Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-14 / 87. szám

MEGYEI KORKÉP 2016. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Bárdos- és Kodály-műveket is előadtak Közösségteremtő hatású énekkarok Ifjúsági kórustalálkozót szer­vezett szerdán a Zenekedve­lők Egyesülete: a Lorántffy Zsuzsanna általános iskola és gimnázium dísztermében közel 420 fiatal lépett fel. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu KAPOSVÁR Bárdos Lajos, Ko­dály Zoltán, Farkas Ferenc és a 135 évvel ezelőtt született Bartók Béla művei is felcsen­dültek a rendezvényen. Rend­hagyó volt a helyszín: a kórus- találkozónak először adott ott­hont a közelmúltban megszé­pült belvárosi tanintézmény. A Lorántffy iskola alsós, fel­sős, illetve középiskolás kóru­sán kívül a kaposvári Kodály Zoltán és a taranyi iskola, va­lamint a Táncsics-gimnázium énekeseit hívták meg. Kere- kesné Pytel Anna, a Zeneked­velők Egyesületének művésze­ti vezetője örömmel állapítot­ta meg, hogy sokan vállalták a szereplést.- Az éneklő ifjúsági moz­galom a 30-as évek végén in­dult, s a háborús szünet után újra folytatták a rendezvény­zenekedvelők napja a megyeszékhelyen sorozatot - mondta. - Hihetet­len ereje van a muzsikának, mely nemcsak tudással vérte­zi fel a diákokat, hanem fegye­lemre nevel, s fejleszti az em­lékezetet. Van, amit az énekes egyedül nem tud megszólaltat­ni, de a kórus képes erre. Pozi­tív élményhez jutnak az ének­lő fiatalok, tudományosan is bi­zonyították, hogy milyen fon­tos szerepe van az életükben. Felemelő érzés, hogy ennyi te­hetséges, a zenéért rajongó fia­tal él Somogybán. Többen választották: nőtt az egyetemre jelentezők száma ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Az összesített je­lentkezések számát tekint­ve a Kaposvári Egyetemre az idei általános felvételi eljárásá­ban a tavalyinál 11,78 száza­lékkal több, összesen 4495 je­lentkezést nyújtottak be - kö­zölte a Kaposvári Egyetem veze­tése. -Az első helyes jelentkezé­sek száma viszont 21 százalék­kal nőtt. A képzési területeket tekintve: míg az ország más, ag­rár képzést folytató felsőoktatá­si intézményeiben a jelentkezé­sek száma stagnál, vagy csök­kent, addig a Kaposvári Egye­temen jelentős, mintegy 30 szá­zalékos növekedés mutatható ki az első helyes jelentkezések tekintetében. Kiemelkedő szá­mú jelentkezés érkezett ugyan­akkor a Pedagógiai Kar csecse­mő- és kisgyermeknevelő alap­képzésére, valamint a gyógy­pedagógia alapszakra. Tovább­ra is megkülönböztetett érdek­lődés övezi a színművész osz­tatlan képzést, mely a Művésze­ti Kar jelentkezései számának felét teszi ki. A Gazdaságtudo­mányi Kar szakjai közül pedig a kereskedelem és marketing alapszak, valamint a pénzügy és számvitel alapszak levelező munkarendjén szinte duplájára nőtt a jelentkezések száma. A jelentkezők számát tekint­ve összegyetemi átlagban 11 százalékkal többen, 2795-en nyújtották be az idén jelentke­zésüket a Kaposvári Egyetem­re, tavaly ez a szám 2527 volt. - A Stipendium Hungaricum ösz­töndíj programra a jelentkezé­si aktivitás várakozáson felüli - emelte ki az egyetem vezetése -, a keleti nyitás keretein belül 348 Európán kívüli jelentkezés érkezett, melyből 96 első helyes. Ez a tavalyi évhez képest óriási emelkedés, akkor 48 felvételre javasolt hallgatóval számolhat­tunk, melyből 27 nyert első kör­ben felvételt. Márkus Kata A legnépszerűbb az ELTE A 2016 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre orszá­gosan 111 ezer 162-en nyújtot­tak bejelentkezést, a tavalyinál öt százalékkal többen. Ösztöndí­jas képzésekre 95 ezer 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 ezer 279-en jelölték meg első­ként. