Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-25 / 71. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK KÉKHÍR SSpNagy drogfogás Kaposváron KAPOSVÁR A Kaposvári Rendőrkapitányság kábítószer-kereskedelem bűntett, kábítószer-birtoklás vétség és kábítószer-fogyasztás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást kaposvári, ka- posszerdahelyi, somogyjá- di és iharosi személyek ellen. A kaposvári nyomozók szerda délután tetten értek egy kaposvári férfit, aki kábítószergyanús anyagot értékesített egy kaposszerda- helyi férfinek. Mindkettőjüket elfogták és bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt előállították a rendőrkapitányságra. A házkutatás során a kaposvári férfi házában kábítószergyanús anyagokat, illetve kábítószer-előállításhoz szükséges eszközöket, valamint - cserepekben nevelt - indiai vadkendernek tűnő növényeket találtak, melyeket lefoglaltak. A 33 éves V. Gábort gyanúsítottként hallgatták ki, s kiderült, már hosszabb ideje kábítószert termesztett, illetve az előállított, valamint az egyéb módon beszerzett kábítószert értékesítette. A felmerült információk alapján több személy is vásárolt tőle kábítószergyanús anyagot, ezért bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a rendőrök további hét személyt állítottak elő a rendőrkapitányságra. A nyomozók a kaposszer- dahelyi, somogyjádi, iharosi és kaposvári személyeket gyanúsítottként hallgatták ki, egyikőjük ellen kábítószer-fogyasztás vétség, a többiek ellen kábítószer-birtoklás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik büntetőeljárás. V. Gábort a rendőrök őrizetbe vették és előterjesztést tettek előzetes letartóztatására, a vásárlók az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezhetnek. M. G. A lenézett sváb bárány gúnyneve terjedt el mint általános elnevezés A Michelin-csillagos séfek kedvence ■ A hetest húsüzemben §j bárányokat dolgoznak fel jj és elsősorban a nyugat-európai piacokon értékesítik Noha a bárány elengedhetetlen kelléke a húsvéti ünnepeknek, a magyar asztalokra a legritkább esetben kerül: megkopott a hagyománya, s az ára sem az átlagember pénztárcájához igazodik. Persze ha lenne kereslet, nőne a termelés, s megfizethetőbbé válna a juhhús. Vas András andras.vas@mediaworks.hu HETES Az uniós juhhúsfogyasztás fejenként átlagban évi 1,8 kiló, az olaszoké, a franciáké és a briteké bőven négy kiló fölötti, ezzel szemben a piac magyar szereplői már azt is sikerként értékelik, hogy az elmúlt fél évtizedben évi 10-15 százalékos növekedéssel a hazai elérte a 35 dekát. Tehát a 700 ezer magyar bárány nagy részét külföldön tálalják fel - az export 80 százaléka Olaszországba irányul, ahol a húsvét és karácsony mellett az augusztusi Mária-ünnep, a Ferragosto sem múlhat el bárányfogás nélkül.- Magyarországon Is komoly hagyománya volt a báránynak - mondta Juhász Pál, a hetesi Kapos Temero Kft. ügyvezető igazgatója -, elég megnézni a régi szakácskönyveket. A szocializmusban azonban a húsmarha mellett a juh is komoly deviza- forrás volt, így a hazai boltokból szinte teljesen eltűntek. A rendszerváltás óta megváltoztak ugyan a honi húsfogyasztási szokások -*a ’90 előtt utcahosszal vezető sertés a második helyre szorult a baromfi mögé -, az évi fejenkénti két kiló marhahús meg is látszik a piacon. Az összes idehaza eladott bárányhús az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig csak 300 tonna évente.- Ebben az ára is közrejátszik - ismerte el a vágóbárány há- romszoj annyiba kerül mint a sertés, mivel Nyugat-Európában is jól eladható, az árak igazodnak a külföldihez. Ahol húsvét idején igencsak megnő a kereslet a magyar bárány iránt: az olasz export harmadát ilyenkor jegyzik a cégek. Itáliában a négy hónapnál fiatalabb, 10-12 kilós állatokat - a könnyű pecsenyebárányt - keresik, Japánban a tejesbárány az igazi ínyencség: a 40-45 napos állat a Michelin-csillagos séfek egyik kedvenc alapanyaga. A külföld az idén - ha lehet ilyet mondani - még mohóbb, a korai húsvét miatt kevesebb a megfelelő korban lévő állat, most sokkal nagyobb a kereslet a magyar hús iránt.- Somogybán 24 anyajuh mellett évente körülbelül ugyanennyi a nevelt bárány, ennek 80 százaléka kerül piacra, a többi állománypótlás - magyarázta Juhász Pál, csak aki bárányt és juhot emlegetett. Kiderült, a birka elnevezés degradáló: a Mária Terézia uralkodása idején, a 18. század második felében betelepült svábok meranói juhait nevezték így, megkülönböztetve a rackától és a cigájától, a két magyar'fajtától. Az már csak az idő és a nyelv furcsa játéka, hogy a nehezen kiejthető és ragozható juh helyett végül elterjedt a csúfolódás... A szakemberek persze juhhúsról beszélnek, a báránynak a fiatal állat számít, míg az egyévesnél idősebb példány a birka.- Utóbbinál a hússzövetben magasabb a faggyúrész, s intenzívebb is az íze - avatott be -, a faggyú a korral folyamatosan gyarapszik. Akadnak, akik nem szeretik az ízét, teljesen eltüntetik sütés vagy főzés előtt, de egy kevés kell, különben elveszik az egyedi íze a húsnak. Melyből a gerincet tartják a legnemesebbnek - ahogyan á disznónál is a karaj és a szűz- pecsenye vagy a marhánál a bél-, illetve hátszín számít annak ezeket jellemzően sütik. A lapockából ragu vagy pörkölt, ahogyan utóbbit szoktak oldalasból és a dagadóból is. De a belsőségek is jól hasznosíthatók: a tejesbárány mája például a libáéval vetekszik, ám mivel ez kevéssé ismert, így az ára sokkal kedvezőbb. fii Több sonkát veszünk, mint korábban Többet költ sonkára és édességre húsvét előtt a magyar, mint a korábbi években, derült ki a GfK Hungária felméréséből. A felmérés szerint az idősebbek, az 50 év felettiek favorizálják a húsvét reggeli asztalra való húsféléket, az összes sonka közel háromnegyedét ők vásárolják - benne az is közrejátszhat, hogy a húsvét klasszikusan családi ünnep, amikor több generáció ül együtt asztalhoz, s a reggeliről a nagyszülők gondoskodnak. Az sem mindegy, milyen minőségű termék kerül a vásárló kosarába, a GfK kutatása alapján a családok jövedelme befolyásolja a választásukat.- Ilyenkor, húsvét előtt senki sem kérdezi, mi mennyibe kerül - állította ezzel szemben a kaposvári piacon füstölt termékeket árusító Kovács Katalin, míg a szintén sonkát kínáló Kiss Sándorné szerint valóban pénztárcafüggő, ki mit vásárol, de míg év közben úgy 70 százalék választja az olcsóbb termékeket, az ünnep előtt ez az arány 50-re csökken. A felmérés szerint a többség nem a piacon válogat a termékek között, a sonkaforgalom 57 százalékát a multik bonyolítják, s csak hatodát a hentesüzletek. Ha az árakat nézzük, érthető a vevők döntése, hiszen a nagy üzletláncoknál Kaposváron akciós dömpingáron 850-950 forintért lehet kötözött lapockát vásárolni, s a nagyüzemi füstölt sonka is csak 1600 forint. A minőségibb, házi jellegű viszont már nem olcsóbb, mint a piaci vagy hentesüzleti terméket, melyeket 2000- 2800 forintos kilónkénti áron kínálnak. A. V. Szép darab a piacról HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Szemüveg nélkül megalázva KAPOSVÁR Megalázva érezte magát a postán Harsányi József kaposvári olvasónk, pedig csak a szemüvegét felejtette otthon. 65 éves korára kissé megromlott a kép élessége, amelyet a szeme közvetít, de azért lát, dohogott az idős férfi, csak nem mindenhová viszi magával a szemüvegét. Miért is tenné, hiszen nem érzi magát elesettnek. Ez a szokása legutóbb egy kis kaposvári postahivatalban okozott kisebb galibát.- A mobiltelefonomat akartam feltölteni 3500 forintért. Egy fiatalember fogadta az ügyfeleket, és átadta a terminált, hogy üssem be a telefonszámomat a művelethez - mondta. - Féltem, hogy rossz telefonszámot ütök be. Arra kértem, hogy üsse be ő a számokat, én majd diktálom. A postai alkalmazott nem segített, lekezelően beszélt velem. A postai dolgozó szerint ez nem szabályos eljárás, amire nincs felhatalmazása. Visz- szadobta a pénzt is. A meghiúsult tranzakciónál sokkal jobban fájt a durva hangnem a kisnyugdíjasnak. Leforrázva, megalázottan fordult ki az épületből. Azóta is azon töpreng, hogy nem kaphatott-e volna mégis valahogyan segítséget? Arra gondol, ha ne adj’ Isten vak lenne, vajon ugyanilyen elbánásban részesült volna? K. G. Húsvéti csodatojásfát készítettek Kéthelyen Horgolt, viaszos és színezett KETHELY Horgolt, viaszos, festett, színezett. Se szeri, se száma azoknak a húsvéti tojásoknak, melyek a kéthelyi tojásfát díszítik. Molnár Balázs polgármestertől megtudtuk: any- nyi tojást szerettek volna a fára akasztani, amennyi Két- hely lakossága - 2282 darabot. Már a díszítéskor kiderült, túl is lépték. A tojások száma azóta is gyarapodott, mivel a különleges tojásfához látogatók is visznek egy-egy újabb darabot. A becslések szerint húsvétra elérik akár a 3000 darabot is. A tojásgyűjtés szervezése Van- csó Mihályné nevéhez fűződik. Nem csak a tojásfa különleges Kéthelyen, hanem a húsTöbb tojás van a kéthelyi tojásfán, mint a település lakossága véti díszlet is a fa körül. Tavaly egy, idén újabb négy óriás - másfél méteres - tojást faragtak ki az önkormányzati dolgozók. A díszítés része egy óriási kosár, benne tyúkanyóval, valamint egy lovas szekér is. A kosarat Molnár Balázs polgár- mester fonta, a tyúkanyót Kar- dosné Harangozó Veronika készítette. Az óriástojások kifestésében a polgármester mellett Erős Nikoletta, a Kéthelyi Általános Iskola tanulói, a Napközi Otthonos Óvoda óvodásai és a Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonának lakói segítettek. Kéthely különlegessége húsvét után még két hétig látogatható. Vigmond E.
