Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-06 / 31. szám

g GAZDASÁG 2016. FEBRUAR 6., SZOMBAT A BUX index alakulása (2016. február 5., pont) BÉT-nyertesek (2016. február 5.) Részvény Utolsó Változás ár(Ft) (%) Millió Ft MÓL 13900 2,09 1288 PANNERGY 343 1,18 3 RABA 1290 0,62 3 EMASZ 22795 0,07 0 GSPARK 2347 0,04 3 BÉT-vesztesek (2016. február 5.) Részvény Utolsó Változás ár (Ft) (%) Millió Ft ANY 1010 -0,69 8 FHB 750 -0,66 2 RICHTER 5320 -0,65 1722 CIGPANNONIA •156 --0,64 1 APPENINN 210 -0,47 2 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. február 4.) Datum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. március 48300 TAKARMÁNYBÚZA 2016. március 46200 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 44900 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 45500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 47100 TAKARMÁNYÁRPA 2016. március 44700 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. március 121000 REPCE 2016, március 108000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. február 5.) □ €/Ft 309,66-0,05 Ft □ $/Ft 276,61-0,83 Ft □ CHF/Ft 278,98 1,96 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. február 5.) Vételi Eladási I Budapest Bank 301,31 319,95 CIBBank 298,20 323,06 Citibank 297,00 322,55 Erste Bank 301,95 319,35 FHB Bank 301,74 319,76 K&H Bank 301,45 318,81 MKB Bank 301,04 320,30 OTP Bank 301,54 318,92 Raiffeisen Bank 307,44 313,66 Azonnal ellopták az ügyfelek pénzét a Quaestornál Végre itt a vádemelés ^QIDESTOR Kárigények bejelentése sajtóban tájékoztatják Épjj / holnaptól fizetett W.''f'k hirdetések formájában, f’ • A kárigényeket február 15-ig keli bejelenteni I # « - a Kárrendezési Alapnál l (1476 Bp. Pf. soo.), flf?* Íj aki addig nem teszi 'U'- * meg. az nem lesz jogosult kárrendezésre Bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűn- cselekmények miatt vádat emeltek Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben Éber Sándor sandor.eber@8iediaworks.hu BUDAPEST „A Quaestor reklám­szlogenjei teljesen megfeleltek a valóságnak, valóban több mint egy bank, mert egy bűnszövet­kezet is egyben, és az ügyfelek pénze itt tényleg nem pihent, mivel azonnal ellopták” - han­goztatta tegnap a fővárosi fő­ügyész a vádiratáról beszámol­va. Ibolya Tibor közölte, Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 tár­saságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bi­zonyíthatóan olyan bűnszerve­zetet hoztak létre, amelynek el­sődleges célja a befektetők pén­zének, értékpapírjainak eltulaj­donítása volt. A kilopott pénzből külföldre is juthatott, a nyomo­zásnak ez a szála még nem zá­rult le, 99,9 százalék a valószí­nűsége, hogy lesz még vádeme­lés pénzmosás illetve sikkasz­tás miatt is. Az elsőrendű vádlott Tarsol­lyal szemben a vádirat 753 rend­beli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig ter­jedő szabadságvesztés lehet. A bűnszervezet Tarsoly irányítá­sa alatt működött, hozzá csatla­kozott a Quaestor csoport három vezetője, őket könyvelők, infor­matikusok és más alkalmazot­tak segítették. Feladatuk volt a felügyelet megtévesztése, az el­tulajdonított értékekről titkos A főügyész szerint jogos felve­tés, hogy „hol a pénz”. Elmondta: a pénz a veszteséges vállalatcso­portok működésében van, a lefog­lalt 44,4 milliárdnyi vagyonban, és a sértetteknél is ott van egy ré­sze, akik az elérhetőnél jóval több kamatot kaptak. Ibolya Tibor sze­rint meg lehetett volna akadá­lyozni, vagy jóval korábban le le­hetett volna leplezni a bűncselek­ményt. A 2009-es célellenőrzése nyilvántartás vezetése, a meg­tévesztő