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg. Az első helyes jelentkezések alapján továbbra is a legnépsze­rűbb az ELTE, csaknem 13 ezer a jelentkezők száma, az első 15- ben a Kaposvári Egyetem nincs benne, a Pécsi Tudományegye­tem a hatodik, valamivel több, mint 6300 jelentkezővel. Példaértékű szakmai és közösségi szerepvállalás; Dankó József munkája révén vált ismerté a tóti dió HIRDETÉS Cselekedni a város és a gazdaság javára LENGYELTÓTI Korán, már a hú­szas éveiben megmutatkozott Dankó József ambiciózus jel­leme - szívesen, nyíltan mesél történetéről. A Budapesti Ker­tészeti Egyetemen diplomázott 1971-ben. Beszélgetésünkben arra a húsz napos nyugat-eu­rópai tanulmányi útra emlék­szik vissza, ami friss diplo­másként megadta az első iga­zi motivációt azt illetően, hogy milyen irányba célszerű töre­kedni a későbbiekben. - Ma­radandó emlék számomra az út, nagy lökés volt ez egy fris­sen diplomázott embernek, látni, miben és mennyivel tar­tanak előrébb a mezőgazdasá­got tekintve az európai orszá­gok - így Dankó József. 1973- ban lengyeltóti lakosként a Ba- latonboglári Állami Gazdaság­ban telepvezetőként dolgozott, később Lengyeltóti kerületve- zetőjeként vett részt a telepü­lés gazdasági életében. - Mun­kámból adódóan sokakkal vol­tam napi szinten kapcsolat­ban, s azon felül is mindig kö­zösségi embernek tartottam magam, ami már önmagában is egyfajta belső motiváció - mesélte. így nem is véletlen, hogy a gazdasági élet mellett a kulturális színtér, s Lengyel­tóti közösségi élete is szerves része lett mindennapjainak. 1985-től 1990-ig a Nagyközsé­gi Közös Tanács tagja, 1990-től képviselő-testületi tag lett. Ezt követően pedig 1994-től elin­dult az a 22 éves ciklus, mely­nek keretében az alpolgármes­teri tisztséget töltötte be egé­szen az idei évig. - Az 1990­es évek eleji ideológiaváltás is sok újat hozott és sok mindent elértünk ebben az időszakban, de ez jó kollégák, és a megfe­lelő hozzáállás nélkül aligha sikerülhetett volna - jegyezte meg. Az önkormányzatot kép­viselve tevékeny közreműkö­dője volt az 1993-ban megala­kult iskolaszék munkájának. 1995-ben a Hegyközség elnö­kének választották a lengyel­tóti szőlősgazdák, a íuglans Kft. ügyvezető igazgatójaként pedig nagy szerepe volt, hogy országosan, s külföldi berkek­ben is ismertté vált a kitűnő magyar dió. A cég mai, közel 250 hektáros ültetvényét szak­emberek, érdeklődő egyete­misták látogatják, vagy keres­kedők keresik fel. Vallja, egy cég vezetésében a pénz visz- szaforgatása a legfontosabb, s az ültetvényeknek mindent meg kell adni - attól várha­tunk termést. Ily módon az ül­tetvények rendben tartása az elsődleges feladat. Általános és középiskolai osztályokat, ci­vil szervezeteket fogadott dió­szedésre, ami fizetéskiegészí­tést jelentett a környékbeli la­kosság számára, olykor még a legszegényebbeknek is pénz­hez jutási alkalmakat. 