Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-14 / 113. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. MÁJUS 14., SZOMBAT HÍREK Ezer embert vett fel a BT BUDAPEST Stratégiai megálla­podást kötött a világ egyik leg­nagyobb, kommunikációs szol­gáltatásokat nyújtó vállalata, a BT és a kormány. A szolgálta­tó központ megduplázta alkal­mazottai számát, 2 ezer főt fog­lalkoztat A BT bővíti regionális szolgáltató központját és tevé­kenységeinek körét. A kormány a munkavállalók továbbképzé­sét és az oktatási és szakmai képzési lehetőségek további fej­lesztését kívánja támogatni. Ez újabb munkahelyet teremt majd a magasan képzett szak­embereknek. A megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a BT részéről pedig Szabó Zoltán ügyvezető igazgató szignálta. MW Elindult a Keletiből a Székely Gyors BUDAPEST Péntek reggel hat óra előtt tíz perccel gördült ki a Keleti Pályaudvarról a Szé­kely Gyors és a Csíksomlyó Exp­ressz Össznemzeti zarándok­vonat 1200 utassal Erdélybe, a csíksomlyói búcsúra. A hétvé­gén már 9. alkalommal érkez­nek Erdélybe a zarándokvona­tok. Székelyföldön a falvakban 8-10 szállásszervező és 200 falusi házigazda várja a ven­dégeket. A zarándokvonaton egy-egy római katolikus és re­formátus lelkivezető is a hívek­kel tart. MW Vádeljárás a brazil államfő ellen BRAZÍLIA Bizalmat kért Brazí­lia ügyvezető elnöke, miután a szenátus úgy döntött, vádeljá­rást indít Dilma Rouseff eddi­gi államfő ellen a költségvetési adatok állítólagos meghamisí­tása miatt. A Rouseff elleni vizs­gálatra 55 szenátor szavazott 22 ellenében. Az elnök asszony „viccnek” és „puccsnak” minő­sítette a történteket. A vizsgálat idején korábbi alelnöke, a mára vele szembefordult Michel Te­mer irányítja az országot. MW Az olaszok megerősítették az Ausztriába tartó forgalom ellenőrzését, ezért egyelőre nincs szükség határzár építésére a Brenner-hágónál Fokoznák az ellenőrzést a schengeni határokon Erősítik a védelmet Fokozott ellenőrzést tarta­nak fontosnak a schenge­ni tagállamok a határokon, hogy fenntartsák a szemé­lyek és az áruk szabad moz­gását. Norvégia is kerítést épít Oroszországgal együtt­működve. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu SZEGED A migrációs válság és a terroristatámadások jelentik a legnagyobb veszélyt Euró­pa biztonságára, mindez hoz­zájárul a schengeni övezet ed­digi legnagyobb válságához - áll abban a közös nyilatkozat­ban, amelyet tegnap fogadtak el a schengeni tagállamok sze­gedi belügyminiszteri találko­zóján. Az európai integráció egyik legfőbb eredményének tartják a személyek és áruk szabad mozgását az övezeten belül, és elkötelezettek ennek fenntartása mellett. Ezért fon­tosnak tartják a fokozott ellen­őrzést a schengeni és az uniós külső határok mentén. Ehhez segítséget kell nyújtani azok­nak az országoknak, amelyek­re a migráció miatt aránytala­nul nagy nyomás nehezedik, szükség van az együttműkö­désre harmadik országokkal. Pintér Sándor belügyminisz­ter elmondta, a tanácskozás célja az volt, hogy a külső ha­tárokkal rendelkező tagorszá­gok azonos válaszokat adjanak a kihívásokra, segítsék egy­más erőfeszítéseit. Ez egyaránt jelenti a legjobb gyakorlatok megosztását vagy szükség ese­tén az erők, eszközök átcsopor­tosítását, mint például amikor jelentős élőerővel támogatták Szlovéniát a külső határok vé­delmében. Trócsányi László hangsú­lyozta, nagyon fontos a jogsza­bályok betartása és betartatá­sa. Az igazságügyi miniszter szerint a dublini egyezmény előírásainak sokan nem tet­tek eleget, emiatt Magyaror­szágon több mint 190 ezer em­ber regisztrációját kellett elvé­gezni. Kiemelte, a kötelező kvó­táról hozott tavaly szeptembe­ri európai tanácsi határozat­ban rögzített 160 ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg. Öve André Vanebo norvég belügyi államtitkár elmondta, Norvégia kész a