Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-12 / 85. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 12., KEDD Vers mindenkinek az Egyenesi úttól Balatonszárszóig, Böhönyéig és Barcsig A költészet a buszokra költözött ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Anya, ide is jár már busz? - lepődött meg a négyévesforma kisfiú, ami­kor a Kossuth-díjas költő, Ta- káts Gyula arcmásával díszí­tett bordó jármű leparkolt a Kossuth téri szökőkút mel­lett. A jármű azonban ezút­tal nem megszokott útvonalát járta, hanem RÍMbuszként közlekedett: a költészet nap­ja alkalmából húszperces vá­rosnézésre és irodalmi túrára vitte az érdeklődőket a város­szépítő egyesület és a megyei könyvtár jóvoltából.- Kontrássy Ferenc ügyvéd­ről, Donner jánosról, Kohn Bernátról, Deák Ferenc jegy­zőjéről, Hazafi Verái Jánosról vagy éppen a száműzött pol­gármesterről, Németh Ignác­ról szóló történeteket fogok felolvasni - magyarázta Sar- kadi Kiss János, a Csiky Ger­gely Színház művésze, aki a húszperces, az Európa-parkig tartó kirándulás során - ahol a megyeszékhely ismert köz­életi személyiségei: többek kö­zött orvos, tanár, újságíró, po­litikus adták elő kedvenc köl­teményeiket - híres kaposvá­riakról szóló frappáns-rövid történetekkel szórakoztatta az utazóközönséget. Persze nem kellett kifejezet­ten RÍMbuszra szállni, ha va­laki hétfőn szavalókkal akart utazni, hiszen az Agóra szer­vezésében a Kaposvárról Sió­fokra, Barcsra, Böhönyére, Mosdósra és Balatonszárszó­ra tartó távolsági, illetve az Egyenesi útra, Kaposfüredre, Kaposszentjakabra, Toponár- ra és Tüskevárra induló helyi buszokon előadóművészek, il­letve lelkes amatőrök olvasták fel kedvenc - jellemzően József Attila jegyezte - verseiket.- Azért Petőfit, Juhász Gyu­lát és Adyt sem hagyom ki - mosolygott Donmayer László, aki a toponári és tüskevári já­raton szórakoztatta az utaso­kat. A kezében József Attila-kö- tetet szorongató Csapó Gyu­la is készült Petőfivel, a költé­szet napi csokor többi darabját pedig közönsége összetétele alapján tervezte összeállítani. Mindeközben a Csiky Ger­gely Színházban a Kaposvá­ri Polgári Casino - Lekötele­Negyvenketten a „Z-generációból” A tulipánok is mára nyíltak ki a szárszói is­kola előtt - hívta fel a figyelmet hétfő reg­gel Nemes Márta, az 1905. április 11-én született költő nevét 1985 óta viselő bala- tonszárszói általános iskola pedagógusa, a szárszói költészetnapi megemlékezések kitalálója. Az elsőn Hegedűs D. Géza és Tüskés Tibor volt a vendég, később Bánffy György, Molnár Piroska, Dévai Nagy Kamil­la, a Szélkiáltó és Kaláka együttes, Fodor András, Takáts Gyula és sokan még. Jövő­re már a harmincadikat szervezheti. Hagyomány a megyei szavalóverseny is, idén újdonságként nemcsak a somogyi, hanem a tolnai iskolákból is eljöttek a leg­kiválóbb verselők, huszonkét intézmény­ből negyvenkét diák. Nemesné Kis Szilvia, az oktatási hivatal kaposvári központjának vezetője azokat a pedagógusokat méltat­ta, akik „a Z-generáció szájbergyerekei kö­zött keresnek és találnak verseket értőket és mondókat". A szárszói iskola azok egyi­ke, melyek segítenek életben tartani a ver­set, a költészetet, mely Witzmann Mihály országgyűlési képviselői hétfői szavai sze­rint „az igazság felismerése". Versmondók a színházban ző irodalom című - versmon­dó versenyén mérethette meg magát bárki - a Takáts Ka­ti színművész vezette zsűri végül a munkácsys Ruppert Hannát találta a legjobbnak -, a könyvtárban a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar hall­gatói szavaltak. Vagyis szinte nem akadt pontja a városnak, ahol ne a költészet játszotta vol­na a főszerepet ezen a napon - persze évente egyszer ez min­denkinek bőséggel belefért. Sőt, sokan láthatóan nem csak a költészet napján igé­nyelnék... A. V. Mennyit ér ma négy vagy akár négyezer sor? Könnyebb volna-e ma József At- ,y\ tilának? Saját kérdésére Nyá- IMA • wJI ri László költő úgy felelt hétfőn ' .