Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-25 / 96. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ Nyitott kertek napja Somogybán: arra büszkék, amire a természet tanítja őket Eltartja a gyümölcsös a nyolc gyermeket Somogyból is csatlakoztak ökokertek a nyílt naphoz: az önfenntartó gazdaságok szélesre tárták kapuikat a hétvégén. Visnyeszéplakon Korpics József, és Somogy- vámoson az Öko-völgy Alapítvány kertje várta a látogatókat. A nyitott kertek napjának programjai között helyi termékek bemutatói, kóstolók, gyógynövény- és tanösvény túrák is szerepelnek. K. G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu VISNYESZÉPLAK - A bemutatókerteket hat megyében egyszerre tették látogathatóvá. Mi itt Visnyeszéplakon korábban is megmutattuk az érdeklődőknek a munkánkat, amely példaértékű lehet a kisebb területtel rendelkező, ökológiailag elhivatott emberek számára - mondta Zaja Péter, aki a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat tagja. - Amikor a Mátraaljáról ideköltöztem a zselici dombok közé, azonnal megfogott a rengeteg tájfajta gyümölcs sokszínűsége. Ezeket igyekszem gondozni, bővíteni a tárházukat, és átadni a tudásom. Több célkitűzésünk volt. A régi tájfajták megőrzése és feldolgozása mellett fajtasort építettünk fel a kertekben, hogy májustól decemberig folyamatosan legyen gyümölcs. Ezt sikerült elérni. Az elmúlt évszázadok gyümölcsfajtái alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és kicsit mindig változtak. Szőlőhegyeken, paraszti portákon maradtak meg a mának.- A cseresznyétől kezdve az almán és körtén át a naspolyáig mindent gyűjtünk, próbálunk menteni, de nem skanzenszerű- en, hanem feldolgozzuk a gyümölcsöket. Nekem csak almából 60-70 féle van, ezek 80 százalékát itt gyűjtöttem a környéken, de Zalából és Erdélyből is hoztam. Az elnevezések sokszor helyi jellegűek, tájegységenként mások. Ezért is izgalmas kibogozni a szálakat - tette hozzá. A visnyeszéplaki gazdaságok kicsik és rugalmasak, nem akartak intenzív gyümölcsöst és feldolgozóüzemet. A közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatot részesítik előnyben, de piacokra és vásárokra is eljutnak. Zaja Péter a Magyar Biokultúra Szövetség tagjaként őstermelő, de magára nézve még keményebb szabályokat hoz azért, hogy vegyszermentesen termessze a gyümölcsöket, ami az egészségmegőrzés miatt is fontos. Korpics József nyolc gyermekről gondoskodik. Az egykori Békés megyei földhivatali dolgozó és földmérő tizenöt éve telepedett meg családjával Visnyeszéplakon. Amikor idejöttek, csak egy-két gyümölcsfa volt a területükön, még annyi sem termett rajtuk, hogy a családnak elég legyen. Azóta több száz gyümölcsfát neveltek fel ugyanott. Van, amelyik most kezd termőre fordulni, mert ezek vadalanyra oltott, nagy fák. Kicsit segíteni kellett a tájnak, hogy el tudja tartani őket.- Ha gondozója vagyok a tájnak, gazdagítom a környezetet, el fog tartani. Nekem ez a szemléletem - mondta Korpics József. - A természetközeli élet apostola vagyok. Minél kevesebb géppel, vegyszer nélkül dolgozom. Amit ad a környezet, azt nem pazarló módon hasznosítom. Ha gally vagy fa, illetve fűhulladék keletkezik, azt nem égetem el, humuszt készítek belőle. Amit lehet, a kecskékkel etetem meg, a maradékot meg a kemencében tüzelem el, azzal fűtök. Ez egy gondolkodásmód: amire szükségem van, azt a szőkébb környezetemből állítom elő. Eleinte sok kudarc éri az embert. Aztán amikor látható az eredmény, az ember mohó lesz, több munkát vállalna a pénzért. De úgy nem lehet, ki kell várni a természeti folyamatok végét, követni kell a természet ritmusát... Egy faluvédő közhasznú egyesület dolgozik a településen, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvánnyal működnek együtt. Korpics József felvállalta ennek az életformának a népszerűsítését, vándorkiállításokat tartanak.- Itt csak sás volt egykor, de most már kezd jó füvű kaszáló kialakulni. Illetve ez egyben gyümölcsös, kert és kaszáló is, ligetes tér - mutatott körbe a férfi a birtokán. - A bozótos területen jelentek meg a gyümölcsfák. Én erőszakosan nem avatkozom a környezetbe, nem taroltam le a bozótot, hanem egyesével szedtem ki, hogy a gyümölcsfák levegőt kapjanak. Egy munkafolyamattal több eredményt érek el. Tisztul a terület, jóllakik a kecske, a gallyakkal fűthetek. Egy másik példa: ha a lejtős bakhátak mélyülését megakadályozom, ezzel a vizet a gyümölcsfákhoz vezetem, akkor táplálom őket. Arra vagyok a legbüszkébb, amire a természet tanít... Az ú] földtörvény ellehetetleníti a gazdaságot Nagy gondban van a virágzó önkormányzati tulajdonú gazdaság Visnyeszéplakon. Kiváló közmunka programot állítottak össze, de amiben most hiányt szenvednek, az az állami támogatás. illetve kevesebb érkezik, mint amire számítottak, mondta Füszfás Balázs, a település polgármestere. A legnagyobb baj az, hogy az új földtörvénynyel kizárták az önkormányzatokat. Kicsúszik a lábuk alól a talaj, ha saját tulajdonú földjeik nincsenek. Visnyeszéplakon bérelt földön gazdálkodtak, de lejárt a bérleti időszak. 