Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-09 / 83. szám

) fl, MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Rengetegen voltak kíváncsiak az Oxfordi Egyetem tanárának előadására Háromfejű forradalom fenyeget ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Megítélésem szerint országos viszonylatban is „súly­talan”, nem számottevő hordere­jű a helyi, és regionális gazda­ság, néhány kivételtől eltekint­ve nincs tartósan magas árbe­vételi, és nyereségtermelő vál­lalkozás. így véli Szalai Gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. ügyvezető igazgatója. A cég az idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját, jelenleg 350 munkavállalót foglalkoztat, ár­bevétele 4,3 és 4,5 milliárd fo­rint között mozgott az utóbbi három évben. Termékeinek 43- 48 százalékát exportálja, döntő­en Nyugat-Európába.- A régió elhelyezkedéséből, az infrastruktúra jelentős elma­radásából fakadó hátrányt az el­múlt évek gazdasági beruházá­sai messze nem tudták átlendí­teni a tartós növekedés szaka­szába - mondta el a helyi gaz­tó cégek anyagi támogatására eszköz-, és gépberuházások vo­natkozásában, hatékonyabb tá­mogatásra a vállalkozások pia­ci bővítésének elősegítésében. Hogy az előbb említett piac­nyitást mi segíti, illetve hátrál­tatja a KVGY esetében, arról az ügyvezető igazgató így nyilat­kozott: természetesen, mint a hazai versenyszféra résztvevő­jének és termelő vállalatának elengedhetetlen lenne a piac­nyitás, elsősorban a fizetőképes európai piacra. - Erőfeszítése­inket hátráltatja, hogy a nagy- vállalatok csak erősen korláto­zottan vehetnek igénybe EU-s fejlesztési-beruházási támoga­tásokat - emelte ki. - A KVGY mint nagyvállalat gyakorlati­lag nem juthat támogatáshoz, csak abban az esetben, ha lét­számot vesz fel, és azt további öt évig megtartja. Ez a kritéri­um viszont teljesen ellentmond annak az alaptézisnek, hogy a bérek jelentősebb mértékű, 10- 15 százalékos emelése, ennek ki­termelésére azonban ilyen mér­tékű adó- és járulékmegfizetés mellett csak varázslók képesek. A szakképzett munkaerő hi­ánya óriási probléma Gerber András, a Videoton Elektrop- last Kft. vezérigazgatója sze­rint is, ám Ő optimista mind a város, mind pedig a gazda­ság jövőjét tekintve, szerinte az összirány már jó. - A ma­gyar gazdaság fellendülőben van, ezt a saját példánkon is érzékeljük - mondta. - Az idei évben javult az eredményes­ségünk, bár tudom, hogy más területeken akadnak problé­mák. Ám mi úgy érzékeljük, hogy jól megy a gazdaság. En­nek a következménye, hogy öt- százalékos bérfejlesztést tud­tunk végrehajtani a cégnél. Kaposváron is látszik a fejlő­dés, igaz, nagyobb arányú elő­relépés akkor várható, amikor mondta, aki 130 hektáron gaz­dálkodik, de számos egyéb cég vezetője is. Szerinte ennek leg­főbb oka nem az infrastruktú­ra vagy a hitelképesség, eset­leg a pénzügyi lehetőségek hi­ánya, sokkal inkább az, hogy nem célirányos a szellemi tő­kebefektetés a somogyi gazda­ságban. - Nem arról van szó, hogy az itt élők nem elég oko­sak, sokkal inkább az a baj, hogy nem feltétlenül látják pontosan, milyen természeti adottságokkal rendelkezik a térség, ezért nem is használ­ják ki jól azokat - mondta. - Az egyik legkritikusabb pontnak azt látom, hogy nem alakult ki a megfelelő vállalkozói kultú­ra, szellemi potenciál sem a városban, sem a megyében, de a Balaton környékén sem. Nem volt jellemző a térségre a megfelelő érdekérvényesítő képesség, ha voltak is befolyá­sos politikusaink, abból a me­A RENDEZVÉNY FO TAMOGATOJA: HIRDETÉS Somogy akarek A TAKARÉKPONT HÁLÓZAT TAGJA A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI: • 1. Magyar Cukor Manufaktúra Kft. • 7-es Csatorna Kft. • Agrária Mezőgazdasági Zrt. • Avant Guarde Kft. • Avermann-Horváth Kft. • Balatincz -ülés Kft • Balaton Agrár Zrt. • BHV Mezőgazdasági Kft. • Budai Ferenc ev. • CIB Bank Zrt. • Dél-Dunántúli Közlekedési Központ Zrt. • Dráva-Coop Zrt. • FerrokovVas I és Fémipari Kft • FHB Bank Zrt. . • Fino-Food Kft. • Fórum Kft. •GubekKft. • Heliglob Kft. • Jetwing Hungary Kft. •Kaffka Kft. • Kapinya-Németh Bt. • Kapos Ternero Kft. • Kapos-COOP Zrt. • Kapossimplex Kft. • Kapostáj Zrt. • Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. •Kar-KerKft. • Kassai Fogadó • Katica Tanya Élményközpont • KISOSZ •Ko-KoABC • Kvalitás Kft. • KVGY Kaposvári Villamossági Gyár Kft. • Lovász Márta divattervező • Lotz lenő ev. • Mobil Gumifakés Kft. • Pannon-Spirál Kft. • Patrius Kft. • Sarkpont Zrt. • SiKiTa-KIMMEL Kft: • Simon lánose.v. • SlendyKft. • Somogy Megyei Temetkezési Kft. • Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara • Szigetvári Takarékszövetkezet • Sziráczkiné Győrffy Mária ev. • TBG Otolecz Kft • Török Kft. •Videoton ElektroPLASTKft. daság jelenlegi helyzetét fir­tató kérdésünkre Szalai Gyu­la. - Ma Magyarországon azok a vállalkozások, amelyek min­den munkavállalót bejelente­nek, minden jövedelmet legáli­san fizetnek, a kifizetett bérek után 62 százalék adót és járulé­kot fizetnek. S ekkor még nem beszéltünk a cégek iparűzési­adó-, valamint társaságiadó-fi­zetési kötelezettségeiről. Eh­hez a tényhez azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai, és világpiacon ver­sengő helyi cégek sokszor ke­rülnek szembe távol-keleti ver­senytársakkal, ahol - mint köz­ismert - még a magyarorszá­gi bérek töredékéért állítanak elő termékeket. A helyi gazda­ság eredményességének fellen­dítéséhez véleményem szerint szükség lenne az infrastruk­túra azonnali és gyors fejlesz­tésére, a már működő vállalko­zások részére felajánlandó IPA­DÓ, telek- és építményadó csök­kentésére, az iparitanuló-kép- zést (duális képzést) bonyolí­technológiai folyamatok, vala­mint a gyártóeszközök korsze­rűsítésének (CNC-gépek alkal­mazása) következménye a dol­gozói létszám csökkenése len­ne. Támogatások hiányában a KVGY Kft. jellemzően csak sa­ját forrásból, esetenként kedve­ző kamatozású bankhitelből ké­pes fejlesztéseit finanszírozni. Szalai Gyula szerint szin­te mindenki előtt ismert prob­léma a szakképzett munkaerő képzése, anyagi megbecsülé­se és megtartása. - A munka­erő megtartása nagyon nehéz kérdés - mondta. - A régióban sok a bérmunkaszerelés, az ala­csony szakképzettséget igény­lő munkaerő-szükséglet, ugyan­akkor a hagyományosan fém­ipari szakmák képzési hiányos­ságai szinte kuriózummá tették a marósok, esztergályosok, laka­tosok, hegesztők, szerszámké­szítők foglalkoztatását. Emellett csak lasszóval lehet találni, vagy így sem gépészmérnököket, vil­lamosmérnököket. Véleményem szerint elengedhetetlen lenne a megvalósulnak azok a beru­házások, amelyeket a minisz­terelnök úr látogatásakor fel­sorolt. Pozitívum ugyanakkor, hogy a város már az iparterü­letekre is figyelmet fordít. Per­sze van még teendő, főként az infrastruktúra-fejlesztés te­kintetében, de most talán már ezt a problémát is optimistáb­ban látjuk. Fontos volna a 67- es út, s az internet-ellátottság is rossz az iparterületeken, de talán arra is van már remény, hogy ez is javul a jövőben. Ami viszont nagy probléma helyi és országos-szinten is, az a mun­kaerőhelyzet: már betanított munkára sincs elegendő mun­kavállaló, de közép- és felső­fokú végzettségű szakember alig-alig akad, akik még itt maradtak, azokat igyekszünk egymástól megszerezni. Sem a somogyi mezőgazda­ság, sem a többi iparág a me­gyében nincs azon a szinten, ahol az adottságai alapján le­hetne. Ezt már Prukner Gá­bor kaposmérői polgármester gye nem sokat profitált. Amió­ta bekerültünk az unióba, azt halljuk, hogy fel kell zárkóz­tatni a hátrányos helyzetű tér­ségeket. Ehhez képest az előző ciklusok forráskihelyezései a mi szempontunkból nem vol­tak túl sikeresek, nem ide ke­rültek a jelentős pénzek. Szó­val sem a pályázatokon, sem a politikusokon keresztül nem került ide olyan mértékű plusz­forrás, amivel felzárkózhat­tunk volna. Prukner Gábor szerint a so­mogyi emberek rendkívül zár­kózottak, ezért az innovatív gondolkodás sem igazán jellem­ző rájuk. - Nem igazán pályáz­nak, ám az már országos jelen­ség - tette hozzá -, hogy a bü­rokrácia rátelepszik a gazdaság­ra. Vallom, hogy a vállalkozások sikerességét nem a pénzügyi le­hetőségek vagy a hitelképesség határozza meg, hanem az inno­vatív gondolkodás, mert ha van egy jó ötlet, annak a megvalósí­tásához mindig lehet forrást ta­lálni. Márkus Kata Róna Péter: rendet kell tenni! Soha annyian nem voltak kí­váncsiak még előadóra a So­mogyi Vállalkozói Szalon há­roméves fennállása alatt, mint a legutóbbi rendezvé­nyen, melynek a Fino-Food Kft. Gasztrotéka Rendezvényháza adott otthont, s ahol a könnyen emészthetőnek éppen nem ne­vezhető előadást követően a szőlősgyöröki Koitai pincészet kiváló borait kínálták. Róna Péter közgazdász, az Ox­fordi Egyetem tanára maga is bevallotta előadása elején, nem lesz éppen lélekemelő, amit a magyar gazdaság jelen helyzetéről mond. - Nem szo­kásom a dolgokat elkendőz­ni, az ország történelme so­rán az egyik legnehezebb hely­zetbe került - kezdte elemzé­sét, majd előadása végén azt is megfogalmazta: a dolgok így nem mehetnek tovább, három­fejű forradalom fenyeget, na­gyon komoly kihívások előtt ál­lunk, gazdaságilag, pénzügyi­leg rendet kell tenni.- A magyar számok, gazdasági eredmények nagyon rosszak, a posztszocialista országok közül a mi helyzetünk a legrosszabb- kezdte gazdaságelemzését. - Nincs olyan gazdasági, társadal­mi mutató, ahol nemzetközi ösz- szehasonlításban hazánk hely­zete javult volna. A magyar gaz­daság extrém mértékben duá­lis, egyre inkább függ a multik- tól a teljesítőképessége, miköz­ben az állami szféra egyre prob­lémásabb, a honi ipar teljesítmé­nye pedig elégtelen ahhoz, hogy ellásson méltányosan egy társa­dalmat. A miértre a válasz csak rend­szerben értelmezhető Róna Pé­ter szerint, a politika hibáinak fel­sorolásától viszont határozottan távol maradt a professzor, mert mint mondta: mélyebb dolgokról van szó, köztük a háromfejű for­radalomról és következménye­iről. - A rendszerváltást követő­en a világgazdaság óriási átala­kuláson ment át, az első robba­nás az informatikai forradalom- sorolta. - Ez radikálisan átala­kította a termelési, kereskedel­mi viszonyokat, valamint a mun­kaadók és munkavállalók közötti kapcsolat jellegét is. Erre az Über megjelenésekor jött rá a világ: az egész eddigi rendszer össze­omlott egy applikáció következ­tében. az egész gazdasági szer­kezet irányíthatósága fellazult. A gazdasági szereplők mozgáste­re klasszikus értelemben meg­nőtt, nagyjából mindenki azt csi­nál, amit akar, ugyanakkor az ál­lam biztonsági háló megtartó­képessége csökkent, adóbehaj­tási képessége komolyan csor­bult. A második hasonlóan bom­baszerű tényező a robotok vilá­gának elérkezése, az elkövetke­zendő tíz évben a magyar autó­iparban foglalkoztatottak 60 szá­zaléka veszti el a munkáját a ro­bottechnológia terjedése miatt. A harmadik forradalmi jellegű bomba a géntechnológia, ami ra­dikálisan megváltoztatja az élel­miszeripart, az egészségügyet és a gyógyszeripart. A baj az, hogy ezekben a folyamatokban a ma­gyar nemzetgazdaság nem vesz részt. Ráadásul ezek a jelen­ségek együtt járnak egy olyan szellemiséggel, ami számunk­ra nagyon nehezen elsajátítha­tó. Ugyanis amíg a 17. századtól az európai társadalmak legszé­lesebb rétegeinek nyílt lehetősé­gük arra. hogy részt vegyenek a társadalmat irányító értékek ki­alakításában, addig a Magyar- országot elnyomó külföldi hatal­maknak nem volt érdeke, hogy társadalmunk a saját értékrend- szerét kialakítsa. S ahol ez a fo­lyamat nem indult be, ott az érté­keket a hatalom határozza meg. A térség ebben a dilemmában őrlődik, nem képes megszaba­dulni a hatalom által megfogal­mazott értékrend érvényesítése alól. Ám ez az irányítás óriási bu­kásra van ítélve, mert a hatalom­mal formált értékrendnek nincs gazdasági alapja. Ugyanakkor a hatalom intézményes berendez­kedése rendkívül gyenge, s az in­tézményes rendszert felülírja a kapcsolatrendszer. Ettől kezd­ve az emberi kapcsolatok őszin­tesége kérdésessé válik. Több­ről van tehát szó, mint közgazda­ságtani csízióról. Ugyanis a honi gazdaság kizárólag akkor in­dul be, amikor a társadalom­ban rejlő komoly alkotóképes­ség nem kényszerül elvándo­rolni, hanem lehetőséget kap, hogy alkotóképességét betel­jesítse. * Fotó: Lang Róbert]

Next

/
Thumbnails
Contents