiszer-kereslet bővülése azóta sem állt le. Januártól a sertés tőkehúsokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa érezhető fogyasztóiár-csökke- nést eredményezett a boltokban. A legtöbb kereskedelmi lánc a kereslet egyértelmű és markáns növekedéséről számol be. Hasonlóra számítanak jövőre a baromfi- és tejtermelők is. A többet vásárló fogyasztó jó hír a gazdáknak is, ám szakmai szervezetek szerint a növekedés jelentős részét az importáru viszi el, a többlet főként több szlovák, lengyel, német és más uniós áru megvásárlását jelenti. MW Stabil piac lehetne a közétkeztetés a termelőknek Beszállítás a menzára MAGYARORSZAG A helyi, kisebb mezőgazdasági termelők számára jó és biztos felvevőpiacot teremthet a közétkeztetés, ám a beszállításhoz előbb beruházások kellenek - hangzott el egy a napokban a témában megrendezett szakmai konferencián. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Szövetsége (VI- MOSZ) által közösen megrendezett eseményen kiderült: idehaza mintegy 3500 főzőkonyha és csaknem 6500 tálalókonyha alkotja a közétkeztetés hálózatát. A terület számos társadalmi csoportot érint, hiszen bölcsődékben, óvodákban, iskolákban éppúgy jelen van a menza, mint a vállalatoknál, az idős- gondozásban vagy a börtönökben. Nem csoda, ha minden ötödik magyar, mintegy 2 millió ember napi kapcsolatban áll a közétkeztetéssel. Mindez jó lehetőségeket rejt magában a termelőknek is, hiszen a piaci szereplők évente mintegy 129 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le. Ennek csaknem a fele az alapanyagköltség. Több mint 65 milliárdos az az alapanyagigény, amelynek egy részét a helyi termelők is beszállíthatnák. A közétkeztetés már csak azért is jó terep a kisebb, helyi termelőknek, mert az általuk termelt volumen gyakorta túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy kereskedelmi lánc érdemben tárgyalni tudjon velük. Igaz, hogy a közkonyhák is koncentrálódnak, némely helyen már napi 5-10 ezer adag ételt is főznek, ám ez még mindig kisebb igényt jelent, mint a kereskedelem elvárása, vagyis az iskolák, cégek konyháira a kisebb termelők kisebb szállítmányai is elegendőek lehetnek. A szakmai konferencián ugyanakkor az is elhangzott, hogy az együttműködés erősí- ■ téséhez nagyon sokat kell még tenni - még ha vannak is jó példák a közétkeztetés és a helyi termelők kapcsolatára. A feldolgozókapacitás hiánya, az alapanyagok egyenlőtlen eloszlása a legfőbb megoldandó kérdések közé tartozik. Utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy a jellemzően télen szolgáltató köz- étkeztetésnek a nyáron, ősszel termett helyi élelmiszereket fel kellene dolgoznia, vagy tárolható formában később ételt készíteni belőle. Ehhez fejlett, korszerű és hatékony technológia kellene. MW A közétkeztetésbe, így az iskolai menzákra kisebb mennyiségekkel is bejuthatnak a helyi termelők HIRDETÉS Napi kétmillió fő a közétkeztetésben