110 bir- kás nyájat, tíz család méhet gondoznak, disznókat tartaL _________________________ n ak. a napokban 11 kismalac született. Ez mind önkormányzati tulajdon, a megléte eltartja a közmunkásokat, csak a föld hiányzik alóla. A polgár mester egy korábbi konferencián már felvetette a problémát, ahol elismerték, hogy ez valós gond, de csak azt a választ kapta, hogy várjon türelemmel. Azóta a földtörvény életbe lepett, és nehéz helyzetbe kerültek. A polgármester azt mondja: a juhnyájat, a lovakat nehéz volna szekrénybe csukni. Hiába kért segítséget, újra az a válasz jött, hogy várjon türelemmel. Ezt pedig az állatoknak nehéz megmagyarázni... K.G. Kétszázféle gyümölcsfajtát gondoznak a Krísna-völgyben A genetikai örökség védelme mozgatta a somogyvámosi Krisna-völgy lakóit, ezért csatlakoztak a Nyitott Kertek Napjához. A hagyományos indiai vallás követői is bekapcsolódtak a régi gyümölcsfajták megmentéséért indított mozgalomba. Bemutatták a régi tájfajtákat, mert a krisnásoknak is sikerült leoltaniuk és nevelniük ezeket a gazdaságukban, tudtuk meg Pőcze Vilmostól, a Krisna-völgy kertvezetőjétől. 200 gyümölcs- fajtájuk van, csak almából mintegy 130. A nyílt napon arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy ezeket fontos volna eredeti formában megőrizni. Arról is szó esett, hogy az erdőszegélyekbe is kiültethetőek, hogy minél természetesebb környezetet alakítsanak ki számukra. Nagy jelentősége van mindennek a jövőre nézve, hogy megőrizhessék a tájfajták előnyös tulajdonságait. A gyümölcsök ugyanis hosszú életűek, egyszerűen kezelhetőek és termeszt- hetőek a modern fajtákhoz képest. Emellett rendkívül ízletesek. Az érdeklődők megkóstolhatták a helyi gyümölcsökből készített termékeket, szörpöket és lekvárokat is. Kiderült, hogy a tájjellegű gyümölcsöket hagyományosan mindig zöldségekkel együtt nevelték Erdélyben, és a Kárpát-medence más területein is. A krisnások öt éve állítottak fel magbankot ilyen zöldségekből. Azoknak, akik a saját kertjükben akarnak régi tájfajtájú gyümölcsfákat ültetni, megadták a megfelelő faiskolák elérhetőségeit, és szaktanácsot is kaphattak a Krisna-völgy kertészeitől. K. G. Gerilla kertészkedés Kaposfüreden: zsákba a magocska, mi lesz belőle... Zsákba a magocska: válassz egy zacskót, ültesd el a tartalmát, és várd meg. hogy mi kel ki belőle ezzel a gerilla kor tészkedesnek nevezett tevékenységgel is vártak az érdeklődőket Kaposfüreden. hogy megszépüljön a közösségi épületek környéké a hétvégén. Ugyanekkor a töröcskei közös ségi háznál is szemétgyűjtést, virágositast tartottak. Arra kor ték a környékbelieket, ha van otthon felesleges virág, palán ta, viragmag. ne dobják el, ha nem hozzak el, es együtt használják fel. Mind Kaposfüre den a művelődési háznál, mind Töröcskén főként a nyugdija sok szorgoskodtak. A kaposvári Egyud Árpád Kulturális Központ a telephelyein ültetésre, továbbá az épületek környezetének szépítésére, valamint takarításra hívta az ott működó civil szervezetek, klubok, szakkörök tagjait. Töröcskén a napokban nyílt kiállításuk síke rén felbuzdulva a szövő szakkör hölgyei jártak az ölen a közös, jo hangulatú munkában. Az Agóra többi telephelyén is készülődnek helyi ültetésre, szépítés! akcióra a helyi civilek közösségek az elkövetkezendő hetekben. K.G. Telekiben megölelték a háromszáz éves berkenyefát Meg is ölelgették a fát, hol lehet ilyet látni? - kérdezte Sebestyén Erzsébet, a teleki Ordoszi Napsugár Alapítvány vezetője. Szombaton ugyanis megint berkenyeünnepet tartottak a kicsiny zsáktelepülésen, éppen virágzó háromszáz éves berkenyefájuk napját.- Kis harmonikazene is volt, meg szeretetvendégség - ösz- szegzett az alapítványvezető. A teleki berkenyefa egyébként korábban egy Év fája versengés során különdíjas lett, 2012-ben pedig sikerült védetté nyilváníttatni. Ugyancsak Sebestyén Erzsébettől tudjuk: régi teleki család telepítette, azután az utódok is gondját viselték, ezért lehet olyan jó állapotban, mintha nem háromszáz, hanem csak harminc éves lenne. Egy kézirat tanúsítja, hogy korábban is megpróbálták már védetté nyilváníttatni, de akkor ez végül nem történt meg. A faluban kitáblázták, hogy könnyen rátaláljanak a vándorok. Régi falubeliek elevenítették föl a teleki helytörténeti gyűjtemény iratában is olvasható szájhagyományt, miszerint 1848-ban Klapka György seregei a fa alatt pihentek meg észak felé tartva. - A berkenye amúgy az Árpád-korban került be a szőlőinkbe, lekvárnak és gyógyításra is használták a termését, de azért pálinkának volt a legjobb - így Sebestyén Erzsébet. F. I.
