Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-04 / 29. szám

SPORT 11 2016. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Tajti Mátyás: mindennap azért lépek pályára, hogy fejlődjek \ / Tajti Mátyás a világ egyik legsi­keresebb együttesében, a Bar­celona U19-es utánpótláscsa­patában játszik eredménye­sen - ezrek követik nap mint nap élménybeszámolóit a leg­nagyobb internetes közösségi oldalon. Beszélgetésünkből ki­derül, hogy célja profi futballis­tává válni, amihez a Barcelona akadémiája erős szakmai hát­teret nyújt játékosának. Má­tyás azt is elmondta, hogy szép emlékek fűzik a Balatonhoz. Gyeszát Zsolt- Látszik, hogy alázattal van a sport iránt, ami igazán megnyerő tulajdonság, s nem utolsósorban meg is mutatja egy sportoló pro­fizmusát. Gyerekkora óta így volt ez, vagy évek munkája során ala­kul ki az emberben? ,- Úgy gondolom, hogy gyerek­korom óta megvan ez bennem - válaszolta kérdésünkre Tajti Má­tyás. - Hihetetlenül megszeret­tem ezt a játékot és egyre komo­lyabban kezdtem el vele foglal­kozni. Már annyi mindent bele­tettem az évek során, hogy nem engedhetem meg magamnak azt, hogy alázat nélkül csinál­jam. Aki enélkül edz nap mint nap, az csak az idejét pazarolja, hiszen mindig az fut be, aki alá­zattal dolgozik. Nekem ez az ál­mom, és mindent meg is fogok tenni, hogy igazi profivá válhas­sak.- Nyilván sok nehezítő ténye­ző állt az útjába, amikor leiga­zolt Spanyolországba, elég csak a nyelvi korlátra, vagy az idegen környezetre gondolni, és még so­rolhatnánk hosszan. Mi segítette át a kezdeti időszakon? Nem ke­vés stresszel járhatott.- Nagyon nehéz időszak volt ez az életemben. Nem beszéltem a nyelvet, nem ismertem senkit, és egy teljesen idegen környezetbe kerültem. Nehéz volt hozzászok­ni mindehhez, de miután megta- nultam azt, hogy nem kell ezzel az egésszel foglalkozni, minden könnyebbé vált. Rengeteget se­gítettek nekem a menedzsereim ebben az időszakban, akiket már inkább a barátaimnak nevezhe­tek, és természetesen a családom is nagyon sokat segített, támoga­tott, amiben csak tudott.- Minden meccsről ad egy rövid beszámolót a követőinek, és rá­adásul sokszor magát sem kímé­li, hiszen elismeri, ha éppen ke­vésbé ment jól a játék. A jövő­ben sem szakít a hagyománnyal? Megmaradnak a folyamatos be­számolók?- Igyekszem folyamatos be­számolót adni a meccsekről, igaz, ez a tevékenység néhány hete kimaradt, de újra el fogom kezdeni.- Mennyire ad a külső vélemé­nyekre, amennyiben az nem szakembertől érkezik? Tajti Mátyás a Barcelona színeiben- Ha nem szakembertől ér­kezik reakció, akkor nem szo­kott érdekelni. Mindig szívesen meghallgatom a véleményeket, ha találok benne a fejlődésem szempontjából pozitív gondola­tot, akkor azt megfogadom, ha nem, akkor inkább gyorsan el­felejtem.- Ki, vagy mi motiválja a minden­napokban és az edzéseken? Kül­ső példákat állít a szeme elé, vagy a saját fejlődése a megha­tározó szempont?- Ahogy az edzéseken, úgy minden egyes nap az motivál, hogy fejlődjek. Az a szilárd cé­lom, hogy profi futballista le­gyek és ennek szellemében ját­szom, így megyek ki minden­nap a pályára.- Legendák játszanak Öntől „karnyújtásra”. Milyen érzés tud­ni azt, hogy például Messi is ugyanazt a klubot erősíti, mint Ön is?- Igen, karnyújtásnyira van­nak tőlünk, de az első csapat egy egészen más világ. Hihetetlen, hogy milyen tudással rendel­kező emberek játszanak ott, és iszonyú nehéz odakerülni közé­jük. Nagyon jó érzés, hogy ilyen játékosokkal játszhat az ember egy klubban, és persze ez egy plusz motiváció is.