Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-04 / 29. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUAR 4„ CSÜTÖRTÖK sorra mi MARCALI Több helyen is csapa­tokba verődött erdei fülesbag­lyok gubbasztanak a fák ágain. Tiz-tizenöt bagolyból álló csapa­tokkal is lehet találkozni a város­ban. Természetvédelmi szakem­berek szerint az erdei fülesbag­lyok jól érzik magukat a városi közegben, mivel pár fokkal me­legebb van, mint az erdőben. Fő­ként örökzöldeket és termete­sebb fákat választanak. Napköz­ben szunyókálnak, éjszaka pe­dig rágcsálókra vadásznak. Az erdei fülesbagoly védett állat. Ha a madarak biztonságban érzik magukat, márciusig a városi fá­kon maradnak, utána visszatér­nek az erdőbe költeni. V. E. Figyelmeztetés A miskolci óvodákat figyelmez­tették: ne menjenek el a peda­gógustüntetésre. A szakszer­vezeti vezetők szerint minden óvodának jelezték a városban, hogy kerüljék el a rendezvényt. megertem, sokkal biztonsá­gosabb hely egy kormányab- lak-avató! S ott még verset is mondhatnak a csöppségek. Kezdődik a mohácsi busójárás MOHÁCS Csütörtökön startol a hagyományos mohácsi busó­járás, amelynek keretében hat napon át ezerkétszáz jelmezes űzi a telet a Duna-parti város­ban. A busójáráson mintegy har­mincnégy helyszínen reggel­től estig csaknem programra várják az érdeklődőket. A hús­hagyó keddi főtéri koporsóége­téssel záruló népszokás rendez­vényei között lesz farsangi fel­vonulás, dudástalálkozó, nép­daléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelő­adás, sokacbál, busó lakodal­mas, koncert, maszkfaragó fog­lalkozások és kiállítások is ne­ves művészek által készített bu­sóálarcokból - közölték a szer­vezők az MTI-vel. A mohácsi fesztivál szervezői azt is közölték a távirati irodá­val, hogy a népszokás idei ren­dezvényein 47 busócsoport vár­hatóan mintegy 1100 busója és további 100 maskarása vesz részt. Á kiemelt rendezvényekre legalább 80-100 ezer látogatót várnak. Nem mutattak ki influenzavírust SOMOGY A megyében az influ­enza járványügyi helyzete a ta­valyi szezon hasonló időszaká­ban tapasztaltaktól nem tér el jelentős mértékben. A megyei kormányhivatal friss tájékoz­tatása szerint nem regisztrál­tak az elmúlt héten közössé­gi halmozódást, a megye terü­letén nem mutattak ki influen­za vírust. Somogybán jelenleg nincs influenza aktivitás. M.K. Weeber Klára kapta a különdíjat APOSVAS Immár 21. alkalom­mal rendezték mega megye- székhelyen a nemzetközi mini-, atűr kiállítást. A Somogyi Hír­lap által felajánlott különdí­jat Weeber Klára szobrászmű­vész nyerte. F. G. Hozzákezdtek a faluszépítéshez VÁRBA Ugyan még csak február van, de Várdán már nagy erők­kel készülődnek a tavaszra. Nem csak a falutérképet tartó tábla újul meg, hanem a régi vi­rágládákat és a madáretetőket is újakra cserélik. Minden esz­közt megragadnak, hogy még szebbé tegyék a falut. K.V. Városlakó fülesbaglyok A véres inges hentes tárgyal a séffel A Hubertus-marha nemrég tört be a hazai piacra, üzletekbe, ét­teremkonyhákra. Több, mint há­romezer szarvasmarhát tartanak. - Régi álmunk visszacsempész­ni azt, ami az állami gazdaság ide­jében is jól működött: saját feldol­gozás, értékesítés, vágóhíddal, húsüzemmel - magyarázza Oliver Hahnenkamm. - A helyi gazdákat is bevonjuk; eladjuk nekik a tehe­net, visszavásároljuk a borjakat, hizlaljuk, értékesítjük. Régiós ter­mékeket, minőségi magyar húst az asztalra, ennek a jelszónak a jegyében Csapody Balázs, a