Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám

2016. ÁPRILIS 24., VASARNAP SZTORI g Mezőffy Tamás legszívesebben esküvőkre készít csokorkülönlegességeket Magyar virágkötő lett a legjobb Mezőffy Tamás Genovában lett virágkötő-Európa-bajnok. Ehhez nem egyszerűen azt kellett tudnia, hogy miként lesz szép egy csokor, de azt is, melyik virág bírja ki úgy négy napig, hogy ugyanolyan szép, mint az elsőn. Vagy azt, hogy az 50-es, 60-as évek­ben milyen virág volt a leg­több esküvőn. Fábos Erika GENOVA/BUDAPEST A legjobb európai virágkötők számára négy-öt évente rendeznek ver­senyt. Ilyenkor két napig fo­lyamatosan dolgoznak a mes­terek, akik inkább virágdizáj- nerként mutatják be tudásu­kat. A hat feladatból álló meg­mérettetést ugyanis nem egy­szerű csokrokra szabják: han­gulatokat, életérzéseket kell megfogalmazni virágnyelven, minél egyedibb elbeszélésben. A feladatok között a mostani versenyen volt olyan, amikor egy tavaszi piknik hangulatát kellett visszaadni a genovai hegyekben úgy, hogy négy na­pig szép maradjon a virágköl­temény. Csokor helyett eskü­vői virágdíszt kellett készíteni egy menyasszonynak, aki mo­toron érkezik a szertartásra, tehát a kezében nem foghatja a virágot, ráadásul az 50-es, 60-as évek divatja szerint van felöltözve. Azért klasszikus szerelmes csokrot is kötöttek a versenyzők, de hatvan vi­rágból és csak három szín fel- használásával, úgy, hogy el­ső ránézésre mindenkinek az olasz temperamentum jusson róla eszébe. Annak, aki Európa-bajnok akart lenni, ahhoz is értenie Mezőffy Tamás azt vallja: minden csokor más, mert másnak készül kellett, milyen virágokat ér­demes összeültetni manap­ság. Ahogy ahhoz is, hogy mi­ként kell divatos élő kompozí­ciót és 45 perc alatt egy megle­petéscsomagból dekorációt ké­szíteni, amiben a virágokon kí­vül deszkák, műanyag poha­rak, de még jégkészítő zacs­kók is szerepeltek. Mezőffy Ta­más utóbbit a mesterműve leg­aljára rejtette el, a többi mun­káját azonban ha akarta volna, sem tudta volna rejtegetni, ak­kora sikere volt. „A feladatok egy részéről előre tájékoztatják a verseny­zőket, a másik részét csak ott, a versenyen ismerjük meg - mondta Mezőffy Tamás. - Fel­készülni ezért nem is lehet mindenre, de a mi szakmánk arról is szól, hogy tudnunk kell gyorsan, a hangulatnak megfelelően gondolkodni és dönteni. Ettől függetlenül egy ilyen versenyt úgy két hónap nagyon intenzív felkészülés előz meg. Amit lehetett, elő­re kitaláltunk és begyakorol­tunk. Főleg azt, hogy mit ho­gyan lehet a leg­gyorsabban meg­oldani, hiszen na­gyon szűkös idő­korlátok között kel­lett végezni a ver­senyfeladatokkal, és ezek nem is egyemberes fel­adatok, több mint húszán dol­goztak a csapatban.” Mezőffy Tamás családja rég­óta kertészettel foglalkozik, nem volt tehát meglepő, hogy már egész fiatalon szívesen tö­rődött a virágokkal. Tizenéves volt, amikor az első igazi csok­rot is megcsinálta. A kereszt­anyjának készült, és már az sem egy egyszerű pár szál vi­rágból összedobott kompozíció volt. Mezei virágokat és apró zöld almákat kötött csokorba az őszi születésnapra. A mun­kájában azóta is a kreativitást és azt szereti a legjobban, hogy naponta újulhat meg, pedig lassan már két évtizede dolgo­zik benne. „Egy kívülálló számára ta­lán úgy tűnhet, hogy egész életünkben csokrokat készí­tünk, de minden egyes csokor másnak készül, ezért másho­gyan is kell elkészíteni. En­nek is attól van ugyanis érté­ke, ha személyes, ha valamitől éppen arról az emberről szól, mert a kedvenc virága, színei vagy illata került bele. Az em­Akkor van értéke egy csokornak, ha személyes pátia és a jó ízlés tehát alap­vető követelmény egy jó vi­rágkötő számára, de a virágo­kat és minden anyagot nagyon kell ismerni ahhoz, hogy vala­ki tényleg eredetit és olyat tud­jon kötni, amire azt mondják, hogy az egy alkotás.” A virágkötő mesternek per­sze felsorolhatatlanul sok ked­venc virága van, szezononként változó, most ép­pen az illatos tea­rózsákat, a horten­ziát és a pünkösdi rózsát szereti a leg­jobban, az azonban állandó, hogy leg­szívesebben esküvői dekoráci­ókat és mennyasszonyi csokro­kat kreál. „Az egy igazi gondolkodós feladat, és olyan munka, ami valóban egy életre szóló él­mény része - mondta Mezőffy Tamás. - Ráadásul ma már egyre bevállalósabbak a pá­rok: nemcsak fehérben és ele­gánsban gondolkodnak, gyak­ran döntenek tematikus eskü­vő mellett, amikor aztán tény­leg fantáziálhatunk a dekorá­cióval, a színekkel és a virá­gokkal egyaránt. Míg koráb­ban már a szezon elején meg lehetett mondani, hogy abban az évben mi lesz a divat virág­ban egy esküvőn, manapság azt szoktam mondani, hogy majd év végén megmondom, mi volt a divat az adott évben, tényleg annyira az egyedi igé­nyek szabják meg. A hófehér persze a biztos jó választás. Még mindig abból van a leg­több, de idén a púderes és gyü­mölcsös színek is nagyon nép­szerűek, a fáradt rózsaszínek, az óarany változatai, a rózsa­kvarc, á világoskékek is men­nek, ahogy az egészen színes csokrok is.” Idén a finom színek az igazán divatosak Mezőffy Tamás szerint min­denképpen kerek és nem túl nagy csokrot készít, aki diva­tosat szeretne. Apróbb, illatos virágokból. Idén a finom szí­nek a divatosak, de szerinte mindig inkább az a jó válasz­tás egy ilyen tavaszi alkalom­ra. A gyöngyvirág, a horten­zia, az orgonák, a gömbvirág - mindegyik illik egy ilyen cso­korba. A tolakodó nagy virá­gok, a bármikor kapható fajták vagy a túl nagy csokrok szerin­te nem passzolnak ehhez az ünnephez. Nem csak gyanúsítottaknál használják a poligráfot, magáncégek kikérdeztek már hűtlen házastársat is Nem könnyű becsapni a hazugságvizsgálót POLIGRÁF Lagzi Lajcsi kálvári­ája még mindig nem ért véget. Múlt héten újra kihallgatták, és a legújabb hírek szerint ha­zugságvizsgálatnak akarják alávetni. A zenész azt mondta, vállalja, ha ez szolgálja az igaz­ság kiderítését. Mivel ez a vizsgálat önkén­tes, a beleegyezése nélkül nem is alkalmazhatnák a módszert. Igaz, főleg kockázatelemzésre használják, Magyarországon ugyanis bizonyító erővel ön­magában akkor sem bír, ha ki­derül, hogy a vizsgált személy hazudik. Az így szerzett infor­mációkat a rendőrség és a bíró­ság szabad mérlegelése szerint használhatja, vagy mellőzheti. Az első poligráfot 1921-ben fejlesztette ki J.A. Larson ka­nadai egyetemi hallgató. A ha­zugságvizsgáló készülék fel­építését és a kérdezés techni­káját azóta egyre finomítot­ták és egységesítették. A mai legmodernebb készülékeknek már csak az alapelve hasonlít a legelsőre. Az eredeti beren­dezések négy életfunkciót fi­gyeltek: a vérnyomás, a légzés, a pulzusszám és a verejtéke­zés alapján következtettek ar­ra, hogy akit kihallgatnak, az igazat mond és nyugodt, vagy hazudik és ettől ideges, vagy­is a nyugalmi állapotához ké­pest megváltoznak-e az élet­funkciói. A mostani legmodernebb gé­pek már sokkal többet tudnak, ezért kijátszani szinte lehetet­len ezeket. Képesek mérni a perifériás erek térfogatváltozá­sát is, érzékelik, ha a vizsgált személy mozgása megváltozik. Ezen túl hanganalízist végez­nek, mivel a hanghordozás és a hangfrekvencia is bizonyítot­tan változik, ha valaki hazudni próbál, ráadásul a testbeszédet is elemzik. A régi és az új berendezé­seket ugyanúgy működtetik. Vagyis részletesen elmondják a vizsgálat folyamatát a páci­ensnek, sőt előre ismertetik a kérdéseket, mivel vizsgálat közben már nincs lehetőség értelmezni azokat. Lagzi Laj- csinak is először tesztkérdé­seket tesznek majd fel, olyan alapvető információkat deríte­nek ki, mint: hogy hívják, mi­kor született. Erre mindenki nyugalmi állapotban válaszol. Ezt követően olyan kommuni­kációs szituációt teremtenek, hogy kizökkentsék őt a nyu­galmi állapotából: kínos de általános kérdések következ­nek. Az így kapott értékekkel pszichológusok hasonlítják össze az érdemi kérdéseket. Ezekből nincsen sok, a vizs­gálat mégis hosszadalmas, ép­pen azért, hogy minél kisebb legyen az esélye, hogy vala­ki manipulálni tudjon. Több órán keresztül ugyanis lehe­tetlen annyira koncentrálni, hogy valaki képes legyen az idegrendszerét tudatosan be­folyásolni. A szimpatikus idegrendszer árulkodik Amikor valaki veszélyes, kí­nos, vagy éppen zaklatott hely­zetbe kerül, akkor a szimpati­kus idegrendszer működése túlsúlyba kerül. Ezzel együtt jár a légzés- és pulzusszám emel­kedése, a vérnyomás növeke­dése és a tenyér verejtékezése is. A szimpatikus idegrendszer árulkodik: a poligráf tehát nem azt vizsgálja, hogy amit valaki közöl, igaz vagy hamis, hanem hogy az idegrendszere mit üzen a feltett kérdésekre. Az eredmények ellentmon­dóak arról, hogy a módszer mennyire megbízható. Egyes vizsgálatok szerint az érzé­kenysége 95 százalékos, míg más tanulmányok szerint csak 61 százalékos. Az, aki notórius hazudozó, és nem je­lent számára stresszes hely­zetet, hogy nem mond igazat, nagyobb eséllyel vezeti félre a gépet. Azt azonban, hogy kü­lönböző praktikákkal, vagy kifejezett tréningezéssel be lehetne csapni, a szakértők kizártnak tartják. Érdekes, hogy nemcsak rendőrségen végeznek poli- gráfos vizsgálatot. Több ma­gáncég is rendelkezik ilyen berendezéssel Magyarorszá­gon, s főleg „magánügyek­ben” használják, egy vizsgá­lat ára pedig 50-70 ezer fo­rint. Leggyakrabban házas­társi hűtlenség vezeti az ügy­feleket az igénybevételére, de volt már példa arra is, hogy a mennyasszony régmúltjá­val kapcsolatos információkat akart ellenőrizni egy elszánt leendő férj. De ezzel még nem ürült ki a lehetőségek tárháza. Vannak ugyanis olyan cégek, ame­lyek a kiemelt, bizalmi mun­kakörök betöltésénél az alkal­massági vizsgálat részeként alkalmazzák. A leendő kollé­ga őszinteségét, zsarolható- ságát, a potenciális veszély- forrást jelentő káros szenve­délyeit, bűnöző vagy egyéb nemkívánatos személyekkel való kötődését, vagy azt akar­ják így feltérképezni, hogy va­lóban büntetlen előéletű-e az illető. Persze kötelezni ilyen­kor sem lehet senkit, minden­ki csak önszántából vállalkoz­hat egy ilyen speciális „felvé­teli elbeszélgetésre”. Fábos Erika

Next

/
Thumbnails
Contents