Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-12 / 85. szám

2016. ÁPRILIS 12., KEDD Romák remény nélkül: ringben a somogyi jogvédő SOMOGY-BUDAPEST Cigánybű­nözésről, szélsőjobbról és a ro­ma politikusok felelősségéről volt szó többek között az NI té­vé internetes vitaműsorában, amelyben a babócsai Kalányos István vitázott roma jogvédő­ként Száva Vincével, az ÉKE egyesület elnökével Budapes­ten. Elhangzott: a tisztességes, beilleszkedésre törekvő cigány­ember ugyanúgy szenved a ro­ma bűnözői rétegektől, mint a tisztességes magyar. S külön bonuszként még egy kalap alá is veszik a bűnözőkkel, csak mert cigánynak született. Szá­va Vince hangsúlyozta: nincs cigánybűnözés, csak egyes em­berek bűncselekményei van­nak. Egyetértettek abban, hogy a magyar politikusoknak és az általuk megvásárolt roma poli­tikusoknak köszönhető elsősor­ban, hogy máig nem sikerült a megnyugtató módon rendezni a magyarországi roma-kérdést. A politikusok ellenérdekeltek a megoldásban, hiszen a mélysze­génységben tartott cigányság szavazata olcsón megvehető. A baranyai - sumonyi - pél­da nyomán arról is szó volt: vár­hat-e a szélsőjobbtól segítséget a cigányság. A romák lakta Su- monyban néhány bűnöző család miatt a Jobbik segítségét kérte a roma polgármester. Száva sze­rint a szélsőjobbtól nem várha­tó jószándék, Kalányos István szerint azonban a helyzet javí­tása érdekében még az ördög­gel is partnerségre lehet lépni. - Ha valaki segíteni akar, akkor el kell fogadni. Ha a cigányság tisztességes része a segítségü­ket kéri, akkor azt már biztosan nem mondhatják, hogy minden cigány bűnös - mondta lapunk­nak Kalányos István. g MEGYEI KÖRKÉP SZENTBALÁZS Még a plébános is tagja a helyi önkéntes tűzol­tó egyesületnek, a polgármes­ter a legjobb favágó, és a tanár is rohan oltani, ha szólítja a kö­telesség - meséltek a szerve­zet közösséget összefogó erejé­ről Szentbalázson. Horváth Ta­más parancsnok hivatásos tűz­oltóként dolgozik a katasztrófa- védelem állományában, 24/48 órás váltásban. Ha leteszi a szol­gálatot, megkezdődik az újabb, az önkéntes ügyelet immár a la­kóhelyén. Ő és társai a vasárna­pi ebéd mellől is felpattannak, vagy éjszaka az ágyból is kiug- ranak, ha segíteni kell- Megyünk a szertárba, öl­töznek a srácok, és vonulunk - mondta a parancsnok. Az ösz- szefogásra nem kell jobb példa, mint a garázsátépítés története.- Tavaly sikerült támogatások és pályázatok segítségével egy ezer liter kapacitású tűzoltógép­jármű-fecskendőt vásárolnunk. Igen ám, de rá kellett jönnünk, hogy a 12 tonnás, hét méter hosz- szú, három és fél méter magas, két és fél méter széles kocsi nem fér be - vallotta be Horváth Ta­más. - Az épület több mint 50 éves, lovas kocsikra és kisebb autókra tervezték. A bővítéssel csak lefelé vagy felfelé terjesz­kedhettünk. Segítségünkre volt egy ácsmester, aki azt mondta: „ Gyerekek, ez a tető annyira jó, hogy ehhez ne nyúljatok! ” Ak­kor eldöntöttük, hogy lefelé in­dulunk. Ez nem szokatlan a tűz­oltóságoknál. Csakhogy nekünk ki kellett vésni egy betonaljzatot 70 centi mélyen, hogy az új fecs­kendő beállhasson. Fáradságos munkával törték a betont napokon keresztül, eb­ben szinte minden helybeli la­kos részt vett. Volt, aki egy tálca süteményt vagy ásványvizet ho­zott, más traktorral jött segíteni.