Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám

2016. FEBRUAR 28., VASARNAP Sokan abban reménykednek, | hogy a Dzsungel eltüntetésével a migránsok is odébb állnak JP A calais-i hatóságok elbontatják a' nékülttabort Közel egy éve várnak ezrek arra az egykori szeméttelep mellé épült nyomortanyán, hogy Franciaországból Nagy-Britanniába szökje­nek. A migránsok azóta va­lóságos faluvá fejlesztették sátortáborukat, immár ima­helyek és iskolák is működ­nek a Dzsungelnek gúnyolt területen. Ám most sátrai­kat veszíthetik. Maros László CALAIS Megpecsételte a cala­is-i menekülttábor sorsát a hé­ten a francia bíróság, s szerdán már meg is indulhattak volna a bulldózerek a migránsok heve­nyészett sátrai ellen. A bontást végül azért nem kezdte meg az önkormányzat, mert időközben fellebbezés érkezett a lille-i köz- igazgatási bírósághoz, ami mi­att fel kellett függeszteni a vég­rehajtást. Várhatóan a Dzsun­gelnek is hívott tábor ezzel csak időt nyert. Hamarosan ugyanis biztosan el kell tűnnie legalább egy részének. A francia bíróság szerint ugyanis a tábor gyakorlati­lag élhetetlen, ezért nem lehet fenntartani. Az önkormány­zat vállalta is, hogy minden­kit el fognak helyezni majd kö­zösségi szállásokon. Csakhogy itt már komoly vita van a jog­védők és a hatóságok között. Utóbbiak szerint 800-1000 em­ber veszíti el ideiglenes ottho­nát a bontással. A civil szerve­zetek szerint viszont ez a szám jelentősen alulbecsült: legutóbb 3500-4000 főre taksálták a tel­jes lakosságot. És az sem kizárt, hogy a kiürítés sem menne zök­kenőmentesen, mivel az illegá­lis bevándorlók ragaszkodnak a táborhoz. Korábban a jogvédők ugyanis felajánlották: bárkit el­költöztetnek a táborból. Ehhez két buszt is a helyszínre küld­tek, de csak az egyik telt meg. A migránsok elsősorban azért nem mozdulnak a tábor­ból, mert innen kínálkozik a legjobb lehetőség, hogy célál­lomásuk, Nagy-Britannia felé szökjenek. A La-Manche csa­torna alatt húzódó alagút, is­mertebb nevén a Csalagút ve­zet ugyanis Angliába, ám ezt Az óriási nyomortelep eltünte­tésének terve már csak azért is felháborodást keltett a mig­ránsok körében, mert a Dzsun­gelt éppen a hatóságok hozták létre. 2015 tavaszán ugyanis Calais jobboldali polgármeste­re, Natacha Bouchard kezde­ma már szigorúan őrzik. Igaz, ettől függetlenül ezreknek ez az egyetlen esélye átjutni, s rend­szeresen próbálkoznak azzal, hogy elbújnak az áthaladást vá­ró kamionok rakterébe. A táborban van iskola, imahely és több bolt is az ott lakóknak. Sokan abban reménykednek, hogy a Dzsungel eltüntetésével a migránsok is odébb állnak. Hogy a hatóságok is ebben re­ménykednek-e, az kérdéses, de abban igazuk van: a menekült- tábor élhetetlen. Minthogy az egy volt szeméttelep köré épült, így hemzseg a patkányoktól. A pozdorjából, pléh lemezekből épült viskók pedig gyakorlati­lag csak az eső ellen védenek, a metsző hideg ellen aligha. ményezte, hogy a városon be­lüli táborhelyeket teljesen szá­molják fel. Cserébe az újonnan megnyílt befogadóközpont kö­rüli volt szeméttelepre küld­ték az embereket, s azt ígér­ték: ott végleg megtűrik majd sátraikat. Ennek ellenére a tábort a me­nekültek már nagyon belakták, sokan az ott formálódott közös­ségek miatt sem állnának to­vább - hacsak nem Angliába indulhatnának. A bíróság eleve csak a déli részre adta ki a bon­tási engedélyt, hiszen az északi területen közösségi helyiségek is vannak, amelyek megboly- gatása óriási ellenállást válta­na