^f ' “y ; Balatonszárszón, a huszonki- i lencedik megyei költészetnapi J W megemlékezésen: biztosak le- « v hetünk benne, hogy nem. ..Szól y w a szem és szól a szív' - ezt az M idézetet választotta idei mottó- '"‘"’'•«Hl ** ’ ul az ünnepség szervezője, Ne- SH I mes Márta, és arra kérte a fel- M szólalókat. hogy eköré csopor­tosítsák gondolataikat. Lázár msm f Balázs az írószövetség részéről ^ levélben köszöntötte a szárszói megemlékezőket. azt hangsú- SRP lyozva: mindennél fontosabb JKM W lett az érzelmek megőrzése, hi- £pT m j szén a jóslatok szerint 2050- **** re a homo robotikusz veszi át Nemes Márta: szóljon a szív! az ember helyét. Az pedig ­írta Lázár - aligha tud majd mit ha megérted. / Szól a szem és kezdeni a költészetnek neve- szól a szív, / folyamodnak te- zett furcsa szentimentalizmus- érted". - Ha az ember sokat ol- sal. Ha elsorvad a szív, az érze- vassa József Attilát, megérti las­lem - folytatta -, azzal a nyelv san az összes kínt, amit átélt, és fizikai valónk is, mert attól Mert nem lehetett könnyű ilyen vagyunk emberek. mérhetetlen szellemi fölény­Nyári László szerint József Attila nyel élni egy alapvetően anya­négy sora önmagában is meg- gi motiváltságú világban. Bizto- állna szerelmes versként: „Szól sak lehetünk benne, ha egy év- a szellő, szól a víz. / elpirulsz, századdal később születik, sem lett volna könnyebb neki. Kép­zeljük el a most 11 éves Attilát. Jutna-e neki több fegyelmezés­nél, figyelmeztetésnél, gúnyoló­dásnál? Értékelnék-e társai az okosságát és érzékenységét? Tanárai képesek lennének felis­merni a dac- és problémagene­rátor álarca mögé búvó zsenit? S pár év múlva lenne-e leány, aki értékelné ezt a négy sort, egyáltalán mennyit érhet négy vagy akár négyezer ilyen sor manapság? - fűzte tovább a kérdést Nyári. - Tudjuk jól, nem sokat. A kultúra úgy hull le tár­sadalmunkról, hogy igazából soha nem volt rajta. Csak mö­géje bújt, ha az érdek úgy kíván­ta. A kultúra pályázatokkal ki­kövezett úton, lobbijeizőlám- pák irányítása alatt halad, míg be nem téved egy körforgalom­ba, ott aztán már megy körbe: megírom, beadom, megnye­rem... Bízunk azért, hogy ma is akad, aki verseket körmöl a fü­zetébe, s naponta kiülteti kis szívét a semmi ágára, hogy el­vacogja, amit mások nem tud­nak, de amire mindenkinek szüksége lenne. Fónai Imre HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Fruzsina mindent versben mond el Simon Fruzsina tíz éves korában kapott egy pofont az édesanyjá­tól, ami megváltoztatta az életét.- A ságvári általános iskolában házi feladatot kaptunk: harminc­két szót felhasználva kellett meg­fogalmaznunk egy történetet - idézte föl. - Hisztizni kezdtem, erre reagált a szokásosnál dur­vábban anyukám. Megírtam a tör­ténetet, aztán elgondolkodtam. Rádöbbentem, hogy ha kellő oda­figyelést, energiát fordítok egy fel­adatra, akkor a kitartás meghoz­za a gyümölcsét. Fruzsina rászokott arra, hogy ér­zelmeit írásban rögzíti. Ha meg­bántották, nem bántott vissza, hanem tollat fogott, s kiírta ma­gából meg nem értettségét, elke­seredettségét. Örömét is. Tizenöt éves korától ez napi elfoglaltságá­vá vált, rövid idő alatt megtelt há­rom nagyalakú spirál füzet, aho­gyan ő nevezi, kötet. Négy-öt éve áttért a prózáról a versekre, előfordult, hogy egyet­len nap alatt hat gondolatmeneté­hez, üzenetéhez keresett s talált sikerrel rímeket. Soknak témája a szerelmi csalódás. - A legtöbb fi­atalt a környezetemben sajnos a szórakozás és az italozás érdekli, no meg az ehhez szükséges pénz - árulta el szomorúan a tapasz­talatait. - Én viszont erőt akarok adni másoknak is, hogy sikerrel éljék túl a rosszat, a bizonytalan­ságot, s elérhessék a céljaikat. Azért spórolt össze egy érintő ké­pernyős telefont, hogy ha az ut­cán vagy vonaton eszébe jut egy jó ötlet, mondat, akkor azonnal le tudja jegyezni. Azt rég megta­nulta, hogy este lefekvés előtt az ágya mellett álló éjjeli szekrény­re papírt és tollat készít elő, mert nem egyszer megtörtént már, hogy álmában született meg a vers a fejében. A 22 éves lány eddig Budapesten dolgozott, de párkapcsolata nem­rég tönkrement, s úgy döntött: ha­zaköltözik falujába, Nyimbe. - Siófokon próbálok munkát keres­ni - mondta -, a szabadidőmben pedig tanulok, szeretnék leérett­ségizni, s még egy szakmát a cuk­rász mellé. Életét mások iránt nyitottan éli, verseit közkinccsé teszi a világhá­lón, remélve, hogy sokakat meg­vigasztal, elgondolkodtat. Közben sok titokra ráébred. Csak ezt nem tudta még megfejteni, hogy kitől örökölte a verselés vágyát... Muzsikusok a kávéházban KAPOSVÁR Neves művészek léptek a kaposvári közönség elé hétfőn este: a TIT irodalmi kávéház szín­padán a költészet napján Tóth István, Huszár Mihály, Rátóti Zoltán, Huzella Péter és Jenei Szilveszter, vagyis a Neil Young Sétány muzsikált. Fotó: Lang Róbertj

Next

/
Thumbnails
Contents