- Mit emelne ki, mi volt az eddi­gi legnagyobb élménye a Barce­lonában?- Nem tudok kiemelni egyet­len olyan eseményt vagy mérkő­zést sem, amire azt mondanám, hogy az volt a legjobb. A legna­gyobb élmény egész egyszerű­en az, hogy a világ egyik legjobb csapatában játszhatok.- Mik a jövőbeli céljai a klubon belül? Van publikus, amit szíve­sen megosztana az olvasókkal?- Általában közeli célokat tű­zök ki magam elé. Ha viszont egy távolabbit kellene monda­nom, akkor az az, hogy szeret­nék egy olyan csapatban meg­határozó játékos lenni, ami euró­pai szinten is elismert együttes. Tornagyőztes zöld-fehér tizenhárom évesek LABDARÚGÁS A Kaposvári Rákó­czi Bene Ferenc Labdarúgó Aka­démia U13-as csapata nyerte ve­retlenül a Szigetváron rendezett XII. Dél-Zselic Kupa nemzetközi kispályás teremlabdarúgó-tor­nát. Pozsegovics Gábor tanítvá­nyai hat mérkőzést játszottak, s mind a hatot meg is nyerték. A két napon át tartó hagyomá­nyos tornán 16 csapat - köztük öt horvát együttes - lépett pá­lyára, a kitartó publikum pedig kettő híján félszáz mérkőzést lát­hatott. A tornagyőztes Kaposvá­ri Rákóczi Bene Ferenc Labdarú­gó Akadémia U13-as csapatának tagjai közül a góllövésben Gye- nes Ádám, Bunevácz Bence és Miklós Dániel jeleskedett legin­kább. Szederkényi Ádám és Mur- vay Dominik sorsdöntő pillana­tokban vállalt főszerepet, a vé­delem tengelyében pedig Kinder Koppány és Mérei Péter végig jól, magabiztosan dolgozott. A XII. Dél-Zselic Kupa U13-as kispályás teremlabdarúgó-tor­na legjobb kapusának Nagy Szil­vesztert választották. Eredmények: Kaposvári Rákó­czi BFLA-NK Studentski Grad (Horvátország) 3-0; Kaposvári Rákóczi BFLA-Szigetvár II. csa­pata 12-0; Kaposvári Rákóczi BFLA-Pécsi MFC 4-3; Kaposvá­ri Rákóczi BFLA-Siklós 4-1; Ka­posvári Rákóczi BFLA-Szigetvár I. csapata 5-0; Kaposvári Rákó­czi BFLA-NK Dubravá Zagreb (Horvátország) 3-1. Fenyő G. Súlyos betegségét követően az egykori híres profi bokszoló csak előrenéz Balzsay Károly legyőzte a rákot is Az egykori profi sportoló, Bal­zsay Károly volt a Magyar Rák­ellenes Liga Szekszárdi Szer­vezetének vendége. A 36 éves Balzsaynál nyirokmirigyrákot diagnosztizáltak, kilenc hónap után tünetmentessé nyilvání­tották. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A nagyközépsúlyú ökölvívó vi­lágbajnokot 2014 elején - miu­tán hetekig lázrohamok kínoz­ták, és nagyon megduzzadtak a nyirokcsomói - szembesítet­ték a ténnyel. Nyirokmirigyrák (limfóma), rosszindulatú daga­nat a csontvelőben, a tüdőben, a lépben, a nyirokrendszerben. A bokszoló kilenc hónap alatt a je­lek szerint legyőzte a kórt.- Előadásának címe „Ütés-vál- tás-győzelem.” Mélyütésként hatott, mikor kiderült, milyen kór támadta meg?- Amikor megtudtam, in­kább megkönnyebbültem. Nem azt mondom, hogy vidám let­tem, de végre tudtam, hogy va­lamerre el kell és el tudok in­dulni - mondta Balzsay Ká­roly. - Addig volt rossz, amíg nem tudtam a kezelőorvosom­mal beszélni. Az a délelőtt hosz- szúra nyúlt. Akkor már hetek óta orvoshoz jártam, s nagyjá­ból felkészítettek, mire számít­sak. Én már mindennel meg­barátkoztam... Tragikus, a csa­láddal nem tudtam kfizölni, ne­kem nem ment. A feleségem­nek (Reubl Tünde volt váloga­tott tornász - a szerk.) mond­tam, hogy beszéljen a szüleim­mel. Amikor visszamentünk a kórházba, mondta az orvo­som, nincs semmi probléma, ezt nyolcvan százalékban jól gyógyítják. Onnantól kezdő­dött az egész procedúra. Vil­lámgyors javulás történt az ál­lapotomban, előtte ugyanis na­gyon rosszul voltam. Hat kemo­terápiás kezelést kaptam, ami napokra kivont a forgalomból. A gyógyszeres kezelések utá­ni néhány nap rossz volt. Po­koli. (...)- Pedig a bokszban nem isme­retlen érzés a fájdalom.- Ez más, szavakkal nehéz leírni. Érzi az ember, hogy va­lami nincs rendben: gyenge­ség jön, rosszullét és hányin­ger. Utána azonban mentem és tettem a dolgom tovább.- A váltás szó mit jelent?- Az ökölvívás az ütésvál­tásról szól, s kis túlzással az egész életemet végig ütöttem. Közel húsz évig bunyóztam, majd váltottam. Aztán jött a betegség, és a győzelem. Úgy érzem az ökölvívó-pályafutá­somat is győzelemmel fejez­tem be. Most is nyerésre állok, bár a csatának még nincs vé­ge. A szervezetem még min­dig kidob egy-két furcsa dol­got. Dr. Bátai Árpád, a László kórház hematológusa biztat, Balzsay imponáló profi mérlege (25 győzelem, ebből 18 KO/21 vereség) után a súlyos kórral szemben is sikerrel vette fel i a harcot . és valamilyen vicces dologgal elüti az egészet. Diétára szük­ségem volt, hogy ne hízzak el. Mivel nem mozoghattam, de étvágyam volt, felmentem 86 kilóra. Az orvosok ugyan azt mondták, ez egy olyan beteg­ség, hogy teljesen mindegy, mit eszem, de azért azóta fi­gyelek az étkezésekre.- Szűkebb családja hogy bírta a megpróbáltatásokat?- .Nekik volt a legnehezebb. Van két lányom, ha valamelyi­kük beteg lenne, tönkremen­nék. A feleségem végigasszisz­tálta az egészet. Nagy, rendít­hetetlen oszlopnak tűnt mel­lettem, kapaszkodhattam belé, amikor kellett. Neki sem volt könnyű: két gyerek, a háztartás, a munkája, és ott voltam még én is. De amint túl voltam a kemo­terápiás kezeléseken, mentem a KSI-be, csináltam tovább az edzéseket, jártam versenyekre.- Mentálisan vagy fizikálisán vi­selte nehezebben a betegsé­get?- 2014-ben mentálisan, így utólag fizikálisán. A szerveze­temet nagyon megviselte, a fi­zikumom tönkrement, az álló- képességemet újra kell építeni.- Megváltozott az élethez való viszonya a betegség ideje alatt?- Nem lettem spirituálisabb, mint voltam. Nyugodtabb va­gyok, könnyebben elengedek dolgokat. Nem akarok mindig, mindennek megfelelni.- Mit tanácsol azoknak, akik a gyilkos kórral harcolnak?- Egy megfázásnak fogtam fel, csak tovább tartott. A fele­ségem veszekedett velem, hogy ez nem az. Nem törődtem bele, nem vettem tudomást róla. Ez struccpolitika. Csak előre sza­bad nézni és a jövőt tervezni. Nekem ez volt a mentőöv. 2013-ban hagyta abba az ökölvívást i Balzsay Károly amatőrként háromszor volt korosztályos ma­gyar bajnok, míg a felnőttek között hétszer nyert bajnoki ara­nyat. Juniorként is és felnőttként is Európa-bajnoki ezüstér­met szerzett. A profik között - nagyközépsúlyban - birtokolta a Bokszvilágszervezetet (WBO) interkontinentális övét. Két olim­pián képviselte Magyarországot, kétszer szerzett profi világbaj­noki címet súlycsoportjában. A profik között 2009-ben az orosz Gyenyisz Inkint győzte le a WBO világbajnoki címmeccsén (ezt az övét egyszer védte meg), később a Bokszvilágszövetségnél (WBA) lett világbajnok. 2011-ben Doneckben, az ukrán Szta- niszlav Kastanovot múlta felül, ezt a címét egyszer védte meg 2012 áprilisában. Sikeresen a Barcelonában

Next

/
Thumbnails
Contents