Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-11 / 60. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ahogy több somogyi faluban, Somodorban is a hagyományőrzők szervezik a közösségi életet Ha abbahagynánk, megöregednénk... Elutasították az idősek kérését Nem tudják, mit csinálnának a somodori idősek és középkorúak, ha nem létezne a hagyományőrző egyesület, hiszen a faluban ez az egyetlen program, kikapcsolódási lehetőség, nélküle vélhetően megszűnne a közösségi élet. Ahogyan megannyi somogyi kistelepülésen, ahol a szépkorúak a falu motorjai. Vas András andras.vas@mediaworks.hu SOMODOR Kevés a szórakozási lehetőség a falvakban a fiatalok számára, jobbára csak unatkoznak vagy á ház körüli munkákban segítenek a családnak - írtuk a napokban. Az idősebb generáció láthatóan jobban feltalálja magát, a települések nagy részén nyugdíjascsoport vagy hagyományőrző egyesület működik - a megyei nyugdíjasszö vétségnek 123 szervezet a tagja -, rendszeres elfoglaltságot adva a középgenerációnak és a szépkorúaknak. i- Mi még úgy szocializálódtunk, hogy igényeljük a közösségi életet - magyarázza Bu- zsáki Károlyné, a somodori hagyományőrző egyesület vezetője. - Sok rosszat lehet mondani a szocializmusra, de az akkori lét mai szemmel irigylésre méltó. Somodorban az 1999-ben alapított hagyományőrző klub 2005-re nőtte ki magát egyesületté. A 440 lelkes településen jelenleg negyvennégyen vallják magukat a csoport tagjának, ami azt jelenti, hogy a családtagokkal együtt a falu több mint negyede kötődik a hagyományőrzőkhöz.- Amióta megszűnt az iskola - jegyzi meg Mag Andrásné -, igazából mi szervezzük a helyi közösségi-kulturális életet. Enélkül nem sok minden történne Somodorban, mely a szokásos somogyi gondokkal küszi «síi 16 §8® MMmm ► Folytatás az 1. oldalról A levélre Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára válaszolt: nem értett egyet a somogyi nyugdíjasok javaslatával.- Egyfelől arra hivatkozott - mondta Stikel János nyugdíj- rendszer alapja, hogy az ellátás összege arányos az aktív évek alatt befizetett összeggel, s ezt a szociális korrekciót nem bírná el. Azt is írta a statisztikai hivatal adataira hivatkozva: nem igaz, hogy a nyugdijak nem őrzik meg reálértéküket, sőt. öt év alatt 8,4 százalékos volt az emelkedés. A megyei nyugdíjasszövetség legutóbbi elnökségi ülésén viszont arra jutott, a válasz nem cáfolta meg állításukat, miszerint az öregségi nyugdíjasok kétharmadánál csökken a reálérték, ezáltal romlik az érintettek életnívója, s a százalékos egyen- emelés ezen nem is változtat.- Emiatt nem tudjuk elfogadni a választ - jegyezte meg. - Vitatjuk a citált statisztikákat is. a KSH-nál például nem szerepelnek a gyógyszerárváltozások, melyek a nyugdíjasokat komolyan érintik, így torz adatok születnek. A fával, szénnel fűtöknél elmaradt a rezsicsökkentés, noha az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők döntő hányada ezeket használja. Az atlaginf- lációval számolt átlagemelés a nyugdíjasok kétharmadánál reálérték-csökkenést hoz. A somogyi átlagnyugdij amúgy is tízezer forinttal marad el az országostól, ráadásul a megye szépkorúinak 70 százaléka még ennél is 20-40 ezerrel kevesebbet kap. Ismét a kormányfőhöz fordulunk, s arra kérjük, vizsgálják felül és elemezzék az átlag alatti nyugdíjasok, vagyis a többség életszínvonalának alakulását, s az ö járandóságukat egységesen az országos átlagra jutó emeléssel növeljék forintálisan. Már csak azért is. mert ha igaz. hogy az ország jobban teljesít, s emiatt nőnek a reálberek, akkor a nyugdíj miért csak inflációkövető. tehát befagyasztották. A szervezet tagjai közül sokan javasolják, indítsunk országos aláírásgyűjtést az ügyben. A sajtótájékoztatón Stikel János ismertette a 25 éves szövetség idei rendezvénytervét is: kulturális gálák mellett kistérségi művészeti bemutatók, sportverseny, nyári táborozás színesíti a programokat, rajz-és novellapályázatot is kiírnak, a meszteg- nyói rétesfesztiválon népviseleti divatbemutatót tartanak. Nyugdíjasgálák, falusi rendezvények, aratófesztivál - a somodori hagyományőrzők szinte minden hétvégére programot szerveznek, nemcsak maguknak, a falubelieknek is ködő falu: helyben nincs munka, aki dolgozni akar, jellemzően Kaposváron talál állást, s egy idő után a nehézkes közlekedés miatt be is költözik a városba.- Egyre inkább elöregszik a falu - mondja Molnár Zoltánná -, s az idősek már a ház körüli munkát sem bírják. így viszont felszabadul rengeteg idejük, amit szeretnének hasznosan eltölteni. Erre ad lehetőséget az egyesület, mely külön kis épülettel is rendelkezik a faluház mögött. A falakon, polcokon megannyi relikvia a különböző megyei fellépéseikről, illetve a kirándulásokról.- A legtöbb hétvégén van valamilyen fellépésünk - büszkélkedik Buzsáki Károlyné -, az idén harminchat szombaton vagy vasárnap utazunk majd el. Ebből persze akad némi konfliktus a családokban, de az asz- szonyok tudják, ha úgy hagyják hátra a famíliát, hogy gondoskodnak a betevőről, nem olyan hangos a morgás odahaza.- Nálunk, ha pénteken töltött káposztát főzők, már tudják, hogy másnap fellépésünk lesz - neveti el magát Beráné Horváth Zsuzsanna. - De a többiek is hajnalban kelnek, készítik a rántott húst vagy a fasírtot...- Én még a tányérra is kikészítem az ebédet, mielőtt elindulunk - teszi hozzá Mag Andrásné, jelezve, rend a lelke mindennek. A csoportban is béke uralkodik, a politizálás tilos, s ennek betartására a legegyszerűbb módszert választották: senki sem kezdhet el beszélni róla.- Ha valaki megszegné, nagy baj lenne, mert akkor mindenki felvenné a kesztyűt - fűzi hozzá csendesen Buzsáki Károlyné. - így viszont sosincs veszekedés, sőt, azt is sikerült elérni, hogy azok is elviselik egymást, akik a hétköznapok során nincsenek túl jóban. Másként nem is lehetne készülni a fellépésekre, körbeutazni megannyiszor a megyét - kifejezetten büszkék rá, hogy megalakulásuk óta minden évben bejutottak a nyűgdíjasgálá- ra -, vagy éppen kibírni a három klubnapot. Hétfőn és csütörtökön a táncé, péntekenként az éneklésé a főszerep, ezekkel járnak gálákra, rendezvényekre, persze az összejöveteleken azért jut idő receptcserékre és az unokákra. Közben eszegetnek, iszogatnak, afféle bátyus buli minden klubest, a nagyobb alkalmakkor, mint a farsang, a nőnap vagy az idősek napja, még főzőcskéznek is. A nyári aratófesztivál igazi népünnepély, melyen nemcsak a falu apraja-nagyja vesz részt, hanem a környező települések- ' ről is jönnek vendégek.- Nem tudom, mi történne, ha nem lenne az egyesület - gondolkodik el Molnár Zoltánná, a többiek pedig bólogatnak. - Ha abbahagynánk, megöregednénk - teszi hozzá Mag Andrásné, és kissé el is érzékenyül. - Rettenetes lehet otthon ülni egyedül, nem csinálni semmi, s nem tartozni senkihez... HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Kaland a zeneakadémián Csapdával fogják az angolnákat Kamasz korom óta bükkfahangom van. Ez nem tántorított el a zene szeretetétőL Mivel az énekkarból lefelé annyira kilógtam, hogy be sem kerültem, így a da- nolászás firdőszobai szintre „silányult”. Bevallom, csak egy kislány iránt érzett diákszerelem terelt volna a számomra amúgy abszolút rögös zenei pályára. Viszont, hogy láthassam, erőt és bátorságot gyűjtve, a gimnáziumi kórussal felutaztam székes fővárosunk zeneakadémiájára, egy Haydn-kon- certre. Gondoltam, a botfülem nem állhat a remélt találkozás útjában, ha jól helyezkedem, még szívem hölgye mellé is ülhetek. Ellenben a gyönyörű épület és színházterem kissé áhítatossá is tett. Vidéki legényként forgott a nyakam, mint a struccnak, mígnem az ifjú muzsikusok a „húrokba” csaptak. A terem elcsendesült, és mivel Haydn nem tartozik a harsány szerzők közé, az andalító zene halk szendergésbe ringatott... Néha érzékeltem, a karmester szépen haladt előre a partitúrában, de ez tovább nyugtatott. Egyszer csak elhalt a fuvolaszóló. Nyomban fel is riadtam. • Majd ráéreztem, eljött az ideje zenei műveltségem bizonyításának: harsányan kezdtem tapsolni. Miközben a művész lapozott egyet a kottájában, és ismét felcsendül a fuvola hangja. Szégyenemben legszívesebben elsüly- lyedtem volna, ám a bársonyülőke karfája és háttámlája csak nyakig engedett elmerülni... P.J. SIÓFOK Egyre több példányt fog el a Sió-zsilipnél kihelyezett csapda - számolt be honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., mely évek óta ezzel a módszerrel gyűjti be az elfolyó vízzel elszökő balatoni angolnákat, s így bevételhez is jutnak az értékesített halakból. A növekvő ütemű vízeresztés és a lassan melegedő víz hatására egyre több angolna indul el az elfolyó vízzel együtt. Reményeik szerint a víz hőfoka hamarosan eléri az angolnák vándorlási kedvét tovább fokozó hét-nyolc fokot, és tömegesen jelennek majd meg a csapdákban. A túlnyomórészt olasz piacon értékesített angolna zöme marinán formában kerül a fogyasztók asztalára. Az értékesítésből befolyt összeget tógazdaságaik fejlesztésére fordítják, hiszen - ahogy fogalmaznak - a halgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a minőségi, megfelelő korosztályú, egészséges halállomány pótlását szolgáló „népesítőanyag” megtermelése. A tapasztalatok szerint a fogságba került halmennyiség 90- 95 százaléka angolna, de egyéb halfajok (ponty, keszeg, kárász, amur) is bekerülnek a csapdákba. Némelyikük kalandja itt véget is ér, de a fogási tilalommal védett fajok egyedei minden esetben a Sió-csatornában folytatják útjukat. M.G. HIRDETÉS ÓRIÁSI AKCIÓ Egyik lencséje! a Teleki Optika fizeti Ön helyett Az akció normál és vékonyított lencsékre vonatkozik, részletek az üzletben. Teleki Optika Kft. 74-00 Kaposvár, Városház u. 1 . S2/3 1 1-165, 30/40B-04BB www.telekioptika.hu