Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
2016. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Az Évszakok francia alkotói a természetfilm kulisszatitkairól hírek Szövetség a természettel Az eddigi egyik leglátványosabb természetfilmet, az Évszakokat hamarosan a magyar mozikban is vetítik. A ter- mészet-kalandfilm az európai erdőségek születésének történetét mutatja be egészen a mai klímaváltozással való küzdelemig. A lenyűgöző mozi kulisszatitkaiba Jacques Perrin és Jacques Cluzaud, a film két francia rendezője avatta be lapunkat, akiket a Vándormadarak készítőiként már jól ismer a magyar közönség. Csejk Miklós- Hogyan jött az ötlet, hogy állatokkal forgassanak játékfilm jellegű természetfilmet? J. P.: Ötven éve foglalkozom filmekkel, és csaknem ötven filmben vettem részt eddig vagy színészként, vagy rendezőként, vagy producerként. Általában valamilyen ügy mellett elkötelezett mozikat forgatok. Azt gondolom, hogy sokat kell tenni a környezet ügyéért is. Harcolni kell. Mi filmek készítése révén tudjuk felhívni az emberek figyelmét jelenségekre.- Milyen módon érték el azt, hogy ennyire közel kerüljünk az állatokhoz? J. C.: Az állatok főszereplői a filmjeinknek. Általában meg kell találnunk azokat, amelyek jó „színészek". Meg kellett találnunk azt a farkast, amelyik nem olyan, mint a falka többi tagja. Vagy azt a hiúzt, amelyik szórakoztató a mozivásznon. ( Jacques Cluzaud (balra) és Jacques Perrin (jobbra^ 15 éve forgatnak együtt A forgatáson hónapok alatt meg kellett nyerni az állatok bizalmát a repülő madarakat, úgy, hogy meg kelleti cserélni a hagyományos felosztást, és nálunk elöl ült az operatőr, hátul pedig a pilóta. A Vándormadarak című filmünk forgatásakor magunkhoz szoktattuk például a gólyákat, a hattyúkat és a hidakat több hónap alatt. Folyamatosan etettük őket, a közelükben voltunk. Olyanok lettünk, mint a szüleik. Elértük azt a szintet, hogy utánunk jöttek. Ha futottunk, akkor futottak, ha bicikliztünk, akkor repültek. Ha közel mentünk hozzájuk a repülővel, nem ijedtek meg. J. C.: Nem is álmodtunk olyan beállításról, hogy vadlovakat farkasok üldöznek. Miközben dolgoztunk az állatokkal, rájöttünk, meg lehet csinálni valóságosan egy ilyen jelenetet. Nem vadásztak a farkasok, hanem a lovakkal együtt a futás élményének adták át magukat. Igazából nem a lovakat féltettük jobban, hanem a farkasokat, nehogy megrűgják a vadlovak a patáikkal őket.- Sok türelem kellett az állatok filmezéséhez? J. P.: Volt, hogy három napot várakoztunk, de sokat segített az is, hogy a szakemberek vi- Milyen technikai megoldásokkal éltek a film nehezebb jeleneteinek forgatásakor? Gondolok itt arra, amikor farkasok üldözik a vadlovakat, vagy amikor a madarakkal repülnek a nézők is. Mindkét esetben nagyon közel volt a kamera. J. P.: ULM típusú, könnyű szerkezetű repülővel vettük fel J. C.: Amikor a farkasok a vadlovakat üldözik, egy speciális autóval mentünk, amelyik át tudott hajtani a gyökereken, ágakon.- Nagyon valóságosnak tűnik, de mégis nehéz elképzelni, hogy ott volt a stáb, amikor a vadlovakat üldözték a farkasok. Az Évszakok az erdőségek életét, keletkezését mutatja be szonylag pontosan meg tudják mondani például, hogy mikor kel ki a tojásból a fióka. Meg azért is volt nehéz, mert a legnagyobb csendben kellett forgatni, ráadásul az adott pillanat fényviszonyaihoz is szükséges volt igazodni.- Magyarországon már alig van tavasz és ősz. J. C.: Mi is találkoztunk ezzel a problémával, mert nagyon rövid volt az ősz, nagyon kellett sietni az őszi jelenetek forgatásakor. A klímaváltozás okozta problémákkal is foglalkozik a film.- Van még esélyünk? Nincs veszve már minden? J. C.: A szakemberek szerint a korábbi negatív tendenciák kezdenek megfordulni. Az erdő világa kezd újra be- népesülNévjegy Jacques Perrin olyan filmekben játszott, mint például a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, A zsaru szava vagy a Cinema Paradiso. Costa Gavras és Giuseppe Tornatore filmrendezők kedvence volt. Yves Montand, Jean-Lou- is Trintignant, Claudia Cardina- le, Marcello Mastroianni vagy Alain Delon partnereként is dolgozott. Jacques Cluzaud-val 15 éve forgatnak együtt. Leghíresebb filmjük a Vándormadarak, amelyet 2003-ban Os- car-díjra is jelöltek. ni. Tehát egyre több például a szarvas, őz, vaddisznó, farkas. A természetvédők 10-15 évvel ezelőtt még álmodni sem mertek ilyen tendenciákról. A vadon a fenntartható fejlődésben hívő emberek segítségével visz- sza tudja hódítani a területének egy részét.- Azt mondja a film, hogy új szövetségre van szükség az állatvilág és az ember között. J. P.: Régen az emberek tudták, hogyan lehet az állatok közelében élni. Mára az állatok megtanulták, hogy ne legyenek kíváncsiak, ne menjenek az ember közelébe, mert lepuf- fantja őket. Az amerikai nemzeti parkokban például már megtanulták az állatok, hogy nem kell félni az embertől.- A globális kapitalizmus mind a humán tőkét, vagyis az embert, mind a természetet a végtelenségig kizsákmányolja. J. C.: Ez igaz, de mondok egy példát arra, amikor több pénzt keres valaki a természet megóvásával, mint elpusztításával. Skóciában forgattunk. Egy skót halászó sast vettünk fel, ahogy lecsap a vízben lévő halakra. Kiderült, hogy egy halgazdaság halait fogyasztották régen ezek a madarak. Sokan lelőtték volna őket, a skót halászok viszont csináltak nekik egy kisebb tavat, ahol kedvükre lecsaphattak a halászok számára kevésbé értékes zsákmányra. Majd készítettek egy kis megfigyelő kunyhót a madarászok, sas fotósok számára. Ma már több a bevételük a turizmusból, mint a halászatból. Kínai császár sírját találták meg PEKING Megtalálták a régészek annak a kínai uralkodónak a koporsóját, aki 2000 évvel ezelőtt 27 napig volt a trónon, és a kínai történelemben Hajnun őrgrófjaként vált ismertté. A Nancsanghoz közeli, öt éve felfedezett sírhely Liu Ho temetkezése helye. A koporsót januárban emelték ki a föld alól, azóta laboratóriumban vizsgálták. A leleteket az UNESCO világörökségi listájára is jelölik. MW Csehov-novella a Nemzetiben BUDAPEST A 6-os számú kórterem című Csehov-novella nyomán készült előadás a Nemzeti Színházban. A 6 című produkciót Sardar Tagirovsky rendezi és szombattól van műsoron. Az előadás első részében magát a Csehov-novellát mondják el a színészek, a további részekben pedig improvizációra és Benedek Zsolt dramaturg által írt szövegre épül a színdarab, amelyben a történet és Csehov szellemisége végig jelen van. MW Röhrig Géza verseit mutatja be BUDAPEST Röhrig Géza, az egy hete Oscar-díjat nyert Saul fia főszereplője március 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatja be új verseskötetét, amelynek címe Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit. Röhrig költőként is lemegy a mélybe, a sötétbe, ahol talán csak a nyelv és a hit világít. Regényen is dolgozik, címe Halott kenyér lesz. Ez egy családregény család nélkül, egy három nemzedékes történet egy cigányfiúval a középpontban, aki állami gondozásban nő fel és megkeresi az anyját. MW Röhrig regényen is dolgozik Kiállítás tíz magyar művész munkáiból a Műcsarnokban Tárlaton a keletkezés pillanata BUDAPEST Az alkotás szabadságát vizsgálja kilenc teremben a „Frissen - Egyenesen a Műteremből” kiállítás március 26-ig a Műcsarnokban. A tárlaton tíz kortárs magyar művész munkáit mutatják be. A cím a szellem frissességére, az alkotók sokféle megújulási képességére, szabadságfokára utal. Bán András, az intézmény vezetője a tárlatról elmondta, hogy a Műcsarnok kurátorai szabadon kiválaszthattak egy-egy műtermet, művészt. A tíz kurátor által választott tíz művész, akik a közép és idősebb generáció képviselői, a keletkezés pillanatában mutatják be alkotásaikat. Hozzátette, hogy ő a Sepsi- szentgyörgyön élő Ütő Gusztávot választotta, aki eddig per- formansz-művészként volt ismert, újabban kezdett el festeni. Georgiosz Tzortzoglou zenész és képzőművészt Rockenbauer Zoltán kurátor Rabóczky Judit szobrásszal együtt kérte fel. A szobrászról a műtermében fotósorozatot készített a munka különböző fázisairól, ezeket a képeket is felhasználták. A tárlat kiállítói között van még Ba- rakonyi Zsombor, Halász András, Jovián György, Lábass Endre, Nyári István, Orosz István és Pika Nagy Árpád, aki ezúttal az eszmék és nem a formák újbóli felhasználását keresi. MW Barakonyi Zsombor a világvárosok hangulatait ragadja meg Közel 2500 program az operaházban BUDAPEST A Magyar Állami Operaház 2016/2017-es Magyar Évadában csaknem 2500 program, köztük számos bemutató és évforduló szerepel, amely a 200 éves magyar operakultúra előtt tiszteleg. Az operaház kiváló művészekből válogatott „nagykövetei” egy év alatt több mint 1100 előadást tartanak vidéki iskolákban és más helyszíneken, emellett az intézmény épületében évi 800 túrát rendeznek, ezeknek mintegy 160 ezer látogatója van. Ezen kívül 580 ezer jegyet adtak el az intézmény előadásaira, és tavaly 25 százalékkal mintegy 30 ezerre nőtt a bérletesek száma. A programról Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta, idén ünnepük Simándy József operaházi művész születésének 100. évfordulóját, valamint a Győrben született Richter János (Hans Richter) karmester halálának 100. évfordulóját is. „Miközben a magyar évadra fókuszálunk, a magyar operaszerzők és koreográfusok termésére, zakatolnia kell a világ- irodalmi operarepertoárnak is, ezért tudnak sztárok jönni külföldről, hiszen ők nyilván nem a Bánk bánba állnak bele” - fogalmazott Ókovács, kiemelve a külföldi fellépők közül Jonas Kaufmannt, Renée Fleminget és Erwin Schrottot. MW 4
