Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-12 / 85. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 12., KEDD Vers mindenkinek az Egyenesi úttól Balatonszárszóig, Böhönyéig és Barcsig A költészet a buszokra költözött ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Anya, ide is jár már busz? - lepődött meg a négyévesforma kisfiú, amikor a Kossuth-díjas költő, Ta- káts Gyula arcmásával díszített bordó jármű leparkolt a Kossuth téri szökőkút mellett. A jármű azonban ezúttal nem megszokott útvonalát járta, hanem RÍMbuszként közlekedett: a költészet napja alkalmából húszperces városnézésre és irodalmi túrára vitte az érdeklődőket a városszépítő egyesület és a megyei könyvtár jóvoltából.- Kontrássy Ferenc ügyvédről, Donner jánosról, Kohn Bernátról, Deák Ferenc jegyzőjéről, Hazafi Verái Jánosról vagy éppen a száműzött polgármesterről, Németh Ignácról szóló történeteket fogok felolvasni - magyarázta Sar- kadi Kiss János, a Csiky Gergely Színház művésze, aki a húszperces, az Európa-parkig tartó kirándulás során - ahol a megyeszékhely ismert közéleti személyiségei: többek között orvos, tanár, újságíró, politikus adták elő kedvenc költeményeiket - híres kaposváriakról szóló frappáns-rövid történetekkel szórakoztatta az utazóközönséget. Persze nem kellett kifejezetten RÍMbuszra szállni, ha valaki hétfőn szavalókkal akart utazni, hiszen az Agóra szervezésében a Kaposvárról Siófokra, Barcsra, Böhönyére, Mosdósra és Balatonszárszóra tartó távolsági, illetve az Egyenesi útra, Kaposfüredre, Kaposszentjakabra, Toponár- ra és Tüskevárra induló helyi buszokon előadóművészek, illetve lelkes amatőrök olvasták fel kedvenc - jellemzően József Attila jegyezte - verseiket.- Azért Petőfit, Juhász Gyulát és Adyt sem hagyom ki - mosolygott Donmayer László, aki a toponári és tüskevári járaton szórakoztatta az utasokat. A kezében József Attila-kö- tetet szorongató Csapó Gyula is készült Petőfivel, a költészet napi csokor többi darabját pedig közönsége összetétele alapján tervezte összeállítani. Mindeközben a Csiky Gergely Színházban a Kaposvári Polgári Casino - LeköteleNegyvenketten a „Z-generációból” A tulipánok is mára nyíltak ki a szárszói iskola előtt - hívta fel a figyelmet hétfő reggel Nemes Márta, az 1905. április 11-én született költő nevét 1985 óta viselő bala- tonszárszói általános iskola pedagógusa, a szárszói költészetnapi megemlékezések kitalálója. Az elsőn Hegedűs D. Géza és Tüskés Tibor volt a vendég, később Bánffy György, Molnár Piroska, Dévai Nagy Kamilla, a Szélkiáltó és Kaláka együttes, Fodor András, Takáts Gyula és sokan még. Jövőre már a harmincadikat szervezheti. Hagyomány a megyei szavalóverseny is, idén újdonságként nemcsak a somogyi, hanem a tolnai iskolákból is eljöttek a legkiválóbb verselők, huszonkét intézményből negyvenkét diák. Nemesné Kis Szilvia, az oktatási hivatal kaposvári központjának vezetője azokat a pedagógusokat méltatta, akik „a Z-generáció szájbergyerekei között keresnek és találnak verseket értőket és mondókat". A szárszói iskola azok egyike, melyek segítenek életben tartani a verset, a költészetet, mely Witzmann Mihály országgyűlési képviselői hétfői szavai szerint „az igazság felismerése". Versmondók a színházban ző irodalom című - versmondó versenyén mérethette meg magát bárki - a Takáts Kati színművész vezette zsűri végül a munkácsys Ruppert Hannát találta a legjobbnak -, a könyvtárban a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar hallgatói szavaltak. Vagyis szinte nem akadt pontja a városnak, ahol ne a költészet játszotta volna a főszerepet ezen a napon - persze évente egyszer ez mindenkinek bőséggel belefért. Sőt, sokan láthatóan nem csak a költészet napján igényelnék... A. V. Mennyit ér ma négy vagy akár négyezer sor? Könnyebb volna-e ma József At- ,y\ tilának? Saját kérdésére Nyá- IMA • wJI ri László költő úgy felelt hétfőn ' .^f ' “y ; Balatonszárszón, a huszonki- i lencedik megyei költészetnapi J W megemlékezésen: biztosak le- « v hetünk benne, hogy nem. ..Szól y w a szem és szól a szív' - ezt az M idézetet választotta idei mottó- '"‘"’'•«Hl ** ’ ul az ünnepség szervezője, Ne- SH I mes Márta, és arra kérte a fel- M szólalókat. hogy eköré csoportosítsák gondolataikat. Lázár msm f Balázs az írószövetség részéről ^ levélben köszöntötte a szárszói megemlékezőket. azt hangsú- SRP lyozva: mindennél fontosabb JKM W lett az érzelmek megőrzése, hi- £pT m j szén a jóslatok szerint 2050- **** re a homo robotikusz veszi át Nemes Márta: szóljon a szív! az ember helyét. Az pedig írta Lázár - aligha tud majd mit ha megérted. / Szól a szem és kezdeni a költészetnek neve- szól a szív, / folyamodnak te- zett furcsa szentimentalizmus- érted". - Ha az ember sokat ol- sal. Ha elsorvad a szív, az érze- vassa József Attilát, megérti laslem - folytatta -, azzal a nyelv san az összes kínt, amit átélt, és fizikai valónk is, mert attól Mert nem lehetett könnyű ilyen vagyunk emberek. mérhetetlen szellemi fölényNyári László szerint József Attila nyel élni egy alapvetően anyanégy sora önmagában is meg- gi motiváltságú világban. Bizto- állna szerelmes versként: „Szól sak lehetünk benne, ha egy év- a szellő, szól a víz. / elpirulsz, századdal később születik, sem lett volna könnyebb neki. Képzeljük el a most 11 éves Attilát. Jutna-e neki több fegyelmezésnél, figyelmeztetésnél, gúnyolódásnál? Értékelnék-e társai az okosságát és érzékenységét? Tanárai képesek lennének felismerni a dac- és problémagenerátor álarca mögé búvó zsenit? S pár év múlva lenne-e leány, aki értékelné ezt a négy sort, egyáltalán mennyit érhet négy vagy akár négyezer ilyen sor manapság? - fűzte tovább a kérdést Nyári. - Tudjuk jól, nem sokat. A kultúra úgy hull le társadalmunkról, hogy igazából soha nem volt rajta. Csak mögéje bújt, ha az érdek úgy kívánta. A kultúra pályázatokkal kikövezett úton, lobbijeizőlám- pák irányítása alatt halad, míg be nem téved egy körforgalomba, ott aztán már megy körbe: megírom, beadom, megnyerem... Bízunk azért, hogy ma is akad, aki verseket körmöl a füzetébe, s naponta kiülteti kis szívét a semmi ágára, hogy elvacogja, amit mások nem tudnak, de amire mindenkinek szüksége lenne. Fónai Imre HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Fruzsina mindent versben mond el Simon Fruzsina tíz éves korában kapott egy pofont az édesanyjától, ami megváltoztatta az életét.- A ságvári általános iskolában házi feladatot kaptunk: harminckét szót felhasználva kellett megfogalmaznunk egy történetet - idézte föl. - Hisztizni kezdtem, erre reagált a szokásosnál durvábban anyukám. Megírtam a történetet, aztán elgondolkodtam. Rádöbbentem, hogy ha kellő odafigyelést, energiát fordítok egy feladatra, akkor a kitartás meghozza a gyümölcsét. Fruzsina rászokott arra, hogy érzelmeit írásban rögzíti. Ha megbántották, nem bántott vissza, hanem tollat fogott, s kiírta magából meg nem értettségét, elkeseredettségét. Örömét is. Tizenöt éves korától ez napi elfoglaltságává vált, rövid idő alatt megtelt három nagyalakú spirál füzet, ahogyan ő nevezi, kötet. Négy-öt éve áttért a prózáról a versekre, előfordult, hogy egyetlen nap alatt hat gondolatmenetéhez, üzenetéhez keresett s talált sikerrel rímeket. Soknak témája a szerelmi csalódás. - A legtöbb fiatalt a környezetemben sajnos a szórakozás és az italozás érdekli, no meg az ehhez szükséges pénz - árulta el szomorúan a tapasztalatait. - Én viszont erőt akarok adni másoknak is, hogy sikerrel éljék túl a rosszat, a bizonytalanságot, s elérhessék a céljaikat. Azért spórolt össze egy érintő képernyős telefont, hogy ha az utcán vagy vonaton eszébe jut egy jó ötlet, mondat, akkor azonnal le tudja jegyezni. Azt rég megtanulta, hogy este lefekvés előtt az ágya mellett álló éjjeli szekrényre papírt és tollat készít elő, mert nem egyszer megtörtént már, hogy álmában született meg a vers a fejében. A 22 éves lány eddig Budapesten dolgozott, de párkapcsolata nemrég tönkrement, s úgy döntött: hazaköltözik falujába, Nyimbe. - Siófokon próbálok munkát keresni - mondta -, a szabadidőmben pedig tanulok, szeretnék leérettségizni, s még egy szakmát a cukrász mellé. Életét mások iránt nyitottan éli, verseit közkinccsé teszi a világhálón, remélve, hogy sokakat megvigasztal, elgondolkodtat. Közben sok titokra ráébred. Csak ezt nem tudta még megfejteni, hogy kitől örökölte a verselés vágyát... Muzsikusok a kávéházban KAPOSVÁR Neves művészek léptek a kaposvári közönség elé hétfőn este: a TIT irodalmi kávéház színpadán a költészet napján Tóth István, Huszár Mihály, Rátóti Zoltán, Huzella Péter és Jenei Szilveszter, vagyis a Neil Young Sétány muzsikált. Fotó: Lang Róbertj
