Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-12 / 61. szám
2016. MÁRCIUS 12., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Csökkent a cégalapítások száma, de nem eléggé MAGYARORSZAG Februárban 4305 társas vállalkozás szűnt meg, több, mint tavaly februárban, de kevesebb, mint az elmúlt fél év havi átlagában. „A januári erőteljesebb jelzés után most csupán egy halovány utalást kaptunk arra, hogy lassan csökkenni kezd a megszűnések száma. Biztos trendről még mindig nem lehet beszélni” - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. Februárban a tavaly februárinál 5 százalékkal több, a tavalyi második fél évben megszokottnál viszont kevesebb vállalkozást törölt a cégbíróság. „Januárban nagyon kevés gazdasági társaság jutott erre a sorsra. Akkor azt mondtuk, ez akár egy új trend is lehet, ám erre most még nem kaptunk igazi megerősítést” - mondja Pertics. Elképzelhető, hogy idén visszaesik és egy magas, de egészségesnek mondható szinten stabilizálódik a törlések mennyisége. Leglátványosabban a cégbíróság által kezdeményezett kényszertörlések estek vissza: a számuk tavaly februárban 5155, idén februárban viszont csak 1577 volt. Ugyancsak csökkent a felszámolások mennyisége, a tavaly februári 1002-ről idén februárban 773-ra. A cégtörlések számának csökkenését az is támogat- • ja, hogy a kormányzat elhalasztotta a kis tőkével alakult kft.-k kötelező' alaptőke-emelését. Mintegy 100 ezer kft.-t érint a halasztás. A cégalapítások száma immár több mint egy éve havi 1800 és 2500 körül ingadozik, és nem tört ki ebből a tartományból februárban sem, amikor 2297 új céget jegyeztek be. MW Mutatja az index Az Opten indexe (Opten-CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja a rendben működőkéhez. Februári értéke régiónként 13 százalék körül szóródott. A februári Opten-CFI Tolna, Zala és Bács-Kiskun megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Eszter- gom és Somogy produkálta. Rekordot döntött a lakossági értékpapír-állomány Állampapírt veszünk részvény helyett A BUX index alakulása (2016. március 11., pont) BET-nyertesek (2016. március 11.) A lakosság 160 milliárd forintot költött januárban' állampapírra, a többi értékpapírtól inkább szabadulni próbáltak a kisbefektetők. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Majdnem 100 milliárd forintért vásároltak értékpapírokat a kisbefektetők januárban, így újabb rekordot döntött a háztartások értékpapír-állománya. Az első hónap végén már 7861,3 milliárd forintnyi értékpapír volt a lakossági számlákon, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az értékpapír- számlák gyarapodása azonban nem jelenti azt, hogy a magyar lakosság kockázati étvágya nőtt volna. Továbbra is az állampapír a legkedveltebb befektetés, januárban a háztartások csaknem 160 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták az államadósságot. A kisbefektetők állampapír-állománya így 3340 milliárd forintra nőtt, ez az államadósság 13 százaléka..A rövidebb és a hosszabb forintos állampapírt is veszik a háztartások, az egy éven belül lejáró kincstárjegyekből az első hónapban 118,5 milliárd forintnyit vettek, az éven túli kötvényekből 41,8 milliárd forintnyi fogyott. A kiváló értékesítési adat egyébként nem meglepő, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sokkal gálán- sabb, mint a bankok. Miközben a hitelintézetek átlagosan 1 százalék körüli kamatot fizetnek a lekötésekre, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy kamata januárban még 2,75, a Féléves Kincstárjegyé pedig 2,5 százalékos volt. A magas kamat mellett a forgalmazó bankok is az állampapírok felé terelik a lakosságot, hiszen komoly jutalékot kapnak az ÁKK-tól az eladott értékpapírok után. A banki kötvények ezzel szemben nem kellenek a kisbefektetőknek, januárban is folyDupla ajánlat az aukción Az elmúlt időszak visszafogott érdeklődésével szemben a csütörtöki állampapír-aukción végre nagyobb mennyiségű ajánlat ékezett. A meghirdetett 40 milliárd forintos értékre ennek a duplája, 80 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok a 12 hónapos diszkont kincstárjegyekre az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki aukcióján. Az ÁKK végül az eredetileg tervezett mennyiségben bocsátotta ki a 12 hónapos értékpapírokat. Az aukciós átlaghozam 1,07 százalék volt, 4 bázisponttal magasabb a legutóbbi aukción kialakult hozamnál. Ez egyébként a szerdai másodpiaci hozammal megegyezik, így inkább csak az utóbbi hetek mozgása érvényesült az aukción. Az ÁKK csütörtökön 3 éves változó kamatozású kötvényből 5 milliárd forint értékben tervezett értékesíteni. Erre 11,6 milliárd forint értékű ajánlat érkezett, így végül itt is az előzetesen meghirdetett mennyiségben értékesítették a papírokat. tatódott a korábbi tendencia, 18 milliárd forintnyi hitelpapírt váltottak vissza, a lakosság banki kötvényállománya most már alig éri el a 300 milliárd forintot. Ez érthető: a bankoknak nincs szükségük friss forrásra, és nem akarnak versenyezni a lakosság kegyeiért az állammal. Februárban is hasonlóan alakulhatott a helyzet: a háztartások állampapír-állománya az ÁKK adatai alapján valószínűleg tovább emelkedik majd, a banki kötvényeké pedig, akárcsak az elmúlt 19 hónap mindegyikében, csökken majd. Érdekes fejlemény a statisztikában, hogy háztartások számláiról eladtak 8,4 milliárd forintnyi egyéb pénzügyi vállalat által kibocsátott kötvényt. Ebbe az értékpapírtípusba tartoznak a Quaestor-kötvények is, amelyekből a kisbefektetőknél csupán 28,4 milliárd forintnyi maradt. Az MNB egyébként a vélhetően értéktelen hitelpapírokat január végéig nem értékelte le. A befektetési alapok sem mentek jól. januárban. A háztartások 36,4 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza, emellett a piacok esése miatt további 13,9 milliárd forintot veszítettek az alapokon. A lakosság január végén 3831 Háztartások állampapír-állománya (milliárd forint) 3500 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkezett. A visszaváltások mögött egyrészt a tőkepiac gyengélkedése állhat: a korábban jól teljesítő, ám tavaly és az idei év elején Inkább bukó vegyes alapokból sokan kiábrándultak. Ezt az sem kompenzálta, hogy az ingatlanalapok aranykora visszatérni látszik, annyi pénz áramlik beléjük, hogy a portfoliókezelőknek komoly kihívás a vagyont megfelelő ingatlanokra elkölteni. A részvénypiac továbbra sem lelkesíti a kisbefektetőket. Januárban 4,5 milliárd forintnyi magyar részvényt adtak el a háztartások, emellett 3,2 milliárd forintot buktak is a tőzsdén, így a hónap végén már csupán 323 milliárd forintnyi részvény maradt a számláikon. Részvény Utolsóár Változás 1 Keszveny (Ft) (%) MÓL 15960 2,97 PANNERGY 360 2,86 APPENINN 214 2,39 FHB 760 1,47 OTP 6730 1,23 RABA 1294 0,78 RICHTER 5340 0,68 ANY 1097 0,64 GSPARK 2436 0,45 CIGPANNONIA 154 0 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. március 11.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 43300 TAKARMÁNYBÚZA 2016. május 40300 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 43000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 43100 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 42500 TAK APMÁNVAPPA InnWJTInll Innrn 2016. augusztus 39500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. május 118000 REPCE 2016. augusztus 101700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. március 11.) €/ Ft 310,55 0,42 Ft $/Ft 279,50-3,26 Ft CHF/Ft 283,07-0,46 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. március 11.) r Vételi Eladási I Budapest Bank 301,91 320,59 CIB Bank 298,86 323,76 Citibank 297,93 323,63 Erste Bank 302,49 319,91 FHB Bank 301,50 319,50 K&H Bank 302,61 320,05 MKB Bank 299,91 319,09 OTP Bank 302,10 319,51 Raiffeisen Bank 307,94 314,16 MFB: jönnek a visszatérítendő források egy hatékonyabb rendszerben - Versenyképesebb kihelyezés kell EU-pénzek: „sufnituning” után hatékonyság BUDAPEST „Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben, és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik” - hangsúlyozta a Portfolio Uniós Források 2016 című konferencián előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek, és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra. Kovács Zsolt megemlítette: ehhez a feladatkörhöz széles körben elérhető forrásokra van szükség, könnyen és gyorsan hozzáférhető módon, illetve az ügyfél számára kedvező kondíciókkal. Az előző ciklusbeli 250 milliárdos forráskihelyezés után most mintegy 710 milliárd forint áll rendelkezésre, így tehát a nagy feladat még nagyobbá válik. A csaknem háromszorozódó pénzek mellett az előző ciklusbeli pénzkihelyezés „sufnituning volt”, mert bár mindenki a legjobb tudása szerint dolgozott, az „autók” minősége, Csak produktívan Lázár János kancelláriaminiszter célként emelte ki az EU-for- rások gazdasági produktivitását. ami fontos elvárás lesz a pályázatoknál. A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014- 2020-as forrásokat elkölteni, mert a 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan. 2007-2013 között a 9200 milliárd forint kifizetése ellenére nem javult a versenyképesség. A 7 éves keret nagy részét 2018 végéig ki kell fizetni, ehhez a kormány számít a pályázati tanácsadói szakma tapasztalatára is. teljesítménye nem volt kiemelkedő. A megyénkénti refinanszírozásról szólva rámutatott: Dél-Du- nántúlra és Nyugat-Dunántúlra 25-30 millió forint/fó's kihelyezés áramlott, de a keleti, elmaradottabb megyékben ez sokkal kevesebb volt, így tehát nem volt kellően jól átgondolva a forrásközvetítés rendszere, hiszen nem oda áramlott a pénz, ahol a nagyobb szükség lett volna rá. Magyarország legfőbb érdeke, hogy a kihelyezett forrásokat tényleg vissza is fizessék, mert újra ki lehet helyezni azokat, így ha nem jön vissza a pénz, akkor az hiányzik a gazdaságból. MW