2016-ig volt a „Lengyeltótiért Közala­pítvány” elnöke, szociális ér­zékenysége révén mások bol­dogulásáért is sokat tett. De más területeken is érintett a kertész-szakember, tagja az Országos Gyümölcs Tanács­nak, a Földhasznosítási Bi­zottságban az önkormányza­tot képviselte. 2002-ben meg­í* kapta a rangos „Kovács Bé­la” érdemérmet, melyet a me­zőgazdasági termelők ered­ményesebb munkáját elősegí­tő szövetkezetek elterjesztésé­ért kifejtett tevékenysége elis­meréséül nyert el. 2004-ben a „Hittel a magyar kertészetért” szakmai díj emlékplakettjét is kiérdemelte, s felelősségteljes döntéseiért, a lakosság érde­keinek szolgálatáért városától a „Lengyeltótiért” kitüntető cí­met kapta. Tiszteletdíjából és más lehe­tőségeiből játszóterek építését, énekkar működését támogat­ta, gazdák kirándulásait, szü­reti rendezvényeket szervezte. A téli estéket tartalommal, töl­tötte meg - gazdatanfolyamok­ra invitálta a lakosságot, hogy túlélési lehetőségeket, hitet ad­jon munkájukhoz, például vi­rágkötőknek, gyógynövény­gyűjtőknek, méhészeknek, szőlészeknek, kertészeknek. Munkássága révén ma már mások is kíváncsiak a tóti di­óra, annak szakmai mélysége­ire, s ugyanúgy a városi dió­fesztiválra. Számos külföldi országból keresték fel Dankó Józsefet szakmai kérdésekkel, erről ajándéktárgyak, s kül­földi díszek sora árulkodik az irodában, melyekről jó ér­zéssel mesél. Számos elisme­rést kapott és díjakra terjesz­tették fel az évek során köz­életi és szakmai munkájáért - nem rangsorolja őket, mind­egyiket egyformán fontosnak tartja. A szakmai díjak mun­kájának visszaigazolását je­lentik számára, bár hozzáte­szi, hogy nem veszik el a fi­gyelmét az elismerések, hi­szen már a következő felada­tokra koncentrál a gazdasá­got illetően. Ahogy munkájá­nak visszaigazolása az a sok­rétű tevékenység, amit ma is aktívan végez. Bár letette al­polgármesteri tisztségét, a kö­zösségi munka ugyanúgy fon­tos számára ma is, segíti a vá­ros lakosságát, tevékenykedik az aktuális eseményekben. Idén ünnepli 900 éves fennál­lását Lengyeltóti, ezért Dankó József a város legöregebb fáját keresi, kutatja. - Talán pont egy nagy árnyékot adó diófa lesz az - jegyezte meg tréfá­san. Gyeszát Zsolt HÍREK Rajzverseny Fekete István műveiből A FODOR ANDRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA minden évben képző- művészeti versenyt hirdet a Fodor napok alkalmából, az idei évben Fekete István mű­vei voltak a témák - közel 300 rajz érkezett Lengyeltóti­ból és térségéből. A legszebb művekből rendeztek kiállí­tást a város művelődési há­zában. Gy. Zs. Idén 900 éves a város MÁR A KULTÚRA NAPJÁN el­kezdte a város a 900 éves fennállás megünneplését - ennek kapcsán rajzversenyt is hirdettünk a gyermekek­nek - mondta Peitlerné Ta­kács Éva, a Lengyeltóti Váro­si Művelődési Ház és Könyv­tár igazgatója. Hozzátette, idén a legtöbb rendezvény a 900 éves ünnep jegyében telik - a Tóti napok lesz a város kiemelt, s legnagyobb eseménye. Gy. Zs. Az Elszármazottak Napjára készülnek AZ ELSZÁRMAZOTTAKKAL EGYÜTT ünnepel nyáron a vá­ros - a tervek szerint július 9-én rendezik meg az ese­ményt, melyen mindenkit szívesen látnak. Gy. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents