Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-23 / 69. szám

2016. MÁRCIUS 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Félelemből kockáztatnak a negyvenöt év felettiek Munkahelyi balesetek a Dél-Dunántúlon 2015-ben 741 Főként férfiak Míg Tolna megyében egy sem. addig Somogybán öt, Baranyá­ban pedig két halálos munka­baleset történt: úgy tudjuk, egy favágó és egy mezőgazdasá­gi munkás vesztette életét. Or­szágosan a legtöbb halálos baleset az építőiparban törté­nik, amit a raktározás, szállí­tás követ. A külföldön dolgo­zó magyarok közül 13 an hal­tak meg, heten az utóbbi szak­ágban. A dolgozók mindannyi­an férfiak voltak. Az itthoni ha­lálos munkabaleseteknél is in­kább a férfiak érintettek: a 84 elhunytból csak 8 volt nő. A régióban hét halálos mun­kabaleset történt tavaly, az országban összesen 84. A statisztikák szerint évről évre többen veszítik életü­ket a munkahelyükön. Katus Eszter eszter.katus@partner.mediaworks.hu DÉL-DUNÁNTÚL A napokban hozta nyilvánosságra a Nem­zetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztá­lya a 2015-ös adatokat, ame­lyekből kiderült, jelentősen nőtt a munkabalesetek száma (19 661-ről 21 088-ra), és azon belül a halálos baleseteké is (78-ról 84-re) - főként a 45 év felettiek között. A minisztéri­um több dologgal magyarázza az emelkedést. Egyrészt, véle­ményük szerint a foglalkozta­tottak száma évről évre folya­matosan nő Magyarországon, ami hatással van a munkabal­esetekre is, vagyis: több dolgo­zó, több baleset. Emellett úgy vélik, a 45 év feletti korosz­tály jobban tart a munkahely elvesztésétől, ezért gyakrab­ban vállalnak olyan veszélyes tevékenységet, amelyhez kel­lő szakértelemmel nem rendel­keznek. Annak pedig, hogy a legtöbb halálos munkabaleset a kis cégeknél történik, az le­het az oka, hogy a kisebb, az­az ötven fő alatti vállalkozá­soknak létszámarányosan va­lamivel többe kerül a munka1 körülmények fejlesztése - ami viszont így el is maradhat. Jel­lemző egyébként, hogy az el­lenőrzéseknél a dolgozók a munkaadók mellé állnak, nem beszélnek a hiányosságról, hi­szen félnek az elbocsátástól. MÁRCIUS 23. SZERDA-10 órától 12 óra 15-ig: Húsvéti ját­szóház a Répáspusztai Közösségi Házban.-11 óra: Tehetség gála az Együd Ár­pád Kulturális Központban.-12 óra 45 perctől 15 óráig: Hús­véti játszóháza Toponári Művelődé­si Házban. MÁRCIUS 24. CSÜTÖRTÖK-Tavaszi szünet a patcai Katica Ta­nyán -11 óra: virágos medál készí­tése, 14 óra 45 perctől: hajítógép­pel lövés, 16 óra 30 perctől: tava­szi asztaldísz, sötétedéskor: tüzes- golyó-hajítás. MÁRCIUS 25. PÉNTEK- Tavaszi szünet a patcai Katica Ta­nyán -11 óra: virágos medál készí­tése, 14 óra 45 perctől: hajítógép­pel lövés, 16 óra 30 perctől: tava­szi asztaldísz, sötétedéskor: tüzes- golyó-hajítás.