ba- latonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa volt a biztatónk és a tesztelünk is. Közvetlenül a séfek­kel állunk kapcsolatban: a hentes még véres ingben beszéli meg a rendelést a konyhafőnökkel. Közérdekű adatigényléssel kértek ki egy szerződést a cég vezetőjétől Baráth vonakodva mutatta meg ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Oliver Hahnenkamm azt mondja: nem a tízforintos bérleti díjról szólt a per, a bíró­ság annyit mondott ki: a szerző­dés érvényes. Az NFA a vadásza­ti, meg más hasonló jogok körül keresett kapaszkodót, ezekre hi­vatkozva szerette volna kimon­datni az érvénytelenséget, si­kertelenül. A német üzletvezető (aki Balatonfenyvesen él a csa­ládjával és kiválóan beszél ma­gyarul) 2004-ben, amikor üzlet­vezető lett a Hubertus Bt.-nél, maga is meglepődött a tízforin­tos bérleti díjon. - Senki sem gondolta komolyan, hogy 99 év­re 10 forintért földet lehet bérel­ni - magyarázza Oliver Hahnen­kamm. - Botrány - magam is ezt mondanám, ha nem tudnám, mi van mögötte. 1991-ben, a privati­záció előtti utolsó évben 23 mil­lió forintjába került a balaton- fenyvesi állami gazdaságnak a vízkormányzás. Ennek a költsé­gei vitték le ilyen alacsonyra a bérleti díjat. S hogy mi az a vízkormány­zás? A Balaton szintje 104, a Az állami gazdaság többek kö­zött éppen ezen spórolt, a földek használhatósága emiatt romlott, 1992-ben is látták tehát, hogy nem lehet magasabb bérleti dí­jat kérni. Ráadásul az 1908-ban kiépült Infrastruktúra, a csator­nák, hidak, átereszek állapota addigra kritikussá vált, újjá kel­lett építeni, azt is látták, hogy 80-100 év a fennmaradási idő, ezért kötötték 99 évre a bérleti szerződést, hogy megérje a bér­lőnek ebbe is befektetni. Nem jó üzlet - feleli kérdé­sünkre Hahnenkamm, és azzal indokolja, hogy ha átlagos föld­bérleti díjat fizetnének, ahhoz SIÓFOK Közérdekű adatkéréssel fordult á siófoki polgármester a város tulajdonában álló társa­ság vezetőjéhez, ami meglehet, országos kuriózum. Lengyel Ró­bert egy, a cégvezető által kötött szerződésre volt kíváncsi, ám az megtagadta a betekintést a vá­rosvezető számára. Ahogyan megírtuk, biztonsági vezetőt szerződtetett a siófoki ön- kormányzat cége, a Balaton-par- ti Kft. a Petőfi sétány nyári rend­jének a fenntartására. Arról is ír­tunk, hogy költségkalkuláció is készült már az új szakember be­vonásával (Schön Péter 2006. ok­tóberében mondott le a BRFK szó­vivői posztjáról - a szerző), még­hozzá két változatban, ám sem a 90, sem a 60 millió forintos vari­áció nem nyerte el a képviselők tetszését. Ennyi pénzbe kerül­ne egyebek között a biztonsági személyzet bére, szállása, a szű­rőpontok kialakítása, a kamera- rendszer bővítése.- Levélben kértem Baráth Ist­vánt, a Balaton-parti Kft. ügyve­zetőjét, hogy a biztonsági vezető szerződését szíveskedjen részem­re megküldeni - mondta lapunk­Nagybereké 102 méter, azaz két méter a szintkülönbség, amit fo­lyamatosan fenn kell tartani ah­hoz, hogy a berek művelhető le­gyen, máskülönben egy szint­re kerülne a Balatonnal. - A szi­vattyúzás és a karbantartás a két feladatunk ezen a téren - így az üzletvezető. - Évente átla­gosan 15 millió köbméter vizet szivattyúzunk, aminek a költ­sége harmincmillió forint (eny- nyi víz 38 perc alatt folyik le a Dunán). S 230 kilométernyi (ez meg a Pécs-Budapest távolság) csatornát tartunk karban. Az el­múlt öt évben 500 millió forintot költöttünk a vízkormányzásra. Nem kelendők a Hubertus-földek Száz-százötven