Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-18 / 65. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Nagy somogyi hasadékok: y"' ff Somogybabodnál is megnyílt a föld Somogybadod, Pusztaszemes - az elmúlt évek hatalmas ha- sadékai Külső-Somogy szántóföldjein nyíltak meg, méretükkel és gyors kifejlődésükkel ámulatba ejtve az idegeneket. A Kapos völgyét ez a természeti gond nem érinti. Külső-So- mogyban azonban a talaj tetején a 40-50 centis termőréteg helyezkedik el, alatta viszont homokos lösz húzódik. Korábban sem volt mentes a térség a földmozgásoktól, például Lát- rány határában a föld- és dűlő- ütak nagy része hasonló módon alakult ki. Ezeket azonban később már bejárták az emberek. és senki sem gondol arra, hogy valaha így keletkeztek. m Az andocsi kráter is ’ elképesztette a somogyiakat *. ’ ■ t «♦--irm SzallHÍ S | P A pamuki kráter mara | hatalmasra nőtt, s már a harmadik repedés B van megindulóban ■ ► Folytatás az 1. oldalról PAMUK Egyetlen kis bakhátból indult ki minden. A homokos talaj tetején egy 5-10 centis humuszréteg húzódik. Valamikor ezt a területet gyümölcsösnek, szőlőnek használták, de kivágták a fákat. A talajművelés során a szántással megmozgatták a vékony humuszt, az eltűnt néhol. Később ha egy traktorral végigmentek erre, a csapásában összegyűlt a víz, azután vízmosás keletkezett. Előbb csak egy kis lyuk, amelyből akkora kanyon lett, hogy emeletes házakat elnyelne. 15 méter széles és 15 méter mély, a lezuhanó kisebb akácfák eltűnnek benne.- Két éve egy nagy eső után szólt a földhasználó, hogy egy kisebb lyuk lett a mezőn. Akkor már kerestük, mert a Kossuth utcában feltöltötte a homokos talaj a vízelvezető árkot. Elkönyveltük, hogy a lyukból hordhatta oda a víz. Aztán a földbérlő megint szólt, hogy kráter lett a lyukból, majd egy 10 ezer köbméteres hasadék tátongott. Ez ma már 20 ezer köbméteresre nőtt, önmagát gerjeszti... Ha esik, lemosódik a hordalék. Eső után pedig a kiszáradó föld pereg le folyamatosan a kráter oldalán - idézte fel a hasadék történetét Tóth Csaba polgármester. 15 tulajdonosa van a parcellának, ahol a szakadék nyílt. Közülük csak a Somogyvári Mezőgazdasági Zrt. vette fel a küzdelmet a földomlás ellen. A többiek igyekeznek szabadulni a problémától. Egy német tulajdonos visszaadta a földjét a magyar államnak, hogy ne legyen gondja vele. Csak a somogyvári cég készítetett vízrendezési tervet a területre majdnem egymillió forintért, de a többi tulajdonos passzivitása miatt ez nem használható. A somogyvá- riak saját gépeikkel, szalmabáláikkal harcolnak, hogy megállítsák a földindulást. Ezt a domb keleti oldalán teszik, ahol újabb hasadék nyílt.- A MÁV keresett meg minket, mert már tavaly jeleztük nekik, hogy a domb túloldalán is keletkezett egy kráter. Ez még nem akkora, mint az első, de a megjelenő földhordalék veszélyezteti a töltést. Ezt a vasút egy ideig nem vette komolyan, de azóta jelentkeztek, hogy egy bejáráson tárjuk fel a helyzetet - mondta a polgár- mester. ■ Ide, a második szakadékhoz hordják a szalmabálákat.- A bányakapitányság szakértőjével beszélgettem, ő két védekezési módot javasolt. Az egyik a szalmabálás módszer, ez szűrőként működhet, mert megfogja a homokot és átereszti a vizet. De aztán eltömődik, és a víz megint utat talál - maVigyázat!!! ÖmTasvfSzéry'/!! Tóth Csaba polgármester: két esztendeje még csak kis lyuk volt Pápai István polgárőr: a nyarat várjuk, hogy kiszáradjon a föld Pamuk: csak óvatosan! gyarázta Tóth Csaba. - Az igazi megoldás az, hogy vissza kéne adni a területet a természetnek, legyen itt egy erdős rész. Közben cégek kerestek meg, és ajánlottak speciális, gyorsan növő fákat, mint a császárfa, hogy a gyökerek megfogják a talajt. De ehhez pénz kellene és a terület magántulajdonban van. A növény- és talajvédelmi hatóság eljárást indított, amelynek májusban jár le a határideje. Megszabták, hogy mit tegyenek a földhasználók és tulajdonosok. Ha nem tesznek semmit, az önkormányzat a legvégső esetben kisajátítási eljárást is kezdeményezhet, hogy tudjunk vis major támogatásra pályázni. A falunak az igazi probléma nem a kráter, hanem az, hogy a hordaléka feltölti a vízelvezető árkokat. Tavaly 25-30 közmunkás 50 köbméter homokot hordott el a községben lévő híd környékéről. Ez a mennyiség azóta visszaszivárgott, mondta szomorúan Pápai István, a helyi polgárőrség tagja. A kertekben, ahogy a helyiek mondták, kisebb halastavak keletkeztek. A nyarat várják, hogy kiszáradjon a föld, mert 6-7 hónapig meg sem tudják közelíteni a saját területüket. K. G. A durva erózió okai Somogybán Vajon miért keletkezhetnek szakadékok a szántóföldeken az utóbbi években egyre sűrűbben? A rendkívül durva erózió több okát tudják felsorolni a szakértők. Az egyik legfontosabb, hogy érezhetően csökkent a talaj szer- vesanyag-tartalma. Somogybán csökkent az állatállomány is, emiatt már nem kell annyi takarmányt termelni, pedig a lucerna gyökere másfél-két méter mélyre is elér, megkötve a talajt. Ehelyett ritka térállású növényeket, kukoricát, napraforgót, cukorrépát termesztenek. Ezek mellett könnyebben kikezdi a földet a forgóvíz. A legelők, a füves, pá- zsitos térségek sem állítják meg a földomlást. Erre csak a fák képesek, de egyre kevesebb mezővédő er- dősávot, vízfogó cserjést lehet fellelni a megyében, mutatott rá Tóth István, növény- védelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja.
