Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-17 / 64. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK A külföldiek is megtalálták Somogy megye egyik legkisebb faluját Megmentik az elöregedő házakat Kátyús utak után gondos fa­lukép fogadja Kára látoga­tóit, s bár több ház is megle­hetősen elöregedett a falu­ban, legalább annyi meg is újult, köszönhetően a külföl­diek beilleszkedésének. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszát@mediaworks.hu KÁRA - Volt, aki arról számolt be, hogy ideérkezését emlékek inspirálták, külföldi szülőfalu­jára emlékezteti Kára - magya­rázza Hoffmann Ferenc, a köz­ség polgármestere. - Többen is érkeztek ide az utóbbi években, leginkább hollandok, de néme­tek Is vásároltak házat. Mások kis túlzással élve azt mondták, hogy két ablakot vásárolhatná­nak külföldön abból a pénzből, amennyiből itt házhoz jutottak. Van, aki életvitelszerűen tölti itt a mindennapjait, míg mások in­gáznak otthonuk, s a falu közt. Örülünk nekik, beilleszkedtek, megmentik az elöregedő háza­kat - mesélte.- Szeretek itt élni, pihentető számomra a környezet - vála­szolta kérdésünkre loke Johan- na Boere, a falu egyik holland lakója. - Olcsón tudtam házat venni itt, külföldön amúgy is sokkal drágább az élet. Interne­tes újságban találtam rá a meg­hirdetett ingatlanra, beleszeret­tem a településbe. S a falu lakó­ival is jól megértjük egymást a nyelvi akadályok ellenére, oly­kor mutogatással. Virágosker­tet, s gyümölcsöst rendezek, a házat is szépen sikerült felújí­tanom - mesélte, büszkén mu­tatva magyar tulajdonát, tartóz­kodva a fényképezőgéptől. Hoz­zátette, a jó levegő, s a nyugodt pihenés különösen fontos neki. De a falu lakói is szívesen be­szélnek a közösségről. Márin Ferenc 1974 óta él Kárán, mesz- sziről, Bács-Kiskun megyéből érkezett a faluba, s elmondása szerint örül a külföldiek beil­Kovács György 1984 óta lakója a somogyi falunak, s ahogy a külföldieket, őt is az olcsó házszerzési lehetőség vezette Káráig Gondozott porták, tiszta levegő, érthető, hogy miért vonzó a falu Hoffmann Ferenc: többen is érkeztek ide az utóbbi években A bolt bezárt- Csak boltunk lenne legalább- kiabálta messziről két idős­korú hölgy a mozgó kenyérárus­ra várva. - Nemrégiben zárt be a bolt a faluban, a mozgóáru­sokkal pedig aligha lehetne ér­demben versenyezni - így a pol­gármester. - A bejelentett la­kosság 67 fő, ebből többen in­gáznak, közel 40 ember jelen­ti az állandó létszámot a falu­ban. A gyerekek Törökkoppány- ba járnak iskolába és óvodába, a munkásoknak számára leg­inkább Tab nyújt lehetőséget. A közmunkaprogramban általá­ban két embernek jut hely, ők a község karbantartásáért fe­lelnek. Mivel átmenő forgalmú falu a miénk, így buszlehetőség terén még nem is állunk any- nyira rosszul, bár a kamionfor­galom is nagyobb lett a szom­szédos településen működő ga­bonatermelés miatt - jegyezte meg Hoffmann Ferenc. A temp­lom használatban van, miséz­nek is. A polgármester szerint találni még fiatalokat a faluban, de mint másutt, innen is sokan a városokba költöztek. leszkedésének. - Sajnos be kell látni, elöregedik a falu, így sze­rencsés, hogy messziről is meg­találják néhányan a települést - mondta. - És persze a házakat is megszépítik, felújítják. Én ma­gam a termelőszövetkezet miatt érkeztem ide annak idején, ma nyugdíjasként élek - tette hozzá Ferenc, aki már egyedüli szőlős­gazda Kárán a polgármester el­mondása szerint. Kovács György hasonlókép­pen, 1984 óta lakója a somogyi falunak, s ahogy a külföldieket, őt is az olcsó házszerzési lehető­ség vezette Káráig. - A külföldi­ek is hozzájárulnak a falu képé­hez, jó a közösség, nem mennék már el innen semmi pénzért - mutatott rá. Három évnyi „csatát” vívott meg eredményesen Szamosi Lóránt főigazgató Hat év után újra borászképzés Bogláron BALATONBOGLAR Több mint fél évtizede nem képeznek sző­lész-borászokat Balatonboglá- ron, szeptembertől azonban visszatér ez a nagy múltú kép­zés a Mathiász János középis­kolába. Három évnyi előkészí­tés, tárgyalás eredménye, hogy a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára, Nagy István aláírásával a napokban meg­született az engedély tizenöt di­ák beiskolázásáról. A borvidék számos borásza (valamennyi is­mert szakember, Légii, Konyá- ri, Garamvári, Bujdosó, Trun- kó, stb.) támogatta az elképze­lést. A több évnyi „csatát” siker­rel megvívó Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója szerint a nemzet­gazdasági tárca, az iskolanév­adó Mathiász János dédunoká­ja, Mathiász Gábor, valamint Mocsai Lajos, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia vezetője, a Testnevelési Egye­tem rektora segített még sokat. Az, hogy a földművelésügyi tárca hozzájárult agrár jellegű képzéshez a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tarto­zó intézményben, Szamosi Ló­ránt szerint nagy szó, ilyen en­gedményre eddig alig akadt példa. A Mathiász-örökség ki­emelkedő részét képezi a hun- garikumoknak, ennek mara­dandó ápolására törekednek a szőlész-borász képzés újra­élesztésével - érvelt a siófoki főigazgató. A régió harminchét borásza, pincészete, kertésze­ti vállalkozása mellékelt a ké­relemhez támogatói nyilatkoza­tot, amiben hangsúlyozzák: So­mogy legjelentősebb borvidéke a balatonboglári a maga 3400 hektárjával és a több mint fél évszázados bogiári szakkép­zőt úgy is támogatni kívánják, hogy a szőlész-borász-kertész gyakorlati képzéshez és a jövő­beni elhelyezkedéshez is segít­séget nyújtanak. A borvidék­nek álláspontjuk szerint szük­sége van a jól képzett szakem­berekre. Elöregedett a szőlésztársada­lom, utánpótlás alig akad - így látja Légii Ottó balatonboglári borász, a Hegyközségek Nem­Több mint fél évtizede nem képeznek szőlész-borászokat Bogláron zeti Tanácsa elnöke. - Nem nép­szerű hivatás, kevesen akarnak „földet túrni”. Kellenének pedig az új szemléletű szakemberek. Az uniós csatlakozás óta 90 ezerről 60 ezer hektárra csök­kent a hazai termőterület, hol van már a hatvanas évek 200 ezer hektárja?! Ráálltunk an­no a tömegtermelésre és a vi­lág ott el is ment mellettünk, a magyar bor akkor került le a vi­lágtérképről. Hiába hisszük azt, ma nem világhírű, mert egysze­rűen nem ismerik. Hosszú idő kell, mire újra elterjed a jó híre, mire keresett lesz. Légii Ottó szerint alig egy-két olyan borvidék akad az országban, mint a bogiári, ahol nem csökkent a terület, az ültetvénymegújítási arány is jó, és itt a legmagasabb a termésátlag az országban. Vi­lágszínvonalú befektetések történtek, világszínvonalú bo­rok jelentek meg. - Amilyen mélyről indultunk, ahhoz ké­pest nem állunk rosszul; időre, türelemre van szükség - így a bogiári borász. Fónai Imre Rendhagyó tanórán a múltunkról MARCALI Rendhagyó történe­lemórát szervezett a marca­li iskolások számára az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Kaposvári 4. Toborzó és Ér­dekvédelmi Központja. Az észak-somogyi város központi temetőjében idősebb Sztélék Ferenc sírjánál Hor­váth Zsolt százados, hadisír- gondozó tiszt és Mészáros Ká­roly százados tartott előadást az egykori katona életéről a sajátos tanórán résztvevő di­ákoknak. Sztélék Ferenc az 1848-49-es szabadságharcban honvédként szolgált, majd az ezt követő bujkálás után végül Marcaliban telepedett le, ahol építőmesterként dolgozott egé­szen az 1911-ben bekövetke­zett haláláig. A rendhagyó történelemóra résztvevői nem csak előadást hallgattak, hanem az óra ke­retében megtisztították és megkoszorúzták az egykori 48:as, Marcaliban letelepe­dett honvéd síremlékét is. Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents