Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-26 / 97. szám
2016. ÁPRILIS 26., KEDD BELFÖLD 7 Novák: az áfa csökkentése is növeli a nyugdíjakat BUDAPEST Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése gyakorlatilag megduplázza a nyugdíjemelés mértékét - mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Novák Katalin felidézte, hogy a sertéshús áfájának csökkentése után a tej, a tojás és a baromfihús áfája is 5 százalékra csökken. Szerinte ennek köszönhetően a nyugdíjasok éves szinten akár több tízezer forintot tudnak majd megtakarítani. Az áfacsökkentést párhuzamba állította a rezsicsökkentéssel, amelynek kedvezményezettjei kiemelt mértékben szintén a nyugdíjasok voltak, és akik így évente átlagosan 50-80 ezer forintot tudnak megtakarítani. Hangsúlyozta, a kormány 2010-ben vállalta, hogy mindenképpen megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és ezt törvényileg is garantálja. Novák elmondta, 2011 és 2015 között a megvalósult nyugdíj- emelés 21,1 százalékot tett ki, a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt években a nyugdíja^ fogyasztói árnövekedéshez viszonyítva 8,4 százalékkal nőtt. Az ellenzék közül az MSZP méltatlannak, a DK megalázónak, a PM szégyenteljesnek nevezte a kormány jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelési tervét, amelyet a Nyugdíjasok Országos Szövetsége is kevesel]t. és elkeseredéssel, felháborodással fogadott. MW Évvégéig kivonják a régebbi 20 ezreseket BUDAPEST Még az idén bevonja a 2015. december előtt kibocsátott 20 ezer forintosokat a Magyar Nemzeti Bank. Ezért érdemes a következő hónapokban a megújított sorozat darabjai helyett a régebbiekkel fizetni. Pataki Tibor, a jegybank készpénz-logisztikai igazgatója elmondta: 2017. január 1-től a régi darabokat három éven keresztül elfogadják a hitelintézetek, és a postákon is lehet fizetni velük. Ezt követően azonban már csak a jegybank váltja be őket: ott 20 éven át, vagyis 2036 decemberéig díjmentesen cserélik a régi húszezreseket. Az MNB monetáris tanácsa 2013-ban döntött arról, hogy 2018-ig megújítják a forint bankjegyeket. A folyamat részeként 2014 decemberében új tízezres, 2015 decemberében pedig új húszezres bankjegyeket vezettek be. A papírpénzek főleg színükben és kisebb elemeikben különböznek egy-' mástól, a forgalomban maradó húszézres például kékeszöld. A jegybank tervei szerint 2018-ra minden címletből csak a megújított változat lesz forgalomban. A csere 14-16 milliárd forintba kerül majd, de ennek 60 százaléka a használatból eredő pótlás miatt úgyis szükséges lett volna. A fennmaradó részt pedig az új bankók korszerűbb nyomtatása miatti kisebb költségek egyenlítik ki idővel. MW Tállai: nem utasíthatja a kormány a jegybankot Milliárdok a közjóra? Ma változtathat az Ország- gyűlés az alkotmányellenesnek ítélt jegybanktörvény-módosításon, szűkebb lehetőséget hagyva az MNB által alapított gazdasági társaságok adatainak titkosítására. Az ellenzék tegnap élesen támadta a kormányzatot az MNB alapítványainak pénzköltése miatt. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST Az elmúlt hónapokban nem volt olyan ülés, amelyen ne kellett volna szót ejteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) botrányairól, eközben sem a jegybank, sem a kormánytöbbség, sem a jegybank parlamenti többség által kinevezett felügyelőbizottsága nem tett semmit - hangoztatta tegnap a parlamentben Schmuck Erzsébet. Az LMP-s képviselő Matolcsy György jegybankelnök lemondását, az MNB alapítványainak megszüntetését és felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását követelte a korábbi szabályok szerint. Volner János egyértelmű magyarázatot várt az MNB alapítványainak pénzköltéseire. A jobbikos honatya szerint az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták pildául Mészá ros Lőrinehéz (az érdekeltségébe tartozó Magyar Építő 3,7 milliárddal lett gazdagabb közbeszerzések nélkül), vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához. „Az MNB működése törvényes, a jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve” - hangoztatta a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Tállai András elmondta, az intézmény gazdálkodása is önálló, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Szerinte az LMP és a lobbik politikai támadást indít az ország független intézménye ellen, de egyetlen bűncselekmény gyanúját, törvénysértést sem tud említeni. A parlament ma változtathat az alkotmányellenesnek ítélt A parlamentben tegnap már lemondásra is felszólították a jegybank elnökét, Matolcsy György az MNB alapítványainak milliárdos költései miatt került az ellenzék célkeresztjébe Sorra mondtak fel az újságírók jegybanktörvény-módosításon, az eredeti javaslatnál szűkebb lehetőséget hagyva az MNB által alapított gazdasági társaságok adatainak titkosítására. A DK-s Molnár Csaba szerint a T. Ház arra készül, hogy „eltitkolja” a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzköltéseit egy törvényjavaslat elfogadásával. A DK elképzelhetőnek tartja, hogy a2 Európai Központi Bank (EKB) kötelezettség- szegési eljárást indít az MNB ellen a pénzköltései miatt, Matolcsy György tagságát felfüggeszthetik az EKB általános tanácsában, az MNB-t pénzügyi szankciókkal is sújthatják. Az Együtt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a „Vs.hu kiadójának, Matolcsy György