Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-15 / 88. szám

14 SPORT 2016. ÁPRILIS 15., PÉNTEK A negyvenéves Biros Péter az idény végétől már az egri női csapatot edzi Túl van élete filmjének első felén Egyszerű horgászember, aki imád a Tiszán csónakázni. Olyan, mint bármelyikünk - azzal az aprócska különbség­gel, hogy négy olimpiáján há­rom aranyérmet nyert a ma­gyar vízilabda-válogatottal, vi­lág- és Európa-bajnok, koráb­ban a világ legjobb játékosa, a londoni olimpián a magyar küldöttség zászlóvivője volt. A negyvenéves Biros Pétert köszöntöttük. Kohán Gergely kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Isten éltesse! Szándékosan nem egri bort hoztam ajándékba.- Köszönöm szépen! Egyéb­ként ha hiszi, ha nem, Eger ide vagy oda, nem vagyok valami nagy boros. Bár el fog fogyni.- Hiába, egyszer negyvenéves az ember! Vannak, akik azt mond­ják, ez a legszebb férfikor. Má­sok szerint fordulópont, megint mások úgy vannak vele, csak egy szám. Ön hogy van vele?- Majd ha 41 leszek, meg tu­dom mondani, milyen volt a 40. életévem! De a viccet félretéve, szerintem a nők lényegesen na­gyobb jelentőséget tulajdoníta­nak az ilyesminek, mint mi, fér­fiak. Én azért még nem fogom a fejem, hogy úristen, 40 lettem.- A borosüveg címkéjén ez áll: „Feküdj korán! Kelj korán! Hor­gássz jól! Hazudj nagyokat!” Ön is betartja ezeket a horgászalap- elveket?- A harmadik ponttal próbál­kozom. A negyedikkel semmi­képpen sem, annak semmi ér­telme. Ami az első kettőt illeti: a korán kelés még csak-csak illik rám, de a feküdj korán már nem­igen, elég későn szoktam ágyba kerülni.- Honnan a horgászmániája?- Volt egy kis hétvégi há­zunk a Tisza mellett, így már egészen kicsi koromban is próbálkoztam vele. Talán va­lahogy bennem volt az a fajta vadászösztön, ami az ősembe­rekben is.- Mi a rekordja?- Egyszer fogtam egy 30 ki­ló 30 dekás pontyot, de manap­ság már csak süllőre, csuká­ra, egyéb ragadozó halra „vadá­szom”.- Azért is érdeklődöm, mert van egy másik miskolci olimpiai baj­nok, nevezetesen Repka Attila, aki ugyancsak imád horgászni. Szoktak néha együtt?- Horgászni még nem hor­gásztunk együtt, de tudom ró­la, hogy ő is meg van veszve ér­te, amikor összefutunk, mindig szóba kerül a horgászat.- Elég sok helyen élt, Miskolcról először Egerbe, aztán a főváros­ba, majd Rijekába és Óbecsére ment, aztán újra Egerben köttött ki, talán végleg. Ha azt mondom, otthon, Egerre asszociál?- Mondhatjuk, igen. A csa­lád egyik fele Miskolcon la­kik, a másik itt, Egerben, és a feleségem is innen származik. 1999 óta itt van az állandó lak­címem. Budapestben sohasem gondolkodtam, s noha Miskolc még szóba jött, úgy voltam ve­le, Eger élhetőbb.- Ha akkoriban Miskolcon adva lettek volna olyan feltételek a ví­zilabdában, mint manapság, le­het, hogy most nem is beszél­getnénk Egerről?- Benne van a pakliban. Az biztos, hogy nem bírtam vol­na megmaradni végig egy he­lyen. Nem vagyok nagy köl- tözős, de az ember életében mindig vannak olyan pontok, amikor úgy van vele, váltani akar, szeretné magát kipró­bálni máshol is.- Úszással kezdte, később ví­zilabdázott és kézilabdázott - egyszerre. Talán kevesebben tudják, hogy még a Fotex-Veszp- rémnél is kipróbálhatta magát.- Nagyon jó volt az az egy év, amit a Veszprém ificsapatánál töltöttem, még akkor is, ha a felnőtteknél sosem léptem pá­lyára. A Veszprém már akkor is nagyon profi klub volt, csak jó tapasztalatokat szereztem. Ha­marbeláttam azonban, hogy jó­formán behozhatatlan a lema­radásom a többiekhez képest. Lehet, hogy lett volna belőlem egy közepes kézilabdázó, de ez nem motivált.- A védjegyévé vált csavart ej­tésnek lehet köze a kézilabdás alapokhoz?