külső határok biztosítására, ezért kerítés épí­tését tervezi, az orosz hatósá­gokkal együttműködve. Hanno Pevkur észt belügy­miniszter szerint ahhoz, hogy a külső határok védelme javul­jon, komoly befektetésekre van szükség nemcsak felszerelés­ben, emberi erőben is. Észtor­szág mintegy 100 millió eurót szán a határőrizet megerősíté­sére. Rihards Kozlovskis lett tárcavezető elmondta, egyik prioritásuk a mintegy 1500 ki­lométeres keleti határ megerő­sítése, amely schengeni külső határ is egyben. A tagállamok fontosnak ne­vezték az Európai Határőrség felállítását, az Európai Határ­őr Ügynökség mandátumá­nak megerősítését, fejleszte­nék az informatikai rendsze­reket. Mivel a szabad mozgás jogával rendelkezők adatbázi­sokban történő szisztematikus ellenőrzésének teljes körű be­vezetése és az EU határregiszt­rációs rendszerének létrehozá­sa jelentős anyagi és műveleti terhet ró a schengeni előíráso­kat külső határaikon alkalma­zó tagállamokra, így több köny- nyítő elemre van szükség. „Holtpontra jutottak a Tö­rökországgal szemben alkal­mazott schengeni vízumkény­szer eltörlésére vonatkozó tár­gyalások, az Európai Bizott­ságnak új formulával” kell elő­állnia a probléma megoldásá­hoz - mondta Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter, aki Johannes Hahn uniós bővítési biztossal tár­gyalt Brüsszelben. Sokan attól tartanak, ha az unió nem szün­teti meg a vízumkötelezettsé­get, a törökök megnyitják a ha­tárokat az EU-ba igyekvő mig- ránsok előtt. Kevesebb migráns Görögországban A Frontex uniós határigazgatási ügynökség tegnap közölte, ápri­lisban 90 százalékkal csökkent a Törökországból a görög par­tokra érkezett migránsok szá­ma. Az EU-török megállapodás értelmében valamennyi illegá­lisan útra kelt migránst - a szí- riaiakat is beleértve - visszafor­dították. Észak-Afrikából ugyan­akkor 8370 - főként eritreai, egyiptomi és nigériai - migráns érkezett a hosszabb és veszé­lyesebb földközi-tengeri útvona­lon keresztül Olaszországba. A nyugat-balkáni útvonalon ér­kezett migránsok száma jelentő­sen csökkent (3830 főt regiszt­ráltak) a görög-macedón határ­védelemnek köszönhetően. Megerőszakolt harminc kisfiút Egy délkelet-törökországi, 14 ezer férőhelyes menekülttá­borban 30 kisfiút erőszakolt meg egy takarító - közölte a BirGün nevű török lap. Az ál­dozatok 8 és 12 év közötti­ek. A takarító három hóna­pon át bántalmazta szexuáli­san a gyerekeket, akiket 1,5 és 5 török líra (mintegy 140 és 475 forint) közötti összegekkel vett rá a hallgatásra. Mindig olyan helyre ment a gyerekek­kel, amelyek kiestek a bizton­sági kamerák látómezejéből. A férfi azzal védekezett, hogy a kisfiúk bátorították őt a nemi kapcsolatra. A 29 éves vádlott­ra 289 év börtönbüntetést kért az ügyészség. Kern váltja Faymannt a kancellári poszton BECS Christian Kern, az Oszt­rák Szövetsé­gi Vasutak ve­zérigazgató­ja lesz Auszt­ria új kancel­lárja és egyben Christian Kern az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt (SPÖ) új el­nöke. A pénteki bejelentés előtt a konzervatív Néppárttal (ÖVP) közösen kormányzó szociálde­mokraták tartományi pártszer­vezeteinek vezetői az 50 eszten­dős Kern jelölése mellett foglal­tak állást. A politikus szerdán teszi le a hivatali esküt Heinz Fischer államfő előtt, és ezzel Ausztria második világháború utáni 13. kancellárja lesz. Előd­je, Werner Faymann hétfőn je­lentette be lemondását. Ausztria egy hét múlva sza­vaz az elnökválasztás máso­dik fordulójában. Az elsőben a választók megbüntették a két nagy kormányzó pártot, a szélsőséges szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofer meglepő fölénnyel nyert. Ellenfele a zöl­dek egykori elnöke, a 72 éves Alexander van der Bellen köz­gazdászprofesszor lesz. B. T. TV2: egész pályás letámadás MAGYARORSZÁG Sportadókat is indíthat a TV2. Andy Vájná csa­tornája már licitál az angol