- Mise után még a plébános is jött, hogy beálljon a vésők kö­zé. A szomszédom kölcsönadta az ütvefúróját, darabokban vit­tük vissza szégyenkezve. Akkor kéziszerszámokkal estünk a be­tonnak. Az egyik tagunknak volt egy 20 kilós fejű, vasnyelű kalapácsa, azt is eltörtük - em­lékezett vissza Horváth Tamás. A Szentbalázsi Tűzoltó és Pol­gárőr Egyesület az új tűzoltógép­jármű-fecskendőjének tárolása céljából szeretne pályázni szer­tárfelújításra a katasztrófavéde­lem és a Magyar Tűzoltó Szö­vetség közös pályázatán. Az alj­zatbetonozás mellett a mosdók rendbetételét is tervezik.- Az idén már hetedik alka­lommal kellett beavatkoztunk - mondta Horváth Tamás. - Sán- toson kéménytűzhöz vonul­tunk, a hajmási szőlőhegyen is lángolt egy épület, ott nagy előny volt a mieink helyismere­te, tudtuk, hogy melyik horhón kell felmennünk a sötét éjszaká­ban. Kaposgyarmat és Hajmás között egy balesethez szálltunk ki, egy személyautó állt fejtető­re, a vezetője súlyosan megsé­rült. Áramtalanítottuk a jármű­vet, és a műszaki mentésben se­gédkeztünk. K. G. Ha baj van, már öltöznek is Egyre korszerűbb a felszerelés Drága a chip és az oltás, hiányzik az ellenőrzés a kis falvakban Egyre több az oltatlan kutya MOSDÓS Közeledik a három hó­naposnál idősebb házi kedven­cek számára a kötelező tavaszi eboltás ideje. Veszettség ellen csak chippel ellátott kutya olt­ható, az oltás elmulasztása és a chip hiánya akár 45 ezer forin­tos bírsággal is büntethető. Egy mosdósi nyugdíjas férfit azon­ban felháborít, hogy egyre töb­ben fütyülnek a rendeletre, emi­att oltatlan, chippel nem ellátott kutyák tömege szaladgál a fal­vakban. Horváth Tibor úgy lát­ja, hogy a jelenlegi hatósági hoz­záállás vidéken kedvez a gondat­lan gazdáknak, mert kevés az esélye, hogy felelősségre vonják őket. Hogy miért? Ennek is meg­van a maga oka szerinte.- Van egy kis karon ülő tacs­kó kölyköm, elvittem oltatni - mondta Horváth Tibor. - Az ál­latorvos azt mondta, csak akkor olthatja be, ha a chipet is felte­szi. Az oltás 3500 forint, a chip ugyanannyi, az állategészség­ügyi könyv kiállítása ötszáz fo­rint. Sokan ezért nem viszik el oltatni a kutyákat, pedig a tör­vény énrám ugyanúgy vonatko­zik, mint másokra. Egy kisebb településen mindenki pontosan tudja, hogy ki bújt ki a kötele­zettsége alól, hol vannak olyan utcák, ahol szinte senki sem ol­totta be a házőrzőjét. Szeretném, Szabálytisztelő kutyásokból van több vagy kevesebb? Vidéken szemléletváltás kellene A kaposvári Kutyatár Természet­es Állatvédő Egyesület elnöke. Boncz Edit szerint nagyobb ösz- szefogás kellene, ezért a jövő­ben megkeresik az önkormány­zatokat. és együttműködésre szólítják fel őket. A cél egy olyan rendszer kiépítése, amelynek segítségével mindenki számá­ra könnyen ellenőrizhetőek a chippel ellátott kutyák. Vidéken ez kontrollálható lenne, mert jól ismerik egymást az emberek, mégsem halad elég gyorsan a folyamat. - Ez jegyzői hatáskör, neki kellene meggyőződnie ar­ról. hogy oltott, chippel ellátott kutyák élnek egy ingatlanon be­lül, és jól tartják-e őket. A jegy­zőnek kell figyelmeztetni, felszó­lítani, vagy végső esetben az ál­lattartástól eltiltani a gazdát - mondta Boncz Edit. - Ez sok he­lyen jól működik, például Kiskor­pádról nemrég hoztunk el éhez- tetett kutyát. Gyakori azonban, hogy nem tartják be a szabályo­kat. Vidéken nemzedékeken át tartottak kutyákat anélkül, hogy gondot fordítottak volna rájuk, és senki sem szólította fel a gaz­dákat erre. ha a sűrűbben ellenőriznék őket, mutassák be a gazdák az oltási könyvet, ahol nincs, bün­tessék meg őket. Csakhogy nem­igen járnak házról házra emiatt. Úgy érzem, sok vidéki helyható­ság nem vállalja fel ennek