- Még az is lehet! Vicces egyébként, hogy a hétfői mécs­esén a kanadaiak játékosa, Ke­vin Graham, aki volt csapattár­sam, éppen ilyennel lepte meg Nagy Viktort - egyből írtam is neki, hogy jó embertől tanulta. Lehet, hogy le kellene védetnem, és amikor alkalmazzák, beszed­nék érte 100 euró jogdíjat.- Hogyan élte meg, amikor Mis­kolc és Eger után a fővárosba került? Nekem például vidéki gyerekként nagy kulturális sok­kot okozott.- Nekem leginkább mostaná­ban okoz, amikor oda kell utaz­nom. Akkoriban más volt, Bu­dapest nem volt annyira túlpö­rögve. Fiatalként, család nélkül kimondottan élveztem. Ráadá­sul jó volt a csapat és a váloga­tott is. Aztán, miután megszü­letett a két fiam, már kicsit sok volt, de hála istennek pont ak­kor költöztünk vissza Egerbe.- Azért ne feledjük, közte lehú­zott egy-egy szezont a Rijeká­ban, majd a Becsejben.- Utóbbit nagyon sajnálom, mármint azt, hogy elfogyott a pénz. Nagyon szívesen marad­tam volna még két-három évet, szerettünk ott lenni Molnár Ta­mással.- Hogyan képzeljük el Óbecsét?- Hasonló alföldi város, mint mondjuk Szentes, csak három­szor akkora, meg néha nem volt áram.- Hogy érti?- Úgy, ahogy mondom. Kör­zetekre volt osztva a város, és négy-vagy hatórás váltásokban mindig lekapcsolták az áramot. Valószínűleg mi vagyunk azok, akik az egész földkerekségen a legtöbb filmet látták a feléig. Ja, és mivel árammal fűtöttünk, olyankor fűtés sem volt. Meg­volt a maga varázsa.- Abban az időszakban már a válogatottnak is oszlopos tag­ja volt, pedig az sem indult si­mán: Kemény Dénes eleinte ki is rakta a csapatból, mert öntörvé­nyű volt.- Belátom, kellett az a pofon. Ő látta, hogy lehet belőlem vala­ki, csakhogy a tehetség önma­gában nem elég, ha nincs meg a hozzáállás. Erre mondják: a vá­logatottság nem kötelező. S no­ha ezt így sohasem mondta ki, biztos vagyok benne, hogy erre akart rávezetni.- Elég jól sikerült. A '99-es firen­zei Eb-n üstökösként robbant be a győztes döntőben a horvátok- nak lőtt öt góljával.- Hála istennek. Nem azt mondom, hogy alapjaiban megváltoztam akkor, mert a mai napig önmagamat adom- csak az évek múlásával fino­modom én is. Eleinte senki vé­leményét nem fogadtam el, az­tán láttam, hogy jót akarnak. Ráadásul a közeg, amelybe be­lekerültem, szenzációs volt, nem engedte, hogy elkallód­jak, hogy szétszaladjon a nyáj. Bennem előtte volt egyfajta fé­lelem: tudtam, mire vagyok képes, de féltem, hogy nem tu­dom megmutatni. Szerencsére nem így lett, ez Dénesnek és a közegnek, a játékostársaknak együttesen köszönhető.- Nyertek három olimpiát, világ- és Európa-bajnokságot, világli­gát, világkupát, ön még pluszba BL-t, LEN-kupát, megválasztot­ták a világ legjobb játékosának.- Tulajdonképpen egyedül KEK-et nem nyertem, azt is azért nem, mert addigra már megszüntették a sorozatot...- Szóval ennyi siker közül ki le­het egyáltalán emelni valame­lyiket?- Talán igen. Azt gondolom, a futballt leszámítva minden más sportágban az olimpia a non plus ultra, így valószínűleg a leg­többünknek az első, a sydney-i aranyérem a legkülönlegesebb.- Önre mindig az volt a jellemző, hogy valahogy a legfontosabb meccsekre szívta fel magát a leginkább. Mi a titka?- Szerintem az, hogy minden meccset ugyanúgy kezelek: meg akarom nyerni. E tekintet­ben nem volt különbség egy so­rozat első meccse és egy olimpi­ai döntő között. Mindig higgadt tudtam maradni, soha semmi nem zökkentett ki a saját ritmu­somból. Ez a mai napig igaz. A fejem a régi, a testem már nem.- Test! Volt azért egy ijesztő pont­ja a pályafutásának, amikor a pe­kingi győzelem után egy cisztát távolítottak el a szíve mellől.- Az olimpia előtt tudtam meg, de annyira csak a felké­szülésre koncentráltam, hogy nem is foglalkoztam vele. Nem is mondtam el senkinek a fe­leségemen és Dénesen kívül, mert nem használt volna senki­nek - főleg úgy, hogy szegény Kolonics Gyuri előtte halt meg. Én szerencsés voltam: úgy szed­ték ki a cisztát, hogy az oldala­mon vágtak három pontot, nem a mellkasomat kellett szétszab­dalni. Ez sem volt kellemes, rá­adásul miután kiengedtek, nem akart elállni a vérzés.