fut- bállbajnokság és a Forma-1 köz­vetítési jogára. Ezzel konkuren­ciát állítanak a Sport TV, a Digi, a Eurosport csatornáinak és az M4-nek is. A TV2 új film-, élet­mód-, gasztro-, mese- és humor­csatornájával olyan piaci szerep­lők pozíciójára tör, mint az AMC (Paprika TV, Minimax, Film Ca­fé) és a szintén amerikai hátterű Viacom (MTV, Viva). A Viacom igazgatója, Bartosz Witak élesen bírálta a Media Hungaryn a TV2 vezérét, Dirk Gerkenst, mert a szabályozás és a támogatások torzíthatják a ver­senyt. De mások is szóvá tették: Vájná tévéje csaknem 8 milliárd forint állami hitellel és politikai segítséggel próbálja legyőzni a vetélytársait. MW Menni vagy maradni? - ez a kérdés Nagy-Britanniában - Egyre több érv az EU>ból történő kilépés ellen A Brexit szele elsöpri az angol növekedést LONDON/BUDAPEST Gyakorlati­lag elfújta a brit gazdasági nö­vekedést a közelgő népszava­zás szele. A szigetországban jú­nius 23-án voksolnak arról, bent maradjanak, vagy kilépjenek az Európai Unióból, de már a kilé­pés (Brexit) lehetősége is elég a gazdaság kilátásainak jelentős romlásához. A beszerzési me­nedzser index mutatói április­ban jelentősen romlottak már­ciushoz képest. Ezek a mutatók a nagyvállalatok alapanyagbe­szerzési szándékait szondáz­zák. A brit gazdaság 2015 utol­só negyedévében 0,4 százalék­kal bővült, ami önmagában sem túl acélos növekedés, de az ápri­lisi beszerzési menedzser inde­xek alapján a negyedéves növe­kedés a következő időszakban 0,1 százalékra csökken. „Hogy mindez egyértelműen az eset­leges kilépésről szóló döntés kö­vetkezménye, azt jól mutatja, hogy mindeközben az EU egé­szében a beszerzési menedzser indexek nem változtak, márpe­dig a brit gazdaság általában együtt mozog Európa többi ré­szével” - mondta Nagypál Jó­zsef, a Pioneer Alapkezelő port­folio menedzsere. A vállalatok félelme érthető: Nagy-Britannia teljes exportjá­nak 44 százaléka az EU-ban ta­lál vevőre, és ezek a termékek és szolgáltatások egy kilépés után jelentős vámokkal néznének szembe. Megoldás lehetne egy brit-EU kereskedelmi egyez­mény, de hasonlót Kanadának is csak 7 év alatt sikerült tető alá hoznia; addig teljes lenne a bizonytalanság az angol gazda­ságban. Ráadásul Kanada és az EU sem tudott minden kérdés­ben megállapodni, így például a pénzügyi szolgáltatásokról nem szól az egyezmény, márpedig ez komoly tétel az angol kivitelben. A kilépés a legjobban a fontot tépázhatja meg, amire a sziget- országi bankok jelentős pénz- tartalékokkal készülnek. Akár­csak az ingatlanalapok is, mert a kilépéspártiak győzelmével va­lószínűleg sokan akarják majd a pénzüket kivenni az ilyen ala­pokból. „A gazdasági szereplők felkészülésé jól mutatja, hogy a piacok hogyan reagálnak a koc­kázatokra, jóllehet kevéssé való­színű, hogy a britek végül a sa­ját pénztárcájuk ellen szavaz­nának” - mondta lapunknak a Pioneer szakértője. A brit jegybank a héten 2,2-ről 2 százalékra csökkentette a GDP növekedési előrejelzését, hang­súlyozva: kilépéskor a háztartá­sok halaszthatják fogyasztásu­kat, a vállalati szektor késleltet­heti a beruházásokat, így több lesz a munkanélküli. Mindezt a font további gyengülése kísérhe­ti, a tavaly novemberben mért legutóbbi csúcs óta 9 százalé­kot gyengült a font. MW IMF: súlyos kárt okozna A Londonban tegnap ismerte­tett új országjelentésében az IMF azt írja: ha a a brit gazdasá­got a GDP 1 százalékánál na­gyobb kár éri, az nettó veszte­séget okozna a költségvetés­ben, jobban csökkennének az államháztartási bevételek, mint amennyit az EU-költségve- tésbe befizetett brit nettó hoz zájáruláson meg lehetne taka­rítani. A valutaalap szerint a brit veszteségekről szóló szakértői becslések 1,5 százaléktól 9,5 százalékig terjednek. David Cameron kormányfő IKWNál veszteségeket is elkönyvelheti kilépés esetén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents