Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-23 / 95. szám

2016. ÁPRILIS 23., SZOMBAT ©^MMfeGQ si |ÄDgfjDfl CMfaíMi©i]D®fláiJű Zöld regiq 'enne 8' k; I Elektromos buszok járhatnak Kiüti és Töreki között? Az elképzelések szerint a három legnagyobb tóparti vá­rosnak, Siófoknak, Keszthelynek és Balatonfürednek nyíl­na lehetősége elektromos buszokra pályázni a 300 milli­árdos fejlesztési keret terhére. Siófokon már konkrét el­képzelés is van, Újvári István önkormányzati képviselő szerint például a kiüti és a töreki városrész összekötését lehetne megoldani az e-buszokkal, előbb persze jó utat kéne hozzá építeni. A törekieknek boltjuk sincs, a bevá­sárlásukat nagyban megkönnyítené a buszjárat a kiliti be­vásárlóközpontok felé. De akár a sóstói városrész és a belváros között is járhatnának a reménybeli e-buszok. Folytatás az 1. oldalról B A Szabó Richárd, a közlekedéstudományi intézet igaz­gatója szerint a balatoni régióban is az volna a kívánatos, mint Japánban, ahol egy utcába egy áruszállító kamion me­het be (természetesen csendes e-kamion), annak kell teríteni egy fuvarral mindent. Két-három fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel kell szá­molni a következő ötven-száz évben, a nyarak már most is egyre melegebbek, a 2012-es az elmúlt 112 év legmelegebb nyara volt, de a tavalyi sem sokkal maradt el tőle, a Balaton párolgása e közben rendre nagyobb, mint a vízbefolyás - so­rolta a nemzeti fejlesztési minisztérium klímapolitikai főosz­tályának munkatársa. Hozzátette: százéves viszonylatban csak az elmúlt tizenhárom évben volt negatív a Balaton víz­mérlege, de ekkor tizenhárom évből tizenkettőben. A tónál - emlékeztetett - már 2003-ban projekt indult a tömegturiz­mus által kiváltott környezeti hatások csökkentése, kivédése érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy a Klímabarát Települé­sek Szövetségében kevés a balatoni, déli parti nincs is. S hogy pályázni lehet a Zöld régió címre. Hiába az M7-es, mégsem a somogyi, hanem a veszprémi Balaton-part szén-dioxid-kibocsátása a magasabb - szolgált adatokkal Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kft. ügyve­zetője. A kibocsátási szint csökkentése érdekében a 110 ezer lakás és 70 ezer üdülő célú ingatlan korszerűsítése lehet a legfontosabb, továbbá a megújuló energiaforrások elterjedé­se, klímaerdők telepítése. A térség somogyi területén 840 hektár erdő telepítését tervezik a következő években, erdők­ben egyébként jól áll a régió. - Miközben azonban a káros- anyag-kibocsátás több mint felét az erdők kötik meg, szomo­rú, hogy a klímaváltozás, a melegedés hatására veszélyben vannak az erdők is - jegyezte meg Molnár, aki arról is be­szélt: a 300 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keret har­mada közlekedési célú beruházás, és nemcsak vasútkorsze­rűsítés, hanem elektromos hajók és buszok beszerzése is, valamint a Fonyód-Badacsony komp. E-kerékpárok elterje­désére 1,5 milliárd forintot szánnak hazai forrásból. Az ügy­vezető úgy vélte, a nyári szezonra megsokszorozódó népes­ség miatt a térség települései kifejezetten alkalmasak lehet­nek az új közlekedési eszközök „tesztelésére”. A közlekedésben is jelentős kibocsátáscsökkenést kell elérni az uniós előírásoknak eleget téve - hangsúlyozta Szabó Richárd, a közlekedéstudományi intézet igazgatója. E-kerékpár, e-busz, e-hajó, e-kamion -'vázolta fel a jövő­képet. Fónai Imre ^'2 Agyúlövés fogadta az első hajót FONYÓD Ágyúlövéssel indult a hajózási szezon pénteken a Ba­laton nyugati medencéjében, Fonyód és Badacsony között. A két település önkormányza­ti delegációja, valamint a Ba­latoni Hajózási Zrt. közösen ünnepeltek. A két polgármes­ter, Hídvégi József (Fonyód) és Krisztin-Németh László (Bada­csonytomaj) középvízen meg­koszorúzta a Balatont, majd a fonyódi kikötőben a Fonyódi Betyárok folklórműsorát köve­tően a Fonyódi Császár-Huszár Hagyományőrző Csoport tisz­telgő ágyúlövést adott le. A Fo­nyód-Badacsony hajójárat bo­nyolítja le a legnagyobb utas- forgalmat a tavon. F. I. Mit spórolhatunk ? Lebukik a hazudós? Biztonságos Sziget A tojás, a csirkehús és a tej is olcsóbb lesz jövőre. Ezeknek az élelmiszereknek az áfáját csök­kenti a kormány 27-ről 5 száza­lékra. A sertéshúsnál ez már be­jött, azóta több hazai disznóhúst veszünk és az áfacsalóknak is nehezebb a dolga. De minek egy­általán a forgalmi adó, ha min­dent csak drágít és csalnak vele? A HÉT TÉMÁJA Hazugságvizsgálót is be fog­nak vetni Lagzi Lajcsi kihallga­tása során a nyomozók. A vesz­tegetéssel és jogosulatlan áram­vételezéssel gyanúsított trom­bitás hajlandó alávetni magát á poligráfos tesztnek. De egészen pontosan mi is történik egy ilyen hazugságvizsgálaton és mennyi az esély arra, hogy ott bármi is kiderül? SZTORI „Az új kihívások miatt szük­ség van a fesztiváljainkra való belépéskor a fokozottabb bizton­sági ellenőrzésre. A reptéri be- csekkoláshoz hasonlítanám az eljárást” - magyarázta Geren­dái Károly főszervező, akivel ar­ról is beszélgettünk, hogy még euróbán is hétszámjegyű össze­gért hozzák el a Szigetre Rihan- nát és Muse-t. MŰVÉSZBEJÁRÓ MEGYEI Hol építünk jövőt? Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu M ilyen szempontok szerint lehet összehasonlítani az eu­rópai nemzetek Fiataljait? Néhány nappal ezelőtt Navra- csics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja azt mondta az MTI-nek: „ha megfelelő a fiatalok helyzete, versenyképes és erős lesz a jövő társadalma, de ha nem foglalkoznak az ifjúságot érintő ügyekkel, gyenge lesz a holnap Európája”. Tehetségben például mi mindig is világhírűek voltunk, gondol­junk csak híres feltalálóinkra, sportolóinkra. De más alapokon áll­nak az európai országok oktatási rendszerei, a nyelvtanulási sta­tisztikák és lehetőségek, s bizonyára az oktatás minőségére for­dítható állami költségkeret is. S egy másik példa, a világ orszá­gait vizsgáló boldogságindex-rangsorban mi magyarok valahol a középmezőnyben vagyunk csupán, míg az első tíz legboldogabb országból több is európai. Sztrájkok sorát éli a hazai oktatás, sok a kérdés az egészségügyben, a megyét elhagyják a frissen diplo­mázott, vagy szakvizsgázott pályakezdők, hiszen megélhetés re­ményében továbbra is csakkül- fóld jelenthet perspektívát - ez Somogybán sem új. No, de milyen igényei, s fő­ként milyen célkitűzései van­nak ma egy egészségesen gon­dolkodó fiatalnak? Egyértelmű­en a családalapítás felé törek­szik a többség, azt előzi meg az alapok letétele, a szükséges anya­gi javak előteremtése. Ma Magyarországon ez csak keveseknek adatik meg, jóllehet előfordul, amikor a családalapítás megelőzi az egzisztenciát, vagy csak egyszerűen nem éri utol egyik a má­sikat... Nem meglepő, sokan hitelcsapdába esnek, vagy vállalnak részletfizetést, ha „betonbiztos” munkahelyük van, de az legalább olyan ritka ma, mint a havasi jeti. Esélyes, a jövő társadalmának európai versenyszférája azoké lesz, akik több nyelven beszélnek, s alkalmazkodóképességük ré­vén nem lesznek lakóhelyhez kötve - időről-időre képesek lesznek új országban életet kezdeni, akár a más-más szakmában is. A ver­senyképességnek pedig az oktatás a legfontosabb építőköve. Egy tehetséges autószerelő ismerősöm mondta a napokban: „ráuntam a pénztelenségre, felhagytam itthoni próbálkozásaimmal”. Ő ma Németországban dolgozik futárként, a német gazdaságot tolja ő is, s aligha Magyarországét. A fiatalok versenyképességének gyökerei valahol mélyen az ok­tatásban, és a szakképzésben erednek, de mintha kifordultak vol­na a támaszt adó földből. Ami a kereseti lehetőségeket illeti, az európai szintet kellene hazánkba emelni, nem a magyar munka­erő-piacot tolni kifelé. A somogyi autósze­relő a német gaz­daságot erősíti. Befektetésre javasolják Siófokot ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK A Somogyi hírlap kér­désére azt mondta Motoyu- ki Okada, a nemzeti Shinshu egyetem professzora: gazdasá­gi kapcsolatok szövődhetnek, az egyetem központja, a Naga­no megyei, 160 ezres Ueda vá­rosa pedig testvérkapcsolatra léphet Siófokkal.- Japán cégek európai lehe­tőségeket keresnek, európai központokat - így Okada. - Magyarország ismeretlen a ja­pánok előtt, számunkra is min­den új volt, amit láttunk-hallot- tunk. Elismerésünket vívta ki például az ingyenes oktatás;' míg itt már a második szakma is ingyenes, nálunk az általá­nos iskola is tandíjas. A kép­zést nagyon fontosnak tartjuk, a japánok nem az olcsó munka­erő miatt érdeklődnek, gyárta­ni robotok is tudnak, a jó mér­nökök, a jól képzett dolgozók tudását szeretnénk egyesíteni. Közös megoldások keresésére ösztönzünk Magyarországgal, Európával. Azt kell megtalál­nunk: melyek azok az európai problémák, amin a japán tech­nológia segíthet? A Siófok által „utazó nagy­követnek” felkért Hasebe Tos- hiaki felesége révén koráb­ban évekig élt Siófokon. Azt mondta lapunknak: hamaro­san újabb, befektetések iránt érdeklődő japán cégvezetőket hoz a balatoni városba, s vár­ják ázsiai kapcsolatokra vá­gyó helyi cégek jelentkezé­sét is. Lengyel Róbert siófoki polgármester sokat vár a még csak rügyező japán együttmű­ködéstől, amiért Toshiakin kí­vül Zsuga János, az FGSZ ko­rábbi vezérigazgatója is sokat tesz. Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigaz­gatója kalauzolásával a bala- tonboglári Légli-pincészetben fejezte be a pénteki napját a ja­pán minidelegáció. Fónai Imre Körbeforogtak a japánok Siófok fölött, a víztorony forgó kávézójában

Next

/
Thumbnails
Contents