Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-21 / 118. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 21., SZOMBAT Holland virágkertészet helyett babot, hagymát kapálni járnak a várdai asszonyok Nemcsak a helybelieknek, de a könyékbeli települések alacsony képzettségű állás­talanjainak is reményt je­lentett a várdai biogázüzem, melynek virágkertészete legalább hetven munkanél­külinek adhatott volna biz­tos megélhetést. A holland befektető viszont belefáradt a küzdelembe a hatóságok­kal és cégekkel, szabadulna az erőműtől. A helyiek sze­rint csúnyán kiszúrtak a né­metalföldiekkel... Vas András andras.vas@mediaworks.hu VÁRDA - Hatalmas lépés az erő­mű beindulása a település éle­tében - mondta Varga András, Várda polgármestere tavaly augusztus végén a biogázerő­mű avatási ünnepségén, me­lyen Elzo Molenberg, a buda­pesti holland nagykövetség el­ső titkára, nagykövethelyettes is részt vett. - Az innen érke­ző iparűzési adó jelenleg a költ­ségvetésünk ötödét, teljes ka­pacitás esetén a harmadát je­lenti majd. Emellett az erőmű hőenergiájára épülő virágker­tészet több tucat munkahelyet jelent majd. Kilenc hónappal ezelőtt te­hát úgy tűnt, ha nehezen is, de végre elindul a termelés az üzemben.- Úgy tűnt, minden rendben van - sóhajtott Varga András -, a Kavíz biztosította a működés­hez szükséges szennyvízisza­pot, s kiírtak egy pályázatot is, melyet első blikkre, mintha csak a várdai projekthez talál­ták volna ki. A kertészet korszerűsítése, üveg- és fóliaházak létrehozá­sa energiahatékonyság növelé­sével, geotermikus energia fel- használásával címet viselő le­hetőségre le is csaptak a hol­landok, akik még termálkutat is fúrattak - 83 fokos vizet ta­láltak - volna, ha... Ha a kiíró nem függeszti fel a pályázatot.- Ráadásul a szennyvíz- iszapból is akkora mennyiség kellett az erőmű működéséhez, hogy a Kavíz közbeszerzést írt ki, s mivel az árakról nem sike­rült megegyezni, leállították a szállítást - jegyezte meg a pol­gármester. Kurtjenséknél - az apa ek­kor már fiára, Leóra testálta a várdai projektet - ekkor be­telt a pohár, s hét év küszkö­dés után arra jutottak: vagy el­adják az üzemet, vagy a helyi viszonyokat jobban ismerő ma­gyar partnert vonnak be - szí­vük szerint előbbi lenne az ide­ális megoldás...- A kertészetet úgy 1,5-2 milliárdból tervezték felépíte­ni - sorolta a számokat a falu­vezető. - Hektáronként 12-15 embernek adott volna munkát, ami a hat hektáron alsó han­gon is hetven munkahelyet je­lentette volna. S nemcsak a várdaiaknak, hanem környékbeli települése­ken élőknek, méghozzá a leg­nehezebben állást találó, ala­csony képzettségű munkaerő­nek. Várdán, Jutában, Somogy- jádon, Magyaregresen, Hete­sen sokan elvégezték az egy éves, alapfokú kertésztanfo- lyamot, bízva, hogy ezzel majd előnyt élveznek a felvételnél.- Varrónő az eredeti vég­zettségem - mondta a várdai Fekete Anna, a tizenkét ker­tészvizsgával rendelkező he­lyiek egyike. - Ilyen munkát csak Kaposváron találnék, de amikor megtudják, három gyerekem van, s Várdáról jár­nék be, köszönik, de nem kér­nek belőlem. Ezért is lett vol­na ideális a virágkertészet, hi­szen helyben kaptam volna munkát. Ráadásul a fizetés is megha­ladta volna a minimálbért: az eredeti tervek alapján nagyjá­ból nettó százezer forintot ke­reshettek volna az asszonyok, akiknek így maradt a közmun­kaprogram.- Úgy hallani, megszűnik az üzem - folytatta a fiatalasz- szony. - Jól megszívatták sze­gény hollandot, aki munkát adott volna egy csomó ember­nek, méghozzá a saját pénzét, milliárdokat befektetve. Csak­hogy rá kellett jönnie, ez nem Hollandia, ez Magyarország... Mások optimistábbak, hi­szen annyi pénzt beleölt a Kurtjens család a projektbe, hogy csak úgy nem fog ki­vonulni, ráadásul az üzem immáron minden engedél­lyel rendelkezik, vagyis csak alapanyag kell, s indulhat az energiatermelés. S remélhe­tőleg pályázat is akad majd, hogy a virágkertészet felépül­hessen.- Nagyon sajnálja itt min­denki, hogy így alakult a hely­zet - jegyezte meg Vajda Zol­tánná, a közmunkás asszony­brigád vezetője, aki szintén i beült a padba, hogy kertész­nek tanulhasson. - Ezen a vi­déken nincs más lehetőség, ki­út a közmunkából, ráadásul a hollandban az elmúlt hét év­ben rendes, megbízható vállal­kozót ismertünk meg. És azért a kertészkedés más munka lenne, mint a mostani: ma pél­dául babot és hagymát kapál­tunk egész nap. Amivel nincs baj, csak éppen ha esik, borul minden, egy holland virágker­tészet viszont kiszámítható, stabil, s ami fontos, hosszú tá­vú lehetőséget jelentene. Illetve inkább csak jelent­hetne, hiszen a várdai határ­ban semmi jel nem utalt rá, hogy mostanában ismét be­indulna a termelés. Az udva­ron csak két, üres tartálykocsi állt, a kapuk zárva, ahogyan az üzem hatalmas redőnyei is lehúzva. Sokatmondó, hogy a korábban vígan lobogó őrláng sem égett már... Hét viszontagságos esztendő Szennyvíziszapba süllyedő gázüzem ■HH Hl ■HM TANÁCSOK A KISKERTI MUNKÁKHOZ A balkonról sose akarjunk rekordtermést elérni Balkonkertészkedés cikksorozat utolsó részében nézzük, hogy:- kell-e táplálni a balkonnövé­nyeket és, ha igen, akkor milyen módszerekkel?- lehet-e biokertészkedést folytatni a balkonon?- mennyi és milyen minőségű termésre számíthatunk a balko­nunkról? Nézzük csak a lényeget! Ha speciális egységfóldekbe és megfelelő nagyságú edénybe ül­tetjük a balkonnövényeket, ak­kor egy évig nincs szükség a mesterséges táplálásukra. A vá­sárolt földben minden benne van, amit igényelnek. Ha viszont nem egynyári növényekről van szó, akkor a következő évben már szükség van a tápanyagok pótlására. Ezt megtehetjük spe­ciális műtrágyákkal, velük az eredmény mindig kitűnő, va­lamint szerves tápanyagokkal, mint az állatok trágyái. Esetük­ben az eredmény lassabban kö­vetkezik be, viszont hosszabban tart, nem utolsó sorban, ha bio­tartásból sikerül szervestrágyát szereznünk, akkor egészsége­sebb is lesz a termés. Vigyázzunk a tápanyag pót­lók adagolásával, mert:- túladagolva kiégetik a nö­vényt,- túladagolva felhalmozódnak a növényekben és elfogyasztva őket egészségügyi gondot okoz­hatnak, pl. a kisgyerekeknél,- túladagolva egyéb tápele­mek felvételét gátolhatják, így a A balkon termése arra jó, hogy frissen fogyasszunk belőle növény senyvedhet, túladagol­va a környezetet terheljük velük. Szervestrágyákat lehetőleg komposztálás után használjuk. Szakkereskedésekben kaphatók komposztált változataik. Felejtsük el a biokertészked- sét a balkonon. Sokáig boncol­gathatnám az okát, elég rögtön arra gondolni, hogy az ülteté­séhez használt bolti földek nem biok. Persze a piac jó érzékkel árul bio földet is, ennek meg­van az ára. Továbbá a balkonon uralkodó kedvezőtlen körülmé­nyek miatt a károsítok biztos támadni fognak. De a legfonto­sabb, hogy a biokertészkedés lé­nyege nem csak abban áll, hogy semmilyen vegyszert sem hasz­nálunk, hanem a természet tel­jes egységében, harmóniájában, ami egy balkonkert esetében ele­ve kizárt. A balkonkertből sose akar­junk rekordtermést elérni, és ne is pályázzunk a tökfesztiválok aranyérmére. A balkon termése arra jó, hogy a sajátunk legyen, és frissen fo­gyasszunk belőlük. Néhány bő­termő növény esetén lehetséges befőzni, vagy fagyasztani, ilyen lehet a spenót, mángold, vagy kis szerencsével a paradicsom is. Le­gyünk realisták, és törekedjünk inkább a friss fogyasztásra, a kertészkedés örömére, és az ap­ró sikerekre. Vágjunk bele! Jó munkát kí­vánok! Herold Ferenc kertészmérnök IMP w Vajda Zoltánné: a holland £ befektetőben megbízható, 2 rendes .» , vállalkozót áíé wjt /ismei^^^ Jj I . ■ H^p|r 1 Mí tsÉ^r^. 15 llfelr/ '1 Viszontagságos hét evet tud­hat maga mögött Joob Kurt- jens. a befektető Kurtjens BV és a várdai erőmüvet működ­tető Bio-E Kft. tulajdonosa, aki 2007-ben jelentkezett az üzem és a kerteszet 2,5 milli­ard forintos ötletével a vardai önkormányzatnál, s vásárolt meg 26 hektár földet a tele­pülés jutái határában. Már az is meglepte a németalföldi üz­letembert. hogy a szomszédos falvak különféle környezeti ár­talmakra hivatkozva bőszen el­lenezték a biogázüzemet - hi­szen Hollandiában szinte min­den település határában mű­ködik ilyen, olcsó bioenergiá­val ellátva a környéken élőket -, s csak két évvel később kez­dődhettek meg a földmunkák a fonyodi út 9-es kilométerkö­vénél. Ahol az uniós normáknak megfelelő, teljesen zart rend szerű, környezetvédelmi enge­délyekkel rendelkező technoló­giára epulo erőmű épült, mely növényi es allati hulladékból, valamint szennyvíziszapból ál­lít elő villamos energiát, a ke­letkező hot pedig a szinten ott épülő üveghaz-kerteszet fűté­sénél tervezték felhasználni. A próbaüzemet 2009 vegére ter­vezték beindítani, a kertészet egy évvel később épült volna fel. ám a magyar hivatali út­vesztőben az engedelyezések. melyek egyes munkafázisok megkezdésének elengedhetet­len feltételei voltak, meg-meg- csüsztak. Nem sokkal később kiderült, az áramszolgálta­tó sem lelkesedik a bioerómii áramáért - Hollandiában az ilyen üzemeknél amúgy a helyi áramcég építi ki a hálózati rá­csatlakozást és a vezetékrend­szert. itt a Kurtjens BV-nek kel­lett... -. így a bokrétaünnepsé­get is csak 2010 szeptemberé­ben lehetett megtartani, a pró­baüzem pedig végül 2014-ben indulhatott meg. A hollandok addigi tapasztalataik alapjan ekkor már óvatosan nyilatkoz­tak a normál működésről és a kerteszet felépítéséről, tudtak, hiába terveznek bármit, a logi­ka nem minden esetben győ­zedelmeskedik - a gáz átvéte­lére sem találtak idehaza part­nert. így palackozták, s Auszt­riába vitték. Ott szükség volt rá... így jött el 2015 augusztu­sa, az erőmű ünnepélyes fel­avatása, majd kilenc hónap múlva az újabb akadály. Me­lyet már nem is akar leküz­deni a németalföldi befekte­tő. aki szive szerint szabadul­na az üzemtől. Melyhez hason­lót két évvel később kezdett el építeni Németországban, s ott két éve gond nélkül működik az erőmű.

Next

/
Thumbnails
Contents