Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Pénztárgép-mizéria Tizennégyezer céget érint az online pénztárgép köte­lező használatának kiter­jesztése az Opten felméré­se szerint. 6315 cég gépjárműja­vító, több mint 166 milliárd, fo­rint éves árbevétellel. A hibás kocsik száma eztán sem válto­zik. Hát az árbevétel? Gy. Zs. HÍREK Húsvéti figurákat készítettek KAPOSVÁR Játszóházzal és húsvéti figurák készítésével ünnepelt tegnap közel hat­van gyermek a Takáts Gyu­la Megyei és Városi Könyvtár gyerekkönyvtárában. Gy. Zs. Történész kapta a Casino díját KAPOSVÁR Varga J. János tör­ténésznek ítélte oda a Ka­posvári Polgári Casino-díjat a szervezet választmánya. A civil egyesület életútja, több évtizedes történészi mun­kássága, s a Casinóban tar­tott ismeretterjesztő előadá­sai miatt döntött Varga J. Já­nos elismerése mellet. A dí­jat április 14-én adják át az Agórában. A. V. Sűrűbben járnak a kompok N Gyakrabban köz­lekednek péntektől a kom­pok - a szántóéi révből reg­gel 6 óra 40 perctől este 18 óra 40 percig-, a tihanyi rév­ből reggel 7 órától és 19 órá- igjárnak. A járatok 40 per­cenként indulnak. Gy. Zs. Átadták a Kék Kristály-díjat Varga László plé­bános, általános püspö­ki helynök kapta a Kék Kris­tály-díjat. Az elismerést évente egy személy kaphat­ja, akinek neve egybeforrt hi­vatásával, s felkészültségé­vel, emberségével köztiszte­letet vívott ki. Gy. Zs. Tisztújítás az Együttnél KAPOSVÁR A párt kaposvá­ri választókerületi szerve­zetének elnöke ismét Pin- • tér Lóránd, alelnöke Kerepe­si Tibor lett. Elnökségi tagja Gyertyás Lászlóné. Gy. Zs. Telt házas irodalmi találkozó KAPOSVA' Rendhagyó iro­dalmi órát tartottak a TIT Irodalmi Kávéházban: MC Pita Ramos és Leeső Péter színész Csokonai Vitéz Mi­hály, Radnóti Miklós és Pe­tőfi Sándor verseit adta elő a csaknem hetven résztve­vőnek. H. M. Az állam már csak a magyar fajtákat felügyeli... Kis kutya,nagy kutya nem ugat hiába? ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Szmolka János, a So­mogy Megyei Kinológai Egye­sület elnöke, egyben a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületeinek Szövetsége (MEO- ESZ) elnökségi tagja szerint ugyanakkor téves az a véleke­dés, hogy eztán kizárólag a magyar kutyafajtáknak lesz törzskönyvük. A közelmúltban elfogadott jogszabály szerint a jövőben csak kilenc magyar kutyafaj­ta - a komondor, a puli, a pu- mi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű és a drót­szőrű magyar vizsla, illetve a magyar agár - tenyésztői ma­radnak állami felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó te­nyésztő törvényi szabályozása megszűnik.- Azt teljes bizonyossággal tudom mondani, hogy nem igaz az a vélekedés, miszerint ezt követően kizárólag a ma­gyar kutyafajtáknak lesz törzs­könyvük - mondta el érdek­lődésünkre Szmolka János. - A módosítással a magyar faj­ták maradnak állami felügye­let alatt, azok törzskönyvezését az elismert tenyésztői szerveze­tek végzik. Míg az összes többi kutyafajta számára a MEOESZ készíti majd a törzskönyveket. Hozzátette: reményeik sze­rint ezt követően számos te­nyésztő ismét itthon törzsköny­vezteti majd kutyáit azok kö­zül, akik korábban elszivá­rogtak, zömével Szerbiába. - Ugyanis az eddigi anomáliák miatt számos magyar tenyész­tő külföldön törzskönyveztet­te kiskutyáit - mondta. - En­nek következtében a múlt év­ben nem érte el a hazai törzs­könyvezések száma a tízezret, míg korábban húszezer körüli volt ez a szám. Az emlegetett kaotikus hely­zet miatt már novemberben ké­szült egy tervezet, amelyben megfogalmazták: az elmúlt években romlott a hazai kutya­tenyésztés hazai és nemzetközi megítélése. Fellendült a fekete­kereskedelem, milliárdos ipar­ággá fejlődött, és főként Euró­pa nyugati részén virágzott. El­lenőrizetlenül, dobozban csem­pészték a kiskutyákat külföld­re, illetve külföldön törzsköny­veztették a magyar kölyköket. Még 2013-ban lapunk is be­számolt arról, hogy hetekig nem állíthatott ki senki nem­zetközileg elismert ebtörzs- könyvet Magyarországon. Ugyanis egyedül a MEOESZ ke­zében volt olyan jogosultság, hogy FCI, vagyis a Nemzetkö­zi Kinológiai Szövetség áltál jó­váhagyott törzskönyvet adjon ki. Ám az akkori kinológiai mi­niszteri rendelet visszavonta az addigi államilag elismert szö­vetség jogosultságait. Később, azt követően, hogy a sajtó is be­számolt a helyzetről, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesü­leteinek Szövetségét kinológi­ai szövetségnek jelölték ki, ami azt jelentette, hogy a MEOESZ, mint kinológiai szövetség jogo­sulttá vált egyebek mellett az ebkiviteli származási igazolás kiállítására is. Most viszont, hogy elfogad­ták: kilenc magyar kutyafaj­ta tenyésztői maradnak álla­mi felügyelet alatt, a többség kivár, az ebtenyésztők egy ré­sze meg is fogalmazta, egye­lőre nem tudják, mire számít­sanak.- Én egészen biztosan sen­kinek nem állok az oldalán, de annyi bizonyos, hogy szen­vedő alanya voltam az eddigi, sokszor kaotikus helyzetnek - mondta az osztopáni Csapó Zsolt, aki jugoszláv farkasölő- ket tenyészt. - Most van egy új helyzet, ám hogy ennek mi lesz a kimenetele, azt ma még senki nem tudja megmonda­ni. Én azt gondolom, hogy ed­dig is voltak jól és kevésbé jól működő tenyésztői szerveze­tek. Azok az egyesületek, ame­lyek eddig jól működtek, most esetleg úgy érezhetik, hogy vesztesei a változásoknak. Ám ez nem így van. Mert a MEO­ESZ-nek, mint szakmai szerve­zetnek elég jó rálátása van ar­ra, hogy melyik szervezet mi­ként végezte a dolgát, s a jól működőkkel ezt követően is zökkenőmentesen tud majd együtt dolgozni. Ennek ellenére az ebtenyész­tők egy része nem érti, hogy az állam részleges kivonulása ho­gyan fogja feloldani az eddigi helyzetet. Viszont Korózs And­rás, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (ME- OE) elnöke szerint elég lesz pár év ahhoz, hogy a törzskönyve­zett kutyáknak ismét értékük legyen. Fél év alatt kikristályo­sodik, hogy a gyakorlatban mi­lyen hátrányokkal és előnyök­kel jár majd a szabályozás a nem magyar kutyafajták szá­mára. Márkus Kata Somogyi gazdaságok is felkészültek a szántóföldi vizsgálatra Hasznot hajtanak a kísérletek SOMOGY Aszály és szélsőséges időjárás a mezőgazdaságban: a gazdák is kiveszik részüket a klímaváltozás hatására kezdett új eljárások kidolgozásában. Huszonkilenc kukorica hibrid vesz részt a Vetőmag Szövet­ség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács valamint a Ga­bonatermesztők országos Szö­vetségének posztregisztrációs fajtakísérletében. Ezt az idén is a Nébih növénytermesztési és kertészeti igazgatóság szán­tóföldi növények fajtakísérleti osztályának munkatársai vég­zik, a szakmai felügyeletet a Fajtakísérleti Innovációs Ta­nács biztosítja. A szövetség tá­jékoztatójából kiderült: a hely­színek között Kaposvár is meg­található, s tizenkettedikként egy szolnoki kísérlet csatlako­zik. Ezek között vannak hagyo­mányosan jó kukoricatermesz­tő térségek, s olyanok is, ame­lyek alacsonyabb hozamokra képesek. Szerényi Zoltán, a somogy- jádi mezőgazdasági zrt. elnö­ke elmondta: szükség van a tu­dományos munkálatok támoga­tására. Társaságuknál évtize­dek óta folytatnak kísérleteket, volt olyan év, amikor 40-50 hib­ridet termesztettek a nagyjából tíz hektáros területen. Összes­ségében 1100 hektáron gazdál­kodnak.- A kukorica hő- és száraz­ságtűrő képességén kívül a terméshozam alakulását is elemzik a szakemberek - kö­zölte. - Az időjárás egyre sze­szélyesebb, szélsőségesen for­ró nyarak jellemezték az utób­bi éveket, az éghajlatváltozás miatt olyan fajtákra van szük­ség, amelyek ellenállnak a ter­mészet megpróbáltatásainak. Szerinte érdemes közre­működni a kísérletekben, az eredmények előbb-utóbb a napi munkában is hasznot hajthatnak. Hektáronként egy mázsa többlet termés a nagyobb területen gazdálko­dó agrárcégeknél számotte­vő megtakarítást tesz lehe­tővé, ebből például részben a rovar elleni védekezés költ­ségeit lehet fedezni. A zrt. - a 165 hektáron napraforgón kívül - 450 hektáron kukori­cát is termeszt. A vetést ápri­lis közepén kezdik, ha a talaj- hőmérséklet eléri a 8-10 Cel­sius fokot. Csaknem 350 zsák kukoricára lesz szükségük, ed­dig 60-at kaptak, a kísérletek­nél használtakat a napok múl­va veszik át. Harsányi Miklós Terméselemző agrárcégek- Az EU-ban több mint 300 hibrid kukoricát termeszte­nek. Magyarországon ez a szám meghaladja a százat - közölte Torma Sándor, a ka­posvári mezőgazdasági szak- középiskola igazgatója. Hoz­zátette: a kísérletnél a kelé­sen kívül a különböző érési fázisokat, a betakarításkor a termésmennyiséget, a szem­nedvességet és a növénykór- tani állapotokat is vizsgálják a szakemberek. Tavaszi József, az ordacse­hi Balaton Agrár Zrt. elnöke elmondta: korábban náluk is volt fajtakísérlet, és szá­mos környékbeli gazdaság­ban idén is vállalkoznak erre. Mely meglehetősen sok mun­kát ad: a vetéstől kezdve a technológiai előírások betar­tásán keresztül a betakarítá­sig szerteágazó feladatot ró a termelőkre. Volán: lefújták a sztrájkot ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Az átlagos béremelés mértéke meg is haladja a szak- szervezetek által jelzett három százalékot. A havi 190 ezer fo­rint alatt kereső, több mint 2600 dolgozó fizetése öt, míg a maga­sabb keresetű, csaknem 12 ezer dolgozóé 3,36 százalékkal emel­kedik. A cafeteriakeretek össze­gét is emelik. A megállapodás révén a munkavállalók mintegy 85 százaléka, közel 15 ezer dol­gozó részesül a bérfejlesztésben. Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szak- szervezet elnöke pénteken a Somogyi Hírlappal közölte: má­jus 27-re összehívja a szakszer­vezet választmányát, ahol beje­lenti lemondását. Ezt azzal in­dokolta, hogy a szakszerveze­tük által képviselt 50 százalé­kos bérfelzárkóztatási program megvalósításához nem sikerült a társszakszervezetek vala­mint a munkavállalók többsé­gének támogatását megszerez­ni. Dobi 29 éve dolgozik érdek­védőként. Harsányi M.

Next

/
Thumbnails
Contents