ki. A menekültek egy része arab, jelentős hányaduk viszont etiópjai. Vagyis nem csak mu­zulmán imahelyeket alakítot­tak ki, hanem keresztény temp­lomokat is, amelyek lebontása erőszakba fulladna. Ezen kívül többen üzletet is „nyitottak” a Dzsungelben. Van már dohány­bolt is a központban, illetve ét­kezdék is várják a vendégeket. Az egyik legnagyobb vív­mány azonban a saját oktatá­si rendszer. A civil szervezetek önkénteseivel iskola nyílt. A tá­borban becslések szerint 400 olyan gyerek él, akik gyakorla­tilag egyedül menekültek Nyu­gatra, szülők, rokonok nélkül, s számukra nappali iskola üze­mel. Délután pedig a tinédzser és felnőtt korúakat igyekeznek tanítani, hiszen ha a menekül­tek egy kisebb része végül el is jutna Angliába, úgy a megfelelő nyelvtudás nélkül aligha boldo­gulna álmai országában. A hatóságok hozták létre Kopaszok Takács Zoltán zoltan.takacs@mediaworks.hu PANORÁMA 3 H iába telt el már lassan egy hét, a keddi „Erdősiné és a kopaszok népszavaznak” című tragikomédia hatása va­lahogy nem múlik. Kérem, nézzék el nekem, hogy még mindig ezen pörgők, de hát többnyire kopasz vagyok, ráadásul fradista, amióta az eszemet tudom. Mi több, gyúrtam is pár évig, bár ezt már simán letagadhatnám. Mégsem szólt senki, hogy se­gíteni kell egy idős, elesett néninek a demokráciát és a vasárna­pi zárvatartást védeni. Azóta pedig úgy érzem magam, mint Columbo hadnagy, akinek mindig van egy újabb kérdése az ajtóból visszafordul­va, mert sehogy se érti, hogy mi történhetett. Vajon kedvenc csapatom melyik meccsén ismerkedett ösz- sze a néni a régebben a Fidesz-székháznál is őrködő Fradi biz­tonságisokkal? Vajon melyik templomban találkozott a hölgy a kérelmét helyette lepecsételő fiatalemberrel, aki véletle­nül Kubatov Fidesz-alelnök Kopasz vagyok, fradista és védeném a demokráciát. és FTC-elnök személyi titká­rával és a csapat kommuni­kációs titkárával egy katoli­kus gimis osztályba járt? Va­jon hová tűnt Kubatov Gábor? Vajon hová tűnt Erdősiné? Hiszen neki elvileg nem a bujkálás, hanem a támogatók megnyerése, azaz a minél nagyobb nyil­vánosság lenne jó! Vajon hogy fogja így összegyűjteni a szava­záshoz szükséges 200 ezer aláírást? Egy őrült pillanatban még az is eszembe jutott, hogy a rend­őrségtől a Nemzeti Választási Irodáig mindenki csak asszisz­tált egy kutyakomédiához, aminek a lényege az, hogy egyál­talán ne lehessen a vasárnapi zárvatartásról népszavazni, de gyorsan elhessegettem a gondolatot. Mert oké, hogy illiberá- lis állam vagyunk, de azért ez itt még nem Oroszország vagy Törökország, pláne nem Türkmenisztán. Nyakó István, a szo­cialista kérelmet csak a kopaszok által kedvelt néni után hi­telesítő képviselő végül is csak kicsit sarokba lett szorítva, de sokkal rosszabb is történhetett volna vele. Például illiberáli- sabb államokban szegény véletlenül szívinfarktust is kap­hatott volna a népszavazási papír benyújtásának reggelén. Viszont az egész eset rávilágított arra a régi problémakörre, hogy szükség lenne egy újabb rendvédelmi szervre a demok­rácia védelmében. Mert ugye mindenhol a TEK meg a Készen­léti Rendőrség sem tud ott lenni. A munkásőrség és a nemze­ti gárda avitt ma már, a magyar gárda betiltatott, a csendőr­séget szintén az ellenzéki Jobbik akarja. De lehetne mondjuk valami jól csengő betűszó a megoldás, mondjuk DFK (Demok­ráciát Féltő Kopaszok). Ez a testület végre számomra is új karriert kínálhatna, hi­szen nagyon úgy tűnik, hogy sem jó családba, sem jó faluba nem születtem, ráadásul ezt még tetéztem azzal, hogy nem a megfelelő suliba és kollégiumba jártam. Viszont kopasz va­gyok, fradista és féltve védeném a demokráciát. Melegeket sértő a hűség hiánya RÓMA Sokan adtak hangot csa­lódásuknak a mérföldkőnek ké­szülő melegjogi törvény elfoga­dása kapcsán, amelyet a héten szavazott meg az olasz szenátus. Ha az alsóház sem dönt más­ként, a melegek megkapnák a jogot arra, hogy bejegyzett élet­társi kapcsolatot kössenek, ami az öröklés és az özvegyi nyug­díj vagy tartásdíj szempontjából fontos. Az elfogadott változat vi­szont nem engedi meg, hogy a meleg pár egyik tagjának koráb­bi kapcsolatából született, már eleve közösen nevelt gyereket a pár másik tagja örökbe fogadja. A törvény ezen kívül nem tette egyenlővé az élettársi kapcsola­tot a házassággal, mivel hűséget nem kell fogadniuk, ami sértő a melegekre nézve. MW Spanyolország és Bulgária a cél UTAZÁS Egyiptom helyett az idén inkább Bulgáriába és Spa­nyolországba utaznak a ma­gyarok az előfoglalások adatai alapján - közölte az Invia onli­ne utazási ügynökség. Tavaly a top 3 célország Gö­rögország (38 százalék), Török­ország (17 százalék) és Egyip­tom (11 százalék) volt, addig az idei előfoglalásokból az lát­szik, hogy 201ó-ban a magya­rok Görögország mellett Bulgá­riát, Spanyolországot jobban ke­resik, mint Egyiptomot. Általában az egyhetes utazá­sok a legkeresettebbek a magya­rok körében. A kéthetes, vagy an­nál is hosszabb vakáció lehetősé­gével mindössze 3 százalék élt. A befizetett utak 96 százalé­ka a tengerparti üdülőhelyeket célozta meg. Az utazók 71 szá­zaléka repülővel, 16 százaléka egyénileg jutott el a kiválasztott helyre, és mindössze 13 száza­lékuk választotta a buszt. A szállásfoglalások is azt mu­tatják, hogy tavaly a kényelem fontos szempontnak számított a nyári vakáció megtervezése­kor. Az utazók többsége szállo­dában foglalt helyet, all inclusi­ve ellátással (44 százalék), vagy félpanzióssal (21 százalék). Az utazók alig negyede válasz­tott apartmant és döntött ezzel együtt az önellátás (26 száza­lék) mellett a vakáció idejére. MW A koszovói ellenzék szeptember óta akadályozza a választást Könnygázgránát a parlamentben PRISTINA Nem tudott új köz- társasági elnököt választa­ni a koszovói parlament, mert az ellenzék képviselői több­ször megszakították az ülést, majd könnygázgránátot vetet­tek be pénteken a parlament­ben. Az országgyűlés elnöke több képviselőt felfüggesztett, volt olyan, akit rendőrök vit­tek el. Nem az első eset. A ko­szovói ellenzék szeptember óta fütyüléssel, tojásdobálással és könnygázzal akadályozza meg a választást korrupcióra és ha­zaárulásra hivatkozva. A parlament falain kívül is egyre nagyobb tömeg tiltako­zik. A tüntetők molotov-kokté- lokkal dobálták meg a rendőrö­Hihetetlen jelenet: könnygázgránát a „Tisztelt Ház” padsorai között két, többször szemtől szembe is összecsaptak velük. A hatósá­gok estére tudták visszaszoríta­ni az ellenzéki tüntetőket, akik­nek egy része nem ment haza, hanem lesátrazott az ország- gyűlés épülete előtt. Az események hátterében az áll, hogy a koszovói és a szerb kormány nyár végén olyan megállapodást kötött Brüsszel­ben, amely többek között ga­rantálja a Koszovóban élő szerb kisebbség saját önkormányzati­ságához fűződő jogát. Az ellen­zék problémája ezzel az, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el önálló államként Koszovót, pe­dig a világ több mint száz orszá­ga túl van ezen. