Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-02 / 52. szám

2016. MÁRCIUS 2., SZERDA Védőhálót feszítenek, rendszert reformálnak Jut figyelem minden Átalakulóban a gyermekjóléti rendszer, erről beszélt Kaposváron Czibere Károly államtitkár ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Rendkívül nagy horderejűnek nevezte a gyer­mekjóléti rendszer januártói ha­tályos átalakítását Czibere Ká­roly, az EMMI szociális ügye­kért és társadalmi felzárkózá­sért felelős államtitkára a ked­di kaposvári szakmai napon, s kedvezőnek ítélte az átalakí­tás első tapasztalatait. - A gyer­mekjóléti reform legfontosabb eleme, hogy az ország valameny- nyi településén kötelező védőhá­lót kifeszíteni a gyermekek szá­mára - mondta Czibere Károly. - Ugyanakkor a reform egyik központi gondolata, hogy a ható­sági és szolgáltatás jellegű mun­kát szét kell választani. A szol­gáltatás, a családgondozás min­den településen kötelező, ám a gyermekutak kísérése, a gyer­mekvédelmi munka szervezé­se a járásonként kialakított köz­pont feladata. A központokban dolgozók­ról azt mondta az államtitkár: komolyan veszik feladataikat, azokat felkészülten, felelősség- teljesen végzik. - Fontos, hogy a munkatársak érdemi segít­séget kapjanak a kormánytól, hogy valóban eszközük, ide­jük és erőforrásuk is legyen a családokkal többet foglalkoz­ni - emelte ki Czibere Károly. - Ugyanis az átalakított rendszer­ben legalább havonta három­szor meg kell látogatni a csalá­dokat, s nem ötven-hatvan, ha­nem maximum huszonöt család jut egy családgondozóra. Ezen túlmenően a járási gyermekjó­léti központokban is maximál­tuk az ellátható családok szá­mát. Ez persze oda vezet, hogy a gyermekjólétben foglalkoztatott munkatársak száma megemel­kedett ettől az évtől. Azonban az is fontos, hogy ezekre a stá­tuszokra munkatársakat is ta­láljunk, vagyis a kormány sze­retné anyagilag is jobban meg­becsülni azokat, akik a szolgála­tokban dolgoznak. Ezért a 2014- es, 12 milliárdos bérpótlékot kö­vető 2015-ös bérkiegészítés dön­tően azokat célozta, akik itt dol­goztak. A 2015-ös bérkiegészí­tést egyébként ez év minden hó­napjára biztosítja a kormány. A közalkalmazotti bértáblára ta­valy 20 milliárd forint érkezett, az idén pedig 28 milliárd érke­zik. Tehát a béremelés többlet- költségét külső forrásból a fenn­tartók számára a kormány biz­tosítja, s ez az életpályamodell 2017-es bevezetéséig megma­rad. Szita Károly polgármester a bérkiegészítés hatásait szá­mokban is kifejezte a sajtótájé­koztatón: egy pályakezdő csa­ládsegítő kollégathavi bére az ágazati pótlékok okán már nem 129 ezer, hanem 172 ezer 600 forint. - A kaposvári családse­gítő központnál az, hogy min­den gyerekre kellő idő is figye­lem jusson, az plusz 16 család- gondozó felvételét teszi szüksé­gessé - mondta a polgármester. - Egy éve alakult át az önkor­mányzati segélyezési rendszer Kaposváron, s egy év tapaszta­lata alapján elmondható, hogy az a támogatási gyakorlat, ame­lyet Kaposvár önkormányza­ta emberközpontúvá tett, sike­res. A város negyedmilliárd fo­rintot költ 17 önként vállalt fel­adatra, s ebből több mint 4000 embernek tudunk hatékony se­gítséget nyújtani. Márkus Kata Kezdetektől egyeztettek a szakmával Czibere Károly szerint a szak­emberekkel való dialógus táp­lálja a kezdetektől ez egész re­formot. - Ennek megfelelően a közeli hetekben megalakul a gyermekvédelem és a gyer- mekjólét szakmai kollégiuma, ami a minisztériumnak és az ágazatvezetésnek a javaslat- tevő szerve, s amely a legkivá­lóbb szakemberekből áll ösz- sze - mondta. - A múlt héten pedig már megalakult a gyer­mekvédelem különleges, ki­emelt ügyeit tárgyaló munka­csoportja, amelyben ezeknek az ügyeknek a tapasztalatait együtt vonjuk le és közösen fo­galmazunk meg javaslatokat. A gyermekvédelem terén tett további intézkedések közt em­lítette az államtitkár, hogy az idei tavaszi szünet lesz az első olyan szünidő, amikor vala­mennyi önkormányzat számá­ra kötelező feladat lesz a szün­idei gyermekétkeztetés meg­szervezése a hátrányos és hal­mozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. Mergancz az új rendészeti központ élén ► Folytatás az 1. oldalról BUDAPEST A honvedelem.hu megírta: az állománygyűlésen elhangzott, hogy a március else­jével megalakuló központ alap- tevékenységei közé tartozik a rendészeti és a bűnüldözési fel­adatok mellett például Magyar- ország függetlenségének, terüle­ti épségének és határainak kato­nai védelme, a nemzetközi szer­ződésekből fakadó közös védel­mi és békefenntartói megbízá­sok ellátása, valamint a nemzet­közi jog szabályaival összhang­ban humanitárius tevékenység ellátása, védelmi képesség fenn­tartása, illetve fejlesztése. A dan­dár jogállású katonai szervezet élére Mergancz Sándor a Terror­elhárítási Központ állományából érkezett a parancsnoki pozíció­ba. Korábban Somogy rendőrfő­kapitánya volt. ZAMÁRDI Igaz, hogy a Balaton átlag vízállása kedden reggel 129 centiméter volt, azonban Zamárdinál a nagy szél hatá­sára 155-öt mutatott a vízmér­ce. Zamárdi is a mélyen fek­vő déli parti települések egyi­ke, el is rendelte a polgármes­ter kedden a másodfokú vé­dekezést, hiszen az erős észa­ki-északnyugati szél a partra tolta a Balaton vizét.- Nincs vészhelyzet a tele­pülésen, azonban néhány víz­közeli ingatlant - leginkább megelőzési céllal - homokzsá­kokkal kellett megvédenünk - mondta lapunknak Csákovics Gyula zamárdi polgármester. Néhány zamárdi-felsői utcá­ban is folyt a Balaton vize ked­den. Fónai Imre Tilos ragadozó halra pecázni Balaton Március elsejétől ér­vénybe lépett a Balatonon a ra­gadozó halakat védő tilalmi idő­szak. A hónap utolsó napjáig ti­los csalihalat, halszeletet, mü- csalit a horgászhelyen és a hor­gászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csu­kát, harcsát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. arra kéri a pecásokat, hogy for­dítsanak kiemelt figyelmet a szabályozásra, mert a halőrök az idén is ellenőrzik a horgász­rend betartását. Ha a tilalmi időszakban mégis ragadozó hal kerülne horogra, a horgász kö­teles kíméletesen visszaenged­ni. Ha a hal a horgot mélyre nye­li, a zsinórt a hal szája előtt el­vágva kell visszaengedni. M. G. MEGYEI KORKÉP Viszik a bankot Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu E l tudom képzelni, ahogyan a Kaposi Mór Oktató Kór­ház sokat próbált szakápolói, siófoki, marcali kollégáik­hoz hasonlóan összefutnak a folyosón, s egy ágytálazás és hőmérőzés után, a valójában egyáltalán nem létező kávé­szünetükben megvitatják, majd közös álláspontra jutva meg­egyeznek abban, hogy saját fiaik, lányaik és barátaik szomo­rú példáját követve tulajdon jegybankelnökünknek ne kelljen már Angliában, vagy Németországban - hogy egyéb egzoti­kus helyeket most ne emlegessünk -, boldogulást keresni a kivándoroló magyarok ezreihez hasonlóan. S hogy a veszély teljesen elháruljon, abban is egyetértenek, hogy igenis szük­séges Matolcsy úr béremelése, mert fizetését piacképessé kell tenni, s bármilyen megalázó is a saját helyzetük, egyáltalán nem sajnálják, hogy a Nemzeti Bank unortodox csatavezéré­nek több mint duplájára, azaz havi ötmillió forintra emelnék fizetését. Amúgy is, az eddig kapott havi 2,3 millió ellenére jó, hogy nem szipkázta el előlünk e nagyszerű koponyát eled­dig a Bank of China, vagy ami ennél is rosszabb lenne, a Vi­lágbank. Bármennyire is ab­szurdnak tűnik az elképze­lés, a piacképességgel indo­kolja ezt a béremelés-terve­zetet egy elképesztő fideszes törvénymódosító, ami egyéb­ként a,többi vezető fizetését is brutálisan emelné az MNB-nél. Ahogy a legtöbb somogyinak, úgy nekem sincs halvány lila dunsztom sem arra, ugyan, mi a fityfenére lehet elkölteni ha­vonta ötmillió forintot, még ha bruttó is az összeg, de azt saj­nos egyértelműen kiviláglik: nemzeti bankunk inkább köz­pénztemetőnek látszik, semmint a reformkorban megálmo­dott funkcióit megtartó, vállalkozásösztönző- és élénkítő, gaz­daságunk alapját jelentő, nyilvános gazdálkodás működő hát­térintézménynek. S hogy ez egyáltalán nem túlzás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a javaslat azt is tartalmazza, hogy az MNB sokat vitatott, szinte ellenőrizhetetlen feladatokba, mű­kincs és ingatlanvásárlásokba belefolyó alapítványainak adott százmilliárdok „elvesztették közpénz jellegüket”. Mit lehet er­re mondani? Szép. Remélem, a Büntetőtörvénykönyvet min­den nap alkalmazó avatottaknak is feltűnik a fogalmazás kü­lönleges csengése... Szaharai homok miatt sáros eső Ugyan, mi a fity­fenére lehet elkölteni havonta ötmillió forintot? SOMOGY Az ország több telepü­lésen nem tiszta eső esett - ho­mokot is tartalmaztak az eső­cseppek. Egy hazánk térségér be érkezett mediterrán ciklon miatt esett az eső a napokban, s többen is megfigyelték, hogy sárgás elszíneződés maradt az esőt követően az autókon. Az Időkép.hu tájékoztatása szerint ezt a jelenséget az Afrikából ér­kező homok okozta. A Földkö­zi-tenger felett örvénylő ciklon ugyanis Észak-Afrikában felka­varta a homokot, melyet felkap­va magával hozott a térségünk­be, így ez a homok a csapadék­kal együtt kimosódott a légkör­ből, és a talajon, tereptárgyakon megragadt. M. G. Lengyel megvétózta a lelepési pénzt SIÓFOK Törvényesnek, de az ön- kormányzat érdekeit sértőnek nevezte, ezért megvétózta Len­gyel Róbert polgármester azt a képviselő-testületi döntést, mi­szerint 3,3 millió forint „lelépé- si pénzt” fizessen a város egy lakásbérlőnek. - Több mint tíz éven át szerződésszegő mó­don használta a bérlő az önkor­mányzati lakást, a pereputtya la­kott benne, nem ő, ráadásul au­gusztus óta üresen áll - így a vá­rosvezető. - Költözzön be a bér­lő, ha nem, egy forintot se fizes­sünk, mondja fel ő a szerződést! A szót kérő képviselők szerint erre nem lehet számítani, Újvá­ri István (Fidesz) úgy kalkulált: ha a város kifizeti a törvény sze­rint a bérlőnek járó 3,3 milliót, utána az önkormányzat értéke­sítheti a lakást és máris nyert hétmilliót, az értékbecslés sze­rint ugyanis 10,6 millió forintot ér. Újvári szerint „amúgy is pia­ci alapokra kéne végre ezt is he­lyezni, a bérlakásrendszer a szo­cializmus utolsó lehelete”. A lakásra még 1999-ben kö­tött szerződést a bérlő, így nem vonatkozik rá az a 2006 óta élő törvény, miszerint köteles beje­lenteni, ha hosszabb ideig nem használja. A polgármesteri hi­vatal kalkulációja szerint közös megegyezéses szerződésbontás esetén 3,3 millió forint pénzbe­li térítés illeti meg.- Ahhoz, hogy rendelkezni tudjunk a bérlakással, meg kell vásárolnunk ezt a jogot a bérlő­től - utalt a jogi szabályozásra Csorba Ottó, a pénzügyi bizott­ság elnöke (Fidesz). - Akkor is, ha bántja az igazságérzetünket. Lengyel Róbert változatlanul nem értett egyet a lelépési díj fi­zetésével, ezért a szavazás után (küenc igen, három nem) beje­lentette: a másfél év során elő­ször él vétójogával. A polgár- mester ilyenkor egy alkalom­mal kezdeményezheti a téma újbóli megtárgyalását tizenöt napon belül. Ha a testület akkor ugyanígy dönt, további vétójoga már nincsen. F. I. gyerekig

Next

/
Thumbnails
Contents