marketinges kampány menedzselése. Piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre. Ha valaki bement kivenni a pén­zét, addig váratták, kávéztatták, míg be nem jött valaki az utcáról kötvényt vásárolni, és az új ügy­féltől kapott pénzből fizették ki a régit, mert nem lett volna elég készpénz a fiókban. A vádlottak a Quaestor Érték­papír Zrt. sérelmére 46,6 milli­árdnyi értékpapírt tulajdonítot­tak el 2007-2012 között. Nem lé­során kiderült, a vállalat 1,5 évre visszamenőleg valótlan adatokat közölt a felügyelettel, amely emi­att 3 milliós bírságot szabott ki, de a harmadrendű vádlott kéré­sére ezt nem publikálták, ami fel­veti a hivatali bűnpártolás lehető­ségét. A főügyész szerint a 2013- as PSZÁF-vizsgálatot már nem le­het felelőssé tenni, mivel eddigre jól kiépült az álbrókerhálózatot is működtető bűnszervezet. tező állampapírokat értékesítet­tek, 11 ügyfélnek 3,2 milliárdos kárt okoztak. Ezt későbbi bűn- cselekmények bevételéből a lebu­kás kivédésére megtérítették. Op­ciós szerződéseket is kötöttek fik­tív vállalati kötvények vételére több mint 500 ügyféllel, 6 milliár­dos kárt okozva. Elhallgatták elől­iük a Quaestor fizetésképtelensé­gét. Valóságos és fiktív kötvénye­ket forgalmazták a visszafizetés esélye nélkül. Ennek mintegy 30 ezer sértettje van, 232 esetében haladja meg a kár az 50 milliót, az összes kár 20 milliárdra rúg. Az ügyészség csak ennek a 232 sértettnek a sérelmére el­követett bűncselekvényt teszi a vád tárgyává, nehogy túlságo­san elhúzódjon az eljárás (akár 4 évig is), ahogy a soksértettes ügyekben szokott. Tarsoly ösz- szesen 1,2 milliárd forint kész­pénzt tulajdonított el 124 alka­lommal. „Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, be­lerak, elmegy” - mondta a fő­ügyész. Tarsolynál letartóztatá­sakor már csak 3,6 millió forin­tot találtak. Na, és hol az a tengernyi pénz...? HÍREK Elfogadják a csokot a takarékok is BUDAPESTA takarékszövetkeze­tek az állam által nyújtott 10 mil­lió forint értékű csokot önerő­ként elfogadják az ingatlanvá­sárlások során - mondta a Ta­karékbank Zrt. igazgatója. For­ró Attila kiemelte: országos ro- ad-showt indítanak, a nagyobb városokban az érdeklődők elő­adások vagy adott esetben sze­mélyes tanácsadás révén is­merhetik mega csokfeltétele- it. Országszerte 1500 fiókban is várják az érdeklődőket. MTI Visszafogott beruházások BUDAPEST Csökken a hazai vál­lalatok beruházási kedve: 2015 őszén a következő egy évben fejlesztést tervező cé­gek aránya 61,7 százalékot ért el, amely 11,7 százalékpont­tal elmaradt az egy évvel ko­rábbi aránytól - derül ki a Ma­gyar Fejlesztési Bank vállalati felméréséből. Figyelemre mél­tó emellett, hogy a 2014. tava­szi csúcshoz képest megfelező­dött - 63,2-ről 28,5 százalék­ra olvadt - a határozott beruhá­zási szándékkal rendelkező cé­gek részaránya. Az is jól látszik, hogy a cégek fejlesztéseiket ke­vesebb hitelből oldanák meg - írja a Világgazdaság. MW Hasít az ipar, de nem tart ez örökké BUDAPEST Decemberben az ipari termelés 9,4 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit, 2015-ben a termelés 7,5 szá­zalékkal volt magasabb, mint 2014-ben - közölte a KSH. De­cemberben a munkanaphatás­tól megtisztított index 6,9 szá­zalék. A kiigazított éves növeke­dés 7,2 százalék volt tavaly. A fő húzóerő az autóipar és a csa­tolt ágazatai voltak. Ugyanak­kor több elemző szerint 2016- ban mintegy 4 százalék lehet éves átlagban a növekedés az iparban. MTI Ha menni kell az államtól, új karriert kell felépíteni Jó belépő a képzettség BUDAPEST Az üzleti szféra nyi­tott az állami szektorból érke­ző, képzett vagy átképezhető emberekre, hiszen a gazdaság egyre komolyabb munkaerőhi­ánnyal küzd. Ugyanekkor a si­keres váltáshoz, egy új karrier felépítéséhez idő kell. Egyelőre csak a szándék tű­nik biztosnak, miszerint a poli­tikai ciklus végéig mintegy 150 ezerrel csökken a közszféra fog­lalkoztatottainak száma. Ami a kormányzat konkrét terveit ille­ti, arról szinte semmit sem le­het még tudni. Csepreghy Nán­dor miniszterhelyettes nyilat­kozataiból kiderül, hogy 2018- ig több tízezer - évi 10-15 ezer - ember nyugdíjazásával szá­molnak, akiknek a helyére le­hetőség szerint nem vesznek fel új alkalmazottakat. De sok minden függ attól, hogy milyen ütemben folytatódik a gazdasá­gi növekedés, s mennyire tudja befogadni a versenyszféra a volt közszolgákat. Állítólag lesznek támogatási programok, ame­lyek az átlépést segítik. A 100-150 ezer fővel csök­kentett közszféra a vállalkozói oldalról nézve egy régóta várt változás, hiszen minél nagyobb az állam, annál magasabb adók kellenek a fenntartására, illet­ve a bürokrácia annál jobban nyomja a cégeket - mondta la­punknak Dávid Ferenc, a Vál­lalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte az üzleti vi­lág nyitott az állami szektorból érkező munkavállalókra, hi­szen ezek az emberek iskolá­zottak, képzettek, esetenként jogi, gazdasági ismereteik van­nak, illetve szükség esetén si­keresen átképezhetők. Az egy­re komolyabb munkaerőhiány­nyal küszködő ágazatoknak, mint a kereskedelem, az ide­genforgalom vagy a vendéglá­Az átszervezésekkel érintett létszá (az első szakaszban, az egyes mini mok háttérintézményeinél, fő) im sztériu­Miniszterelnöki Kabinetiroda 27 Igazságügyi Minisztérium 449 Miniszterelnökség 842 Belügyminisztérium 2 378 Emberi Erőforrások Minisztériuma 10393 Földművelésügyi Minisztérium 4988 Honvédelmi Minisztérium 691 Külgazdaságiés Külügyminisztérium 561 Nemzetgazdasági Minisztérium 1349 Nemzeti Fejlesztési Minisztéium 2133 Összesen 23811 FORRÁS: 2016.ÉVI KÖLTSÉGVETÉS, VG GYŰJTÉS tás, a szolgáltató szektor, úgy általában komoly felszívóereje van azok számára, akik eset­leg hajlandóak egy új karrier felépítésére. Annak, hogy pél­dául az Auchan 10 százalékkal emelte a fizetéseket, vagy az Ikea évente kétszer is felülvizs­gálja a béreket, vagy a Lidinél egyik évről a másikra 15 száza­lékkal emelkedtek a keresetek, jelzésértéke van arra vonatko­zóan, hogy változhatnak a vi­szonyok. Ugyanakkor aki ké­pes szemléletváltásra, és nem csak alkalmazotti létet tud ma­gának elképzelni, az saját vál­lalkozást is alapíthat azon a te­rületen, amelyben jól eligazo­dik. Dávid Ferenc példaként hozta, hogy aki például a mező- gazdasági tárcától kénytelen el­jönni, abból akár jó agrárvállal­kozó is lehet. Szerinte sok múlik azon, hogy a közszféra racionalizálásának során mennyire tudnak együtt­működni a szakszervezetek, a kormányzat, illetve mennyire megalapozott, átgondolt, hatás- tanulmányokkal, elemzésekkel alátámasztott a folyamat. Szabó Brigitta, Világgazdaság Állásbörze Budapesten. Képzett szakembereket könnyen fel tud szívni a piac Bizonytalanságban a dolgozók A Magyar Köztisztvislők, Közalkal­mazottak és Közszolgálati Dolgo­zók Szakszervezete reméli, hama­rosan elindulnak az egyeztetések arról, hogy pontosan hogyan kép­zeli a kormány a leépítéseket. Ko­rábban az MKKSZ főtitkára. Bo­ros Péterné azt mondta, igazából azt sem látja világosan, hogy me­lyik ágazatban van a többletlét­szám. Az egészségügyben, az ok­tatásban, a rendőrségnél, a szo­ciális intézményekben, vagy hon­nan kell átirányítani 150 ezer em­bert, és hová. Fotó: Földi D. Attila!

Next

/
Thumbnails
Contents