Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-04 / 78. szám
g GAZDASÁG - KÖZÉLET 2016. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ HÍREK Huszonnégy embert menekítettek ki BUDAPEST Szén-monoxid veszélye miatt 24 embert menekítettek ki a tűzoltók Budapesten, a XVI. kerületben vasárnap hajnalban. A Hársfa utca egyik társasházából szén-monoxid-mérgezés gyanújával hét embert kórházba szállítottak, ketten súlyos állapotban voltak. A tűzoltók két lakásban és a folyosón gázkoncentrációt mértek, ezért 24 embert az utcára menekítették. Riasztották a gázszolgáltatót is, két lakás fűtőberendezéseit kizárták a társasház fűtési rendszeréből. Az átszel- lőztetés és az átvizsgálás után a kimenekítettek visszatérhettek otthonaikba. MW A bundázás „új formája“ BUDAPEST Az MSZP szerint a magyar focit a bundázás egy új formája, a társasági adó és osztalékadó (tao) kedvezménynyel, a sportfejlesztési támogatással való visszaélés tartja el. Bárány Balázs tegnap az MTK stadion előtt azt hangoztatta, hogy a részben tao-tá- mogatással épülő új stadionok nem hozzák, hanem viszik a pénzt, e stadionok nem mások, mint egy korrupt és idejét múlt rendszer emlékművei. Az MSZP országos elnökségének tagja szerint a Fidesz-kormány a legvisszafogottabb becslések szerint is 80 milliárd forintot költött eddig stadionépítésekre, ehhez jön az új Puskás Ferenc stadion megvalósításának 125 milliárdos költsége. Eközben az NB I látogatottsága meccsenként átlagosan alig haladja meg a 2000-et. MW/MTI Tűz a védelmi minisztériumban MOSZKVATűz ütött ki az orosz védelmi minisztérium épületében tegnap Moszkva belvárosában. A tűz, amelyet a legmagasabb, vagyis ötös fokozatúnak minősítettek, a födémeken keresztül a 18. század végi épület harmadik, negyedik és ötödik emeletére is továbbterjedt. A tüzet az elektromos hálózat hibája okozhatta. Az épület régi szárnyában, Ge- orgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, a II. világháború szovjet tábornokának múzeummá átalakított irodáját is fenyegette a tűz. MW/MTI , Tavaly kevesebb almát takarítottak be Magyarországon, mégsem nőttek az árak, hanem csökkentek (képünk illusztráció) Drasztikusan csökkent az alma nagykereskedelmi ára márciusban hazánkban, pedig a gazdák mintegy 150 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében. Ebből a vásárlók nem sokat éreztek. Rázúdultak a lengyel készletek Európára. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Nettó 140- 150 forintról csökkent nettó 90 forintra az alma nagykereskedelmi ára márciusban, ami leginkább az Idared és Jona- gold almafajtákat érintette“- mondta lapunknak Csizmadia György, a Gyümölcstermelők Főbizottságának elnöke. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációjuk szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar" almával. Az adatok viszont mást mutatnak - írja közleményében az MKSZN. Míg 2014-ben 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák Magyarországon, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből csaknem 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű. A piaci tendenciák alapján a csökkenő meny- nyiségnek emelkedő árat kellene eredményeznie, így a termelők joggal számítottak arra, hogy a betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Tavaly ilyenkor kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 90-100 forintra esett vissza néhány almafajta nagykereskedelmi ára, ami szinte csak a tárolás költségeit fedezi. Csizmadia György, a Gyümölcstermelők Főbizottságának elnöke lapunknak elmagyarázta az alma nagykereskedelmi árcsökkenésének hátterét. „Mivel Lengyelországban betárolták a jó minőségű almát, amit az orosz embargó miatt nem tudtak kiszállítani, illetve a rubel gyengülése miatt a különböző csatornákon Oroszországba eljutó almából jóval kevesebb fogyott, óriási készletek maradtak meg - magyarázta Csizmadia. - Ezek a készletek rázúdultak Európára, így Magyarországra is.” Kérdés persze, hol jelentek meg ezek a gyümölcsök. „Például az áruházláncok viszonylag kedvező áron kamiontételben kaphattak almákat a lengyelektől - magyarázta Csizmadia. - Emiatt lecserélték a magyar beszállítókat egy-két hétre a lengyel beszállítókra. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy áfacsalás is van a háttérben, tehát célzott ellenőrzéssel ki lehet szűrni az ilyen trükközéseket. Az áruházlánci beszerzőknek sokszor erkölcsi kérdésekkel is meg kell küzdeniük, viszont a fogyasztók ebből általában semmit nem éreznek meg, mert a fogyasztói árak nem mennek lejjebb. Hiába szerezték be olcsóbban az almát az áruházláncok, a vevők általában nem kapják meg olcsóbban. A nyereség az áruházakban marad. Vagyis esetünkben nem jár jól a magyar almatermelő és nem jár jobban a magyar vásárló sem.” Csizmadia szerint a vásárlók is sokat tehetnek, hogy ne legyenek visszaélések például az áruk származási helyét illetően. Minden áru jelölésköteles, vagyis azt is fel kell tüntetni, honnan, milyen országból származik egy-egy termék. Ha ezt nem látja a vásárló például az alma esetében, azonnal panaszt tehet a boltban. „A lényeg, hogy minden piaci szereplőnek kommunikálnia kell, ha szabálytalanságot tapasztal” - mondta Csizmadia. Az alma fogyasztói ára nem csökkent. Hűtőházban tárolva marad finom A Jonagold a Golden Delicious és a Jonathan fajtákból 1943- ban, Amerikában nemesített alma. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy (220-250g), göm- bölyded alakú, héja vékony, erősen viaszos, zsíros tapintású, világospiros, mosott fedőszínű. Húsa sárgásfehér, igen lédús, íze édes-savanykás, jellegzetesen fűszeres. Szedését általában szeptember végére, október elejére kell időzíteni. Hajlamos a túlérésre. Hosz- szú ideig is eltartható, ám az élvezeti érték megőrzése érdekében javasolt a szabályozott légterű hűtőház használata. A hazai almatermesztés sikerfajtája Az egyik legnépszerűbb almafajta Magyarországon az Idared. Októberben szokták leszedni. Fogyasztását november-decembertől áprilisig javasolják. Közép- nagy vagy nagy (170-200 g) lapított gömb alakú, középen hasas gyümölcs, csaknem teljes egészében élénkpiros mosott fedőszín borítja. Fehéressárga húsa, nagyon lédús, édes-savanykás, enyhén fűszeres. Természetes levegőjű tárolótérben is eláll februárig. Az Idared a magyar almatermesztés sikerfajtája. Hazai terjedését a Jonathanhoz hasonló technológiai igénye, kiváló eltarthatósága motiválta. A jegybank tiszteletben tartja az Ab döntését BUDAPEST A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek - mondta tegnap a jegybank alelnöke a közrádióban. Nagy Márton hozzátette: az alapítványok önmaguk- tól is a transzparensebb működés felé fognak elmozdulni. Kiemelte: az alapítványok elváltak a jegybanktól, az alapítványoknak lesz meg minden olyan joga, hogy ezt a transzparenciát miként teremtik meg. Úgy vélte, hogy ez sikerülni fog, és „pontot lehet tenni a kérdéskör végére“. Az Alkotmánybíróság - Áder János köztársasági elnök indítványával összhangban - csütörtökön határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény .adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. Az Ab megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Az LMP tegnap azt követelte, hogy az MNB-nek azonnal nyilvánosságra kellene hoznia az alapítványai és gazdasági társaságai működésével kapcsolatos adatait, ugyanilyen sürgető, hogy a jegybank felszámolja „pénzszórásra szakosodott“ alapítványait és helyreállítsa a törvényes működést. Az LMP frakcióvezető-helyettese, Schmuck Erzsébet szerint az Ab csütörtöki határozatában rávilágított a jegybank működésének „ex lex állapotára“, mivel kimondta: az MNB csak feladataival és elsődleges céljaival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. MW/MTI Quaestor-ügy: Hatmillió elektronikus adatot meghaladó mennyiségre kellene egyenként hivatkozni Nem tudja teljesíteni a hiánypótlást a főügyészség BUDAPEST A Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlást, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani - közölte tegnap a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor kiemelte: a konkrét bűnügyben a vádirat - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően - az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádat alátámasztó bizonyítási eszközöket. A Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűn- cselekmények miatt indult büntetőügyben. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt mondta: a vád törvényességével kapcsolatban nem merült fel aggály a Quaestor-ügyben, a vád csupán hiányos, ezért hívtak fel hiánypótlásra. A fővárosi főügyész is kitért arra, hogy a Quaestor-ügyben azt állapították meg, hogy a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. Ibolya szerint 1500 oldalas vádirat az ügyben a bíróság azt kérte számon az ügyészségtől, hogy a vádiratban azt nem jelölte meg, hogy az ösz- szes - több mint hatmillió fájl - elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. A főügyész szerint erre azonban törvényesen „nem is kerülhetett volna sor“, ugyanis a vonatkozó törvényi rendelkezések 2014. január l-jétől megváltoztak. Ezt megelőzően a vádirat kötelező kellékeként a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak. A módosítást követően viszont 2014- től a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. Ibolya kiemelte, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, a több mint 1500 oldal vádirat esetén a rendelkezésre álló hatmillió elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatra - a Fővárosi Törvényszék elvárásainak megfelelő - , „egyenként történő hivatkozás a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, a vádirat a jelenlegi terjedelem sokszorosára duzzadna, ami a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását“. MW/MTI Májusban kezdődhet a per A Quaestor-ügy vádirata február 5-én érkezett a Fővárosi Törvényszékre. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli. Az ügyészség az 50 milliónál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, a sértettek száma csaknem 32 ezer. A büntetőper májusban kezdődhet el. t.