-18 óra: A Kaposvár Helyőrségi Ze­nekar tavaszköszöntő koncertje a Szivárvány Kultúrpalotában. Re­gisztrációs jegyek március 17-én 17 órától és március 18-án 16 órá­tól igényelhetők Laczkovics János törzszászlóstól a kultúrpalotában. MÁRCIUS 26. SZOMBAT-Tavaszi szünet a patcai Katica Ta­nyán -11 óra: virágos karkötő készí­tése, 14 óra 45 perc: hajítógéppel lövés, 16 óra 30 perc: virágtartó bo­rosüvegből. MÁRCIUS 27. VASÁRNAP- Húsvéti fesztivál a Szennai Skan­zenben - Húsvét Vasárnapján a to­jásfestés hagyományos technikái­val, húsvéti játszóházzal és szagos­víz készítéssel várják a látogatókat. MÁRCIUS 28. HÉTFŐ- Húsvéti fesztivál a Szennai Skan­zenben - Húsvét hétfőjén megele­venednek a régi falu húsvéti lo- csolkodással és tojással kapcso-- latos szokásai, gyerekeket, felnőt­teket egyaránt várják programjaik­ra: népi játszóházba, bábszínház­ba, táncházba, és koncertre. B éla a fővárosból ingázott szülőföldjére, hetente. Meg­bízása ezúttal a szokottnál is fontosabb megbeszélésre szólí­totta. A kiküldetés várt eredmé­nye egy nagy mozaik olyan da­rabkájának ígérkezett, mely ré­vén kezd majd kirajzolódni a megoldás. Rajta a világ (a meg­bízó) szeme! Föl-földobott kőként tért vissza szőkébb hazájába. Nem enyhült a vonzás, csak át­alakult, minden alkalommal volt valami apróság, ami megmelen­gette a szívét. Hol egy falu, mely­ről sok eve hallott, felidéződtek az onnan elszármazott régi diák­társai arcai, nevei, hol egy telepü­lés mai szépsége, fekvése vagya környékbeli földek ápoltsága töl­tötte el örömmel. Időszeletek és térdarabkák ci­káztak a fejében: több korszaká­ban is járta a vidéket, térképként idézte fel őket, s élvezte, hogy mennyi mindent tud erről a régi­óról. Ám azt is tudta, hogy bár­ki, aki leélte az életét egy somogyi faluban, sokkal többet tud nála. Béla bejárta a világot, de most odaadta volna a sok ismeretet a világra tékozolt évekért, melyeket saját falujában is eltölthetett vol­na. Eszébe jutott Bözsi néni, egy korábbi kis barátja nagymamá­ja, széles látókörű asszony, aki a gyerekek nagy meglepetésére be­vallotta, hogy még sosem járt a faluszéli összeboruló fák szegé­POSTABONTÁS lyezte tisztáson túl. S aztán sok évvel később az a tibeti szerzetes, egy könyvtárnyi tudással a fejé­ben, s ő sem járt a faluja határán túl! Akkor most kicsi a világ vagy éppen hogy igen nagy? De minek is oly nagy, ha a megtapaszta­lás helyben is volt, szóval ezen a szép kora hajnalon Béla erős de­rékfájással ébredt. Nem gondolta, hogy utazása is veszélybe kerül, ám, amikor bal lábát is a kocsijá­ba tuszkolta volna, az idegbecsí- pődés NEMl-je elektromos áram­ütésként akadályozta meg. Már abban sem volt biztos, hogy az autóban lévő lábát még képes ki­emelni. Ülőideg-gyulladás, tudta, hallott e kínról, a Szent Lukács Gyógyfürdőben százéves már­ványtáblák árulkodtak a gazdag magyar, sváb és szerb gabona- és húskereskedők hálájáról, amiért kigyógyulhattak belőle. Ám Béla, ha nem is kis-, olyan jó közepes ember volt, nem ál­dozhatott vagyonokat holmi már­ványtáblára, se hosszas kúrák- ra-tortúrákra, mert neki menni kellett, menni és menni. Ezúttal a realitás mégis maradásra bírta, tehát e beszámoló egy meg sem valósult kiküldetésről, egy elma­radt hazautazásról szólt. Azt a bizonyos döntő lépést ezúttal nem tehette meg. Sebaj, Bélának egy regénynyi „muníció” volta fejében, a lelkében, hogy meg se kottyan, ha ezúttal ma­radnia kell, s nem szaporíthatja azt. Talán megbízója is meg fogja érteni... Szentgyörgyi László Áprilistól indulhat a zöldhulladék-szállítás KAPOSVÁR Április 4-én kezdő­dik az idei zöldhulladék-szállí­tás Kaposváron, a lomtalanítás pedig április 25-én indul a vá­rosban. A zöldhulladék-szállítás ke­retében a faágakat, fanyese­déket, fűkaszálékot, vágott virágokat, falevelet gyűjti a Dél-Dunántúli Hulladékkeze­lő Nonprofit Kft. (DDH Kft.), al­kalmanként és ingatlanonként maximálisan egy köbmétert. A DDH Kft. arra kéri a lakos­ságot, hogy a nagyobb ágakat maximum 150 centi hosszú kis kötegekbe összekötve, a faleve­let, virágot és egyéb apró zöld­hulladékot pedig ép és zárt zsákban helyezzék az ingatla­nok elé a megjelölt napon reg­gel 6 óráig úgy, hogy az ne aka­dályozza a forgalmat. A lomtalanítási napokon pe­dig olyan, a háztartásokban keletkező nagydarabos hulla­dékok helyezhetők ki ugyan­így, amelyek méretüknél fog­va a hulladékgyűjtő edényben nem férnek el. Lomnak minő­sül minden, a szokásos életvi­tel során felhalmozódott nagy­darabos szilárd hulladék, búto­rok, edények, szőnyegek, játék. A közszolgáltató azonban fel­hívja a figyelmet, hogy lomta­lanítási napokon NE tegyenek ki elektronikai, építési hul­ladékot, zöldhulladékot vala­mint veszélyes anyagokat, nö­vényvédő szereket, olajos kan­nákat, elemeket. Az idei zöldhulladék-szál- lítási és lomtalanítási naptár megtalálható a www.ddhn.hu oldalon. Márkus K. Evangélikusok hittanversenye IHAROSBERÉNY A helyszín, a té­ma mindig változik, a tét azon­ban évről évre ugyanaz: az or­szágos döntőbe jutás. A XXV. országos evangélikus hittan­verseny egyházmegyei fordu­lójának házigazdája az iharos- berényi gyülekezet volt. Mel­lettük Zalából és még kilenc somogyi településről érkez­tek csapatok a megméretésre; a gyermeknappal egybekötött rendezvényen csaknem 250- en vettek részt. Az iskolában(volMnkey4<as- télyban) közös énekléssel kez­dődött a program, majd Kő- szeghyné Raczkó Zsuzsan­na, esperes és férje, Kőszeghy Miklós tartották a nyitó áhí­tatot játékos formában. Egy „morcos” fáraó képe elevene­dett meg, akinek minden ké­nyelmét kielégítette az ifjú­ság... Nem véletlenül, hiszen az idei verseny témája József tör­ténete volt. Amíg négy korcso­portban a négytagú csapatok számot adtak tudásukról, ad­dig sokan Schweigert Andrea óvónő és a kaposvári szülők segítségével kézműveskedtek. Ebéd után az intézmény park­jában a játéké volt a főszerep; a lelkészek is beszálltak a fociba, míg mások lovaskocsikázással töltötték az időt. Ezután a Zirá- nó Színház evangélikus kötő­désű színészeinek bábelőadá­sát nézte meg a gyermeksereg. Végül kihirdették, hogy az 1-2. osztályosoknál a zalaeger­szegi, a 3-4-, az 5-6. és a 7-8. osztályosoknál a kaposvá­ri egyházközség csapata vég­zett az élen és jutott az orszá­gos döntőbe. Pfeifer Ottó, iha- rosberényi lelkipásztor áldásá­val bocsátotta útnak a résztve­vőket. Gamos A. Kézműveskedtek a gyerekek az iskolában A boltok emléke IGAt Üzen a múlt: bezárt vegyesboltok, egykor virágzó, mára már elhagyatott kisüzletek szegélyezik az utakat a somogyi települése­ken. Főként a kisközségekben húzták le a rolót, de még egy kisvá­ros, Igái sem kivétel. A vidékieknek marad az utazás a multikhoz, meg a mozgóbolt. K. G Több a munkabaleset

Next

/
Thumbnails
Contents