- Azt mondta, a teste már nem a régi. Ezért is döntött úgy, hogy az idény végeztével abbahagyja?- Az úszást ma is nagyon jól bírom, amiben óriási szerepe van annak, hogy anno Miskol­con hét éven keresztül verseny­szerűen úsztam. Viszont ehhez még párosul a vízilabda birkó- zós része, amit már sajnos nem bírok úgy, mint régen. Tudni kell, hol az a pont, amikor be kell fejezni. Nyilván nem egy­szerű meghozni egy ilyen dön­tést. De ha most visszavonulok, akkor talán nem úgy emlékez­nek rám, hogy „emlékszel Biros Petire, arra a vén kecskére, aki nem tudta abbahagyni?!”.- Főleg úgy, hogy már bejelen­tették, a következő szezontól az egri női csapatot irányítja veze­tőedzőként!- Igen, és azért a napi négy edzés - kettő a fiúkkal, kettő a lányokkal - valószínűleg nem férne bele.- Ez érdekes helyzet, hiszen a nők kispadján Kelemen Attilát váltja, aki annak idején kvázi fel­fedezte önt - és aki jövőre a se­gítőjeként dolgozik majd.- Nem ő volt az első edzőm, nem is a második, de - idéző­jelbe téve - ő fedezett fel, neki köszönhetően kerültem Egerbe. Éppen ezért a kapcsolatom At­tilával jócskán túlnyúlik a vízi­Mit jelentenek a tetoválások? Biros Péter nem tartozik az „agyonvarratott” sportolók közé, de felsőtestét három ki- sebb-nagyobb tetoválás is dí­szíti. Ezek közül kettő jelenté­se viszonylag egyértelmű: jobb bicepszén egy babérkoszo­rú található, alatta az olimpiai öt karikával és az évszámmal (2004), valamint Athén görög nevével. Jobb vállán egy vízsár­kány, amely a pekingi győzel­met szimbolizálja. De mi lehet a másik, nagy sárkány a bal felkarján és hátán? „A nagy azért van, mert a bal karomon volt a sydneyi olim­piai, hátul pedig a barcelonai vb-győzelem emléke. Csak­hogy egy ilyen nagy emberen Névjegy BIROS PÉTER Született: 1976. április 5., Miskolc Válogatott: 1997-2012 Kiemelkedő sikerei: olimpiai bajnok (2000. 2004, 2008), világbajnok (2003), Euró­pa-bajnok (1999), Eb-ezüst­érmes (2006), világkupagyóz- tes (1999), világligagyőztes (2003,2004), Bajnokok Ligá- ja-győztes (2004), BL-ezüst- érmes (2002, 2003), LEN-ku- pa-győztes (1999), európai Szuperkupa-győztes (2005). magyar bajnok (2002. 2003, 2004, 2005, 2006. 2011, 2013, 2014). magyar Szuper­kupa-győztes (2005), jugo­szláv bajnok és kupagyőztes (2001) Elismerései: a világ legjobb férfi vízilabdázója (2008). az év európai játékosa (2008), az év magyar vízilabdázója (2001, 2003, 2005). a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Ma gyár Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008). labdán, az életben is jó barátok vagyunk. Emiatt eleinte bizo­nyára furcsa lesz kicsit a hely­zet, de szerintem csak az elején.- Van utánpótlása házon belül is: unokaöccse, Barnabás a kö­vetkező szezontól már a ZF-Eger felnőttcsapatának tagja lesz, és fia, Samu is az egri gyerekcsa­patban vízilabdázik. Nem esett messze az alma a fájától.- Szerencsére nem. De én nem vagyok az a fajta szülő, aki fel-alá futkároszik a parton, és mindenbe beleokoskodik. Bar­nabásban egyébként van poten­ciál, nem véletlenül kapja meg a bizalmat a nagycsapatnál, s biztos vagyok benne, hogy Dab- rowski Norbert ki is fogja belő­le hozni a maximumot. Samu fi­am csak 11 éves, még nehéz len­ne megmondani, mi lesz belőle. Mindenesetre szegényeknek nem lesz egyszerű dolguk ezzel a névvel... két ilyen apró tetoválás nem mutat valami jól, ezért ez tu­lajdonképpen nem más, mint egy mezei sárkány, amely kvá­zi lefedi, eltünteti a két picit - nincs különösebb jelenté­se. Már négy-öt éve készül, de még mindig nincs kész; remél­hetőleg most már lesz idő be­fejezni.” I 1

Next

/
Thumbnails
Contents