hektárnyit hirdetett csak meg az állam a földlicit során a Hubertus Bt. területeiből. Oliver Hah­nenkamm úgy tudja, egyetlen nyolc­hektáros földdarabra akadt eddig vevő, egy gazda az unokájának vá­sárolta meg. Az üzletvezető szerint nem véletlen a szerény érdeklődés, „nálunk ugyanis úgy néz ki egy hely­rajzi szám alá tartozó birtok, hogy nem csak föld, hanem út is, csator­na is, vagyis pluszfeladattal jár...” Baráth István, a Balaton-parti Kft. ügyvezetője Lengyel Róbert siófoki polgármester nak Lengyel Róbert. - Szerettem volna látni, hogy mire és mennyi­ért szerződtette (amúgy anélkül, hogy tudomásom lett volna róla), miért pont őt választotta, ám Ba­ráth azt írta vissza, hogy nem ad­ja ki a szerződést, kérjem azt az érintettől. Ezek után nem tud­tam mást kitalálni, mint hogy kö­zérdekű adatkérés formájában igénylem a megállapodás bemu­tatását a saját cégünk vezetőjétől. Ehhez szerintem nemcsak pol­gármesterként, hanem egyszerű siófoki polgárként is jogom van, hiszen Baráth úr nem a saját pén­zét költi, hanem a közét. Kértem a jegyzőt, hogy lépésemről tájékoz­tassa Csorba Ottót, a Balaton-par­ti Kft. felügyelő bizottságának el­nökét is. Mint ismert, a Veszprém Me- •gyei Rendőr-főkapitányság több bűncselekmény gyanújával nyo­moz a Balaton-parti Kft. elmúlt ötévi gazdálkodását átvilágító vizsgálat megállapításai nyomán. Azt is többször megírtuk, hogy a siófoki képviselő-testület többsé­ge nem volt hajlandó napirend­re venni a kft. ügyeit az átvilágí­tás után, információnk szerint az ügyvezető menesztése is szere­pelt a meg nem tárgyalt javasla­tok között. Legfrissebb informá­ciónk szerint Baráth István a kö­zérdekű adatigénylésre válaszul megküldte az ominózus szerző­dést a polgármesternek. F. I. képest a vízkormányzás többe kerül. Éppen ezért a per során is többször tettek ajánlatot az ál­lamot képviselő NFA-nak: vállal­ja át a vízkormányzás költségeit és emeljék meg a bérleti díjat. - Politikusi, nagyköveti szintig el­jutottunk, de az NFA-ig nem. A tulajdonosnak egyébként az az álláspontja: vigye az állam, ha akarja, le lehet ülni tárgyalni erről, de azt azért tudni kell: az államtól bérelt 7725 hektárból csak 3000 alkalmas mezőgaz­dasági célokra, a többi út, nád, csatorna, erdő. Fónai Imre Egy egész vonat gördült be Balatonfenyvesre új gépekkel A német Braun család 350 millió forintos tőkeemeléssel kezdett új társtulajdonosként, emlékeztet az üzletvezető. - Egy egész vonat jött ekkor Fenyvesre új gépekkel. A mezőgazdasági tevékenység újra­indítása. mintagazdaság létreho­zása, a turizmus fejlesztése - ezek voltak a közös célok, az NFA azon­ban 1996-ban kiszállt, ma már csak a Braun család a tulajdonos, nekünk van még a feleségemmel egy „tehénnyi” tulajdonrészünk. A Braun családból többen már a hetvenes években is Balatonfeny­vesre jártak vadászni, 1989-ben kérdezték meg először őket, hogy nem volna-e kedvük befektetni az állami gazdaságba. Akkor építet­ték a fenyvesi stadiont a fogathaj­tó-világbajnokságra, a gazdaság­nak előfinanszírozni kellett, aztán az ígéretek ellenére az állam még­sem adott pénzt a beruházáshoz. Ez .tette be a kaput", ám egy ek­kor készült tanulmány még nem javasolta Braunéknak a befekte­tést a vízkormányzási feladatokra és arra hivatkozva, hogy a Nagybe­rek nem éppen ideális mezőgaz­dasági terület. Később felmerült a bérleti konstrukció, ebbe már bele­vágtak Braunék. FELÜTÉS HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents