Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. MÁJUS 29., VASARNAP A magyarok szeretik a tavat, öt vendégből négy hazai. Óriási fejlesztések lesznek a következő években, így versenyképes lehet más európai helyekkel Szezonon túlra is készül a Balaton Kastélyok, várak felújítása Komoly projekt a szigliget vár rekonstrukciója 4,4 milliárd Ft SZÁNTOD Kerékpárutak megújítása A teljes Balatont körbe lehet tekerni a kiépült kerékpár- utakon, az úthálózat fejlesztése is kulcskérdés. 3,5 milliárd Ft SZIGLIGET Vasútpálya korszerűsítése A Szántód-Kö- röshegy és Bala- tonszentgyörgy közötti szakaszt is felújítják. 48 milliárd Ft Kikötök építése Több kikötő fejlesztése és építése is zajlik, így készül a balatonfenyvesi Az ábra azt mutatja, melyek a legnagyobb beruházások a tó körül, és mekkora ezek értéke 5,9 milliárd Ft BALATONFENYVES Miközben a Balaton a nyári szezonra készül, a régióban azt tartanák a legfontosabbnak, hogy új szezonokat alakítsanak ki. Tavasszal az aktív turizmus, ősszel pedig a gasztronómia hozhatna még több vendéget. Fábos Erika MAGYAR TENGER Az elmúlt év legnagyobb fejlesztése Bala- tonfenyvesen valósult meg a Balatonnál. A négy hektáron elterülő, 300-350 férőhelyes kikötő mellett felépült egy háromcsillagos szálloda és egy kerékpáros központ, valamint két játszótér és egy étterem. A kikötővel és a szállodával ösz- szesen harminc munkahelyet teremtettek, a létesítmény 3,3 milliárd forintból magánberuházásban készült el. Lombár Gábor, Balaton- fenyves polgármestere azt mondta ez nemcsak a település, de a Balaton történetében is az egyik legjelentősebb fejlesztés, ami az elmúlt évtizedben lezajlott. „19 évvel ezelőtt fogalmazódott meg az a célkitűzésünk, hogy egy kikötővel hasznosítsuk ezt a partszakaszt - mondta Lombár Gábor. - Annak érdekében támogattuk ezt a fejlesztést, hogy a település érdemben elmozdulhasson attól a középszerűségtől, ami a Balaton nagy részét máig jellemzi. Azt reméljük, hogy ha a hajósok belakják a létesítményt, azzal egy olyan minőségi vendégréteg érkezik hozzánk, ami nemcsak számunkra, de az egész térség számára érdemi fellendülést hozhat. A vitorlások mellett arra is számítunk, hogy a kerékpárosok jobban felfedezik maguknak ezt a térséget. Mindkét területen vannak komoly tartalékok a Balatonnál és örülök, hogy ezt mi kiaknázhatjuk.” Nem lesz pocsolya a Balatonból Az elmúlt hónapokban rémisztő hírek jelentek meg arról, hogy rendkívüli iszapmennyiség halmozódott fel a balatonmáriafürdői partoknál, ami elriaszthatja a für- dőzőket. Azt, hogy mi okozhatja az iszap megjelenését, most vizsgálják. A település polgármestere szerint az elmúlt húsz évben kétszer is előfordult hasonló, ezért szerinte elhamarkodott a fenyvesi kikötőfejlesztést okolni a történtekért. Egyes feltételezések szerint ugyanis az iszapo- sodást az okozza, hogy a Balaton- fenyvesen épült kikötő gátja „fordítja vissza” az áramlatot és Mária alsón rakja le az iszapot. „A Balaton egy élő tó, amely minden környezeti változásra reagál - mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. - Itt a nyugati medencében mindig is megfigyelhető volt ez a jelenség. Az, hogy ezt a mostanit mi okozza, jelenleg vízügyi szakemberek vizsgálják. A magas vízszint, a nádasok pusztulása éppúgy állhat a háttérben, mint a szomszédos kikötő építése. Megoldást fogunk találni erre a problémára, amint a szakvélemények elkészülnek. A megjelent hírekkel ellentétben azonban nem lett pocsolya Balatonmária partjainál a Balatonból. Nyolc strand közül kettőt érint és hosszú bejárókkal megoldottuk, hogy ezeken a helyeken se okozzon az iszap gondot a fürdőzőknek. Nem örülünk, hogy éppen a szezon kezdetén rontják megalapozatlan, riasztó hírekkel az itt működő turisztikai vállalkozások esélyeit”. 300 milliárdból újulhat meg a régió A fenyvesihez hasonló kikötő fejlesztés több is lehet a következő években a Balatonnál. A soron lévő uniós ciklusban ugyanis ilyen célokra több mint 5 millárd forint áll rendelkezésre abból a 283 milliárd forintos forrásból, ami a Balatonhoz jut. Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint rendkívüli lehetőséget kapott a régió arra, hogy megújuljon. „Turisztikai célokra 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Balatonnál, amiből várak és kastélyok felújítására, az egész- ségturizumus fejlesztésére, a kerékpárutak korszerűsítésére, a térség világörökség várományos helyszíneinek fejlesztésére és természeti látnivalók láthatóvá tételére és mintagazdaságok fejlesztésére is jut majd - mondta Bóka István. - Természetesen a gazdaságélénkítésre és a vízminőség állapotára költhető források többsége is áttételesen a turizmusfejlesztést segíti.” Bóka István szerint az elmúlt években is sokat fejlődött a Balaton kínálata, a jövő érdekében pedig arra lenne szükség, hogy nyáron kevésbé legyen kiszolgáltatott az időjárásnak és a szezon hosszabbítása helyett a tavaszi és az őszi időszak is igazán vonzó lehessen. Ehhez véleménye szerint az északi és a déli parton is szükség lenne egy-egy olyan témapark kialakítására, ami új vendégeket hoz, önmagában vonzerőt jelent és több órás vagy akár több napos elfoglaltságot biztosít a családos turisták számára. Tavasszal és ősszel is erős lehetne A szakemberek nemcsak attól várnak sokat, hogy a kormány saját forrást rendelt a Balaton fejlesztésére, de attól is hogy létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség. Ezzel ugyanis lehet olyan döntéseket hozni, amelyek egységesen kezelik a Balatont és környékét. Hoffmann Henrik a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke azt mondta: az elmúlt években újra divat lett a Balaton, jó programok vannak a tóparton és a szolgáltatások minősége is fejlődött. Ez azonban nem elég, mivel a Balaton három megyéhez és statisztikai régióhoz tartozik, ami régóta gátolja, hogy olyan turizmusirányítás legyen ami segíti a szolgáltatókat és erősíti a turizmust. Ez akadályozza ugyanis az egységes közlekedést, vagy az egymásra épülő programok megszervezését. „Érdemi fejlődés csak akkor lehet, ha térség szinten gondolkodunk a hosszú távú fejlesztésekben, ha a meglévő attrakciók egymást erősítik és ha beközlekedhető a kínálat - mondta Hoffmann Henrik. - Autó nélkül jelenleg értelmezhetetlen a régió. Mondok egy példát: valaki szeretne az északi partról átmenni borozni Boglárra. Van busz, vonat, hajó, de mire a busz a hajóhoz ér, a hajó kikötött, mire a vonat beér, elment a busz. Mit csinál a vendég? Otthon marad. Most van remény arra, ha ezt központilag egy turisztikai szervezet koordinálja, úgy hatékonyabban meg tudja oldani, mintha három megye próbálná. A Balaton versenyképes lehet más európai nagy tavakkal is, ha egész évben választható lenne, mint turisztikai célpont. Az emberek fejében nem köny- nyű lerombolni azt, hogy a Balaton csak nyáron jó. Ehhez termékfejlesztésre lenne szükség, ami ha több mint száz önkormányzatra van bízva sosem történik meg. Erős és jó termékre lenne szükség tavasszal és ősszel is a tónál. Tavasszal az aktív turizmus, őszszel a gasztronómia lehetne ez a termék. A Balatonnál van a legnagyobb bicikliút-hálózat, vannak túraútvonalak és minden infrastruktúra adott ahhoz, hogyha tavasszal kisüt nap, az jusson eszébe az embereknek, hogy le lehet menni a Balatonra. Történelmi borvidék a balatoni, miénk a legnagyobb halastó az országban és az Itt megtermelt élelmiszert is hatékonyabban lehetne értékesíteni, ősszel a gasztronómiáé kellene legyen a főszerep. Ezek mind meglévő lehetőségek, amik ma még kihasználatlanok.” A gasztronómia vonzerő lehet A gasztronómia egyre nagyobb vonzerő a Balatonnál. Szauer Judit, gasztro-kommunikáci- ós tanácsadó, a Balatoni Gaszt- rotérkép ötletgazdája szerint nagy a fejlődés, de nagy tartalék van még ezen a téren a turizmusban. Azt azonban, hogy fagyasztott hekkről, lángosról és lehúzós éttermekről szól ma is a Balaton gasztronómiai kínálata csak az mondja, aki nem járt arra az élmúlt években. „Egyre több a prémium szolgáltató, akik nagyon örülnének annak, ha nemcsak nyáron lenne vendégük - mondta Szauer Judit. - Rengeteg kiváló borászat van, kézműves cukrászdák nyíltak és sok olyan kedves, pici de igényes hely, ahol szezonális, helyi és nagyon kreatív konyha van, de létezik már gyümölcs wellness központ, ahol a balatoni gyümölcstermesztéssel és feldolgozással lehet megismerkedni testközelből, bormozi, ahol borozni lehet filmnézés közben. Ezek mind rajta vannak a térképen. Az pedig, hogy a gasztrotérkép- nek ekkora sikere lett jól jelzi, hogy a vendégek részéről is van igény arra, hogy ne csak nyáron ehessenek, borozhassanak jókat és érezhessék jól magukat a Balatonnál, hanem ősszel és tavasz- szal is. Ennek érdekében gyűjtöttük össze az egész évben nyitva tartó éttermeket és pincészetek és minden olyan információt, ami fontos lehet a vendégek számára. Múlt ősszel öt északi település, Tihany, Bala- tonfüred, Csopak, Paloznak és Alsóörs vendéglátósai és borászai fogtak össze először azért, hogy erre felhívják a figyelmet. Idén tavasszal már a teljes északi partról készült térkép és nemsokára a déli parti kiadvány is megjelenik.” A Balaton számokban A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Budapest után az ország legjelentősebb turisztikai központja. Az ország turisztikai teljesítményének 25 százaléka a Balatonon kelet- kezik.Több mint 1,5 millió vendég, köze! 5 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. Négy vendégből három továbbra is belföldi a Balatonnál és egy vendég az, aki jellemzően külföldi. Utóbbiak nagyobb hányada Európából érkezik, az összes külföldi 20.4 százaléka a Balaton miatt jön Magyarországra, és itt töltik el a vendégéjszakák 35,1 százalékát. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 6,3 éjszaka, ami a legmagasabb érték a turisztikai régiók között. A balatoni külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele nem változott. Németország vezeti a rangsort és az elmúlt években az orosz vendégek aránya nőtt meg, de dán és holland turistákból is több volt, mint korábban. Szakemberek vizsgálják, a tó miért iszaposodik Egyre több a prémium szolgáltató Kompjáratok fejlesztése A tavat átszelő kompjáratok fenntartására és fejlesztésére is jelentős forrás áll rendelkezésre majd. 2 milliárd Ft