unokatestvérének” félmilliárdos jegybanki alapítványi támogatása miatt. A New Wave Lapzártánkig 12 újságíró, köztük a főszerkesztő, Lebhardt Olivér mondott fel a Vs.hu-nál, miután kiderült, hogy a jegybank alapítványainak pénzköltési botrányában a Vs.hu-t kiadó New Wave Kft. is érintett. Távozott Joó Hajnalka (ahogy írta, sem ízlésével, sem szakmai elveivel nem fér össze az MNB „lopott pénze"), aki még az Origó munkatársaként pert indított a Századvég 4,1 milliárdért készülő tanulmányainak nyilvánosságra hozatala miatt, de az iratokat már a Vs.hu munkatársaként kapta meg. Joób Sándor, az Index korábbi munkatársa a Vs.hu-tól kapott bérét jótékony célokra ajánlotta fel. Production Kft. és a New Wave Media Kft. tegnap cáfolta, hogy (Matolcsy rokona) Szemerey Tamás tulajdonosa lett volna vagy lenne a cégeknek, illetve az azokhoz kapcsolódó Origó és Vs.hu hírportálnak. Az MNB alapítványai sokáig nem hozták nyilvánosságra, hogy mire költöttek el 260 milliárdnyi közpénzt. Arra hivatkoztak, hogy az alapításukhoz használt közpénz elveszítette közpénz jellegét, így a gazdálkodásukról szóló adatokat sem kötelesek közérdekű adatként kiadni. Ez az érvelés a Kúrián elbukott, a tövényt az államfő visszadobta, az Alkotmánybíróság elkaszálta. MNB: felelősségteljes a pénz felhasználása A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai az oktatást helyezik előtérbe, az elmúlt időszakban 3,3 milliárd forintot fordítottak több mint 700 oktatási-kutatási pályázatra, programra; a pénz felhasználása „prudens és felelősségteljes”- hangoztatta tegnap a jegybank szóvivője. Hidvéghi Balázs kifejtette, hogy az alapítványok a jegybanktól függetlenül működnek, a konkrét pro jektekke! kapcsolatos döntések azok kuratóriumaiban születnek. Arra a kérdésre, elfogadható-e és vállalható-e minden, az alapítványok által adott támogatás, a szóvivő kifejtette, hogy ezt nem az MNB hivatott megítélni. Kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálhatja majd az alapítványok tevékenységét, ha Matolcsy György jegybankelnök javaslatát az Országgyűlés elfogadja. HÍREK Tízmilliárd baleseti t gyermekellátásra BUDAPEST Tízmilliárd forintból fejlesztik a sürgősségi és baleseti gyermekellátást - jelentette be tegnap az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. Kö- peczi-Bócz Tamás elmondta, hogy 5,5 milliárd forintot a megyei területi ellátás újraszervezésére fordítanak, 4,5 milliárdból pedig az országos módszertani anyagokat dolgozzák ki. A program szakmai irányítója a Heim Pál Gyermekkórház lesz. A program szeptemberben indulhat, a szükséges beruházások pedigjövőre kezdődhetnek meg. MTI/MW Elutasították Jávor kérdését BUDAPEST Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Jávor Benedek atom- erőművi blokkok építése ügyében benyújtott népszavazási kérdésének hitelesítését a testület hétfői ülésén. A PM európai parlamenti képviselője által benyújtott kérdés így hangzik: „Egyet- ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú fel- használása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadták meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. MW Toroczkai László nem lesz alelnök ÁSOTTHALOM Toroczkai László közölte, hogy Vona Gábor pártelnök felkérése ellenére nem indul a Jobbik alelnöki posztjáért. Ásotthalom független polgármestere azt írta, hogy esze ágában sincs jelenlegi posztját egy parlamenti ellenzéki gombnyomogatásra cserélni, és nem hiányzik az életébe „a mocskos párt- politika” sem. Szávay István, akire nem számít Vona, még nem döntötte el, hogy indul-e újra az alelnöki posztért. MW Orbán: az öt éve elfogadott jogszabály megvédi Magyarországot az iszlamizálódástól Jubileumi vita az alaptörvényről BUDAPEST Az ország iszlamizá- lódásának gátja az alaptörvény, mondta tegnap a kihirdetés ötödik évfordulóján a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök. A politikus szerint ugyanis míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Euró- pát „cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi”. E különbség okát pedig abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye. A magyar kormány így nem támogathat olyan népmozgásokat, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek. ■ Míg a kormányoldal igazi sikerről, az ellenzék diktátumról beszélt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint fél évtized távlatából látszik, hogy az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését. Ennek oka, hogy az elmúlt időszakban demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Kövér szerint a viták oka, hogy a támogatók azt várják el, hogy az állam képviselje, védje és érvényesítse a magyar érdekeket a globális erőtérben, míg az ellenzők szerint az államnak éppen hogy integrálnia kellene a globális érdekek rendszerébe. Kövér szerint ugyan mára a viták lángja kialudt, ám az ellenzék hevesen bírálta az alaptörvényt. A Párbeszéd Magyar- országért szerint új köztársaságra és új alkotmányra van szükség, mert - mint a párt fogalmazott - a kormánypártok az emberek és az ellenzék bevonása nélkül, önkényuralmi módszerekkel nyomták át a törvényt a parlamenten. Hasonló véleményen volt Hiller István, az MSZP alelnöke is. Mint elmondta: átmeneti állapotnak tekintik azt az időszakot, amikor alkotmány helyett alaptörvénye van Magyarországnak, és meg kell teremteni a negyedik magyar köztársaságot. MW
