Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-14 / 87. szám
KÖRKÉP 11 2016. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Generációkat tanított meg a sorok között olvasni szövegeivel Bródy János Koncerttel ünnepelte a hetvenet A hazai könnyűzene emble- matikus alakja, a sorok közt olvasni tanító dalszövegeivel a hatvanas évek beatkul- túrájának szószólójaként, majd afféle modern városi krónikásként ismert Bródy Jánost több generáció is Tininek becézi, ezért is tűnik hihetetlennek, hogy április 5-én épp 70. életévét töltötte be. Ebből az alkalomból tartott kétórás ünnepi koncertet, ahol a koncert előtti percekben beszélgettünk vele. Csomós Éva szerk.bekes@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A számos elismerése között Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemérem Középkeresztjével is elismert zeneszerző, szövegíró, előadóművész sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatzene magyar nyelven is érvényesüljön. A többségében Szörényi Levente zenéire írt költészetbe fordult szövegei akkor slágerek voltak, mára kordokumentumokká értek, egyes gondolatai pedig gyakran idézett jelmondatokká váltak. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után szólópályára lépett, és azóta is egy szál gitárral kezében énekli a mindenki számára érthetően megfogalmazott, örömről, csalódásról, szerelmekről, küzdelmekről szóló, személyes hangvételű, olykor kijózanítóan ironikus dalait. Szövegíróként mintegy félezer dalt jegyez, számos sikeres színpadi mű (köztük a Kőműves Kelemen, az István, a király, a Veled, Uram és a Doktor Herz) társszerzője. A 2016-os évben pedig 70. születésnapja mellett pályafutása 50. évfordulóját is ünnepli. A kettős évfordulót április 9-én a Papp László Budapest Sportarénában nagyszabású koncerttel teszik emlékezetessé barátai, tisztelői és a közönség. Ő azonban ezeknek az évfordulóknak a maga részéről nem tulajdonítana túlzottan nagy jelentőséget.- Előadóként már nincsenek különösebb ambícióim. Az új generációkat én már nem akarom meghódítani. Bennem amúgy is mindig volt hajlam arra, hogy az én dalaimat értő és szerető szubkultúrába vonuljak vissza. Ettől még előfordulhat, hogy időnként félreértenek vagy szándékosan értelmeznek félre, ma a különféle politikai szekértáborok indulatai amúgy is nagyon átszínezik a véleményeket, de nem tartom magam erősen elkötelezett művésznek. A ’60-as évek közepe óta képviselek egy olyan szabad polgári álláspontot, ami az emberi jogok egyetemes nyilatkozatán alapul, és mindenfajta totális, az egyéni szabadságjogokat kétségbevonó rendszerrel nyilvánvalóan szemben áll és kritikus, de független az uralkodó ideológiától.- Ettől vált dalszövegivel a kifejezés szabadságának emblema- tikus és korszakoktól független aktualitású képviselőjévé.- Én azt hiszem, hogy a szabadság azért nagyon fontos, mert csak a szabad társadalmi légkörben tudnak az egyéni képességek olyan módon kibontakozni és kiteljesedni, hogy azok összessége egy virágzó és fejlettebb társadalmat hozzon létre. A szigorú és poroszos oktatási rendszerben nem rendelkezünk ilyen erényekkel, bár kétségtelenül jól használható és nevelhető alattvalókat hoz létre. Azt gondolom és úgy látom, hogy a világtörténelem is azt bizonyítja, hogy a demokrácia nem csak egy szép eszme, hanem nagyon hasznos és működőképes társadalmi rendszer, ami nagyon erős művészetet és erős gazdaságot hoz létre, és azt is mondhatnám, hogy erős hadsereget is, hiszen a mai hadseregek is alapvetően a tudáson és a tudományon alapulnak. Ott jönnek létre az igazi felfedezések, ahol a művészek és a tudósok szabadon kísérletezhetnek a maguk elképzeléseik szerint.- Alkotói munkáját mennyire jellemzi ma még a kísérletezés? Az köztudott, hogy a '60-as évek végén, a '70-es évek elején egyes bakelitlemezek készítésével túlléptek a szórakoztatóipar hagyományos keretein - Illések és pofonok (1969), Human right oratórium (1971) -, amit csak azért említek, mert a mostani ünnepi alkalomra Bródy 70 címmel korlátozott példányszámban díszdobozos bakelit lemez is megjelenik, a Ráadás című lemeztől némiképp eltérő tartalommal. Úgy véli, hogy ezzel a lemezzel érzi magát önmagához legközelebb. Ez a lemez felépítésének tulajdonítható?- Nem, a hangzásvilág miatt van így. Kirschner Péter - aki az itteni koncert zenekarvezetője - nagyon érzékenyen alkalmazkodott az elképzeléseimhez, és miután azt gondolom, hogy én alapvetően a bakelit lemezek által fémjelzett kulturális korszakhoz tartozom, igyekeztünk az erre a korszakra jellemző természetes akusztikus hangzást megteremteni. A mai, a technikával nagyon átitatott zenével szemben mi még hangszereken játszunk, és nagyon természetes módon zenélünk. Nem szólva arról, hogy talán megtanultam bánni a saját hangommal, ami ezen a Ráadás lemezen jól is szól. Ez amellett szóló öröm, hogy az „Az Illés szekerén" című lemezzel én már lezártnak tekintettem a pályámat, ez a Ráadás és a bakeliten megjelenő Bródy 70 pedig úgy készült el, hogy igazán már nem is számítottam rá. Egy olyan jutalom, ajándék és öröm volt számomra az, hogy ezt még elkészíthetem, hogy itt már nem is nagyon kísérleteztem semmivel, csak azokat a gondolataimat írtam meg, amik még bennem maradtak „Az Illés szekerén” című lemez után. Martinique szigetétől a pannonhalmi apátságig hétszáz épület látható a képeslapokon Szent Márton-templomok a gyűjteményben A Szent Márton-év alkalmából a szolnoki Belvárosi templomban képeslap-kiállítás látható a világ Szent Márton nevét viselő templomairól. A folyamatosan újuló tárlat tulajdonosa Holczer András. Szathmáry István kunhalom.1950@gmail.com- Öt és fél ezer Szent Márton nevét viselő templom van a világon. Még olyan kis szigeten, mint Martinique is áll egy, aminek a képe szintén megvan. Magyarországon százhét található belőlük, köztük a neves pannonhalmi apátság. Összesen hétszáz képeslap van a gyűjteményemben a föld minden táján levő Szent Márton-templomokról, magáról a szentről meg a nevéhez fűződő történetről, s igazi ritkaságok láthatóak közöttük - mutatja be Holczer András, a belvárosi plébánia képviselő-testületének tagja hatalmas gyűjteményének egy részét. Azt is megtudtuk tőle, hogy az egyszerre nyolcvan lapot bemutató kiállítás ötlete is egy Szent Márton-templom- ból származik. Zalaegerszegi származású lévén gyakran jár Szombathelyen, s ott, a római katonából lett népszerű szent szülőhelyén találkozott először hasonló képkiállítással. Itthon saját gyűjteményét átnézve elégedetten állapította meg, hogy abból Szolnokon is könnyen tud ilyen látnivalót nyújtani az érdeklődőknek. Máthé György atya is tálcásnak talán nem érték, számomra a szépség forrása a képeslapgyűjtés, mondja Holczer András Névjegy Holczer András Született: Zalaegerszeg. 1953. Foglakozása: nyugdíjas vegyésztechnikus, sokáig bélyegzőkészítéssel is foglal kozott. Család: nős, egy fia van. mogatta az Ötletet, így született meg a most látható kiállítás. Holczer András már harminc éve gyűjt képeslapot. Kezdetben pusztán arra gondolt, hogy bármerre jár, vesz egyet, így gyűltek össze a magyar tájakat, köztük Göcsejt, Szombathelyet, Kőszeget ábrázoló lapok, később hagyatékból vásárolt egy nagyobb tételt.- Több ezer darabos világgyűjtemény volt, s a feleségem addig nem engedett be vele a lakásba, amíg át nem porszívóztam mindet, miközben láttam, hogy milyen gyönyörűek - emlékszik vissza gyűjtőszenvedélye első nekilendülésére. Ekkor kezdte hí- resztelni az ismerősök között, hogy mivel foglalkozik. - Innen kezdve szinte ömlöttek hozzám a lapok - folytatja. - De kellett hozzá egy kis ravaszság, vagy nevezzük pszichológiai érzéknek. Ugyanis nem válogattam, örömmel fogadtam valamennyit, így szívesebben adták. Ma már egy olyan tematikus katalógusa van, amiben pillanatok alatt el tud igazodni, szerepel benne a lap leírása, mit ábrázol, ki írta, hol és kinek, továbbá a szöveg összefoglalása. Nem utolsósorban mindet ellátja a saját gyűjteményi bélyegzőjével is. Közben elővesz egy lapot, s mutatja, hogy egy frissen épült angyalföldi templom szentelésére készült valamikor, és a plébános, So- ós István küldte köszönetképpen az első adományt tevő Zichy grófnőnek. Ez az egyetlen létező példány belőle, ahogy abból a ritkaságból is, amit Mindszenty bíboros 1948-as törökszentmiklósi látogatása idején adtak ki. Azt a Szűzanya-szobrot örökíti meg, amit a Nagykunsági Má- ria-nap alkalmából XII. Piusz pápa küldött a városnak. De szívesen szól történelmi Ma- gyarország-kollekciójáról is, melyben külön szerepel benne Erdély, a Felvidék, a Délvidék, az Őrvidék.- Olyan sorozataim vannak - mondja büszkén -, hogy Trieszttől Montenegróig akár teljes panorámát tudok belőlük összeállítani. Holczer úr megfogalmazta gyűjtői hitvallását is.- A képeslap sokaknak egy darab papír, akár gyújtóst is csinálhat belőle, de számomra rengeteg szépsége van. Sokszor összenézem őket a mai városképekkel, vagy elpusztult épületeket idézek fel általuk. De gyönyörű az a régi írás is, amire egykor tanították az embereket. Nagyon szeretem csinálni, így ma már napi négy, öt órát szentelek a rakosgatásuknak, rendezésüknek.