ter­hét, mert népszerűtlen intézke­dés, pontosan azért, mert töme­geket érint. Félő, hogy ezzel sza­vazatot veszíthetnek a település irányítói, és a kis falvakban min­den szavazat számít. Talán emi­att is kaptam válaszul, hogy a jegyző nem nyomozó hatóság... Kovács Géza, batéi állatorvos tapasztalata szerint valóban sok az oltatlan, ellenőrizetlen kutya, és ez akár a veszettség terjedésé­hez is vezethet. - Vannak utcák, ahol nyoma sincs annak, hogy oltatnák az ebeket. Ez egyér­telműen pénzkérdés, hét-nyolc­ezer forintot ki kell fizetni ku­tyánként, de aki ezt nem tudja megtenni, hogyan tudja fedez­ni az állattartás egyéb költsége­it? - kérdezte az állatorvos. - A megoldás az lenne, amit néhány évvel ezelőtt Kaposváron a Ná- dasdi utcában tettek. Akkor a hatósági állatorvos, a rendőrök, a közterület-felügyelők és az ál­latvédők közösen végigjárták a házakat. Ha valaki ne tudott ol­tási könyvet mutatni, akkor ol­tani kellett és büntetni. K. G. CIKKÜNK NYOMÁN Sztrájkmenetrend és asztalra csapás A Somogyi Hírlap 2016. márci­us 24-ei számában cikket közöl­tünk „Szakszervezet 2016” cím­mel. Erre reagált Horváth Károly, a Dél-dunántúli Közlekedési Köz­pont Zrt. Vezérigazgatói kabineté­nek vezetője.- „Tudjuk milyen manapság a jogszérű sztrájk, lapunk is meg­írta: húsvét hétfőtől öt napon át sztrájkolnak a volánosok, az első napon a buszok kilencven, a má­sodikon már csak nyolcvan szá­zaléka fog járni....” - írták. A Köz­úti Közlekedési Alágazatban dol­gozó munkavállalókat tömörí­tő szakszervezetek közül a Köz­úti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástaná­csok Szövetsége 2016 márci­us utolsó hetére öt napos mun­kabeszüntetést, sztrájkot hirde­tett. A szakszervezetek a mun­kabeszüntetés meghirdetése­kor bejelentették, hogy a sztrájk első napján - húsvét hétfőre te­kintettel - valamennyi autó­busz a menetrendben meghirde­tettek szerint fog közlekedni. A munkabeszüntetés további nap­jain - a jogszabályokban előír­tak alapján a munkáltatóval tör­ténő egyeztetés és megegyezést követően - „sztrájk-menetrend” lép életbe. A „sztrájk-menet­rend" alapján a hivatás forgal­mi időszakban (munkába, isko­lába történő utazás, illetve haza utazás) minimális, az ezen kívüli időszakban nagyobb mértékű a nem közlekedő autóbuszok szá­ma. A Dél-dunántúli Közlekedé­si Központ Zrt. autóbuszainak a menetrendben meghirdetettek­hez képest közel 85 százaléka közlekedett volna ezeken a na­pokon. Szerencsére a munkálta­tói szövetség és a szakszerveze­tek között megszültetett a meg­állapodás, így nem került sor a munkabeszüntetésre. A második észrevételem egy tár­gyi tévedéshez kapcsolódik. Ezt írták: „No persze: bezzeg, ami­kor anno Gaskó István egyet az asztalra csapott, és a mozdony- vezetők megbénították az orszá­got!...’’ Nézzük a tényeket! Gas­kó István a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezetének alapí­tó tagja volt 1989 szeptemberé­ben, majd 1990 júniusától már a szervezet elnöki tisztségét is ellátta. Ez a szakszervezeti tö­mörülés - elsősorban - a for­galmistákat, a jegyellenőröket, a pénztárosokat tömöríti. Gas­kó István 1996-tól a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöki tisztségét 2016 februárjáig töltötte be. A moz­donyvezetők a Mozdonyvezetők Szakszervezetébe tömörültek. Ennek a szervezetnek az ügyve­zető alelnöke Borsik János volt. A két szakszervezeti szövetség kö­zött erős rivalizáció volt jellemző az elmúlt évtizedekben.

Next

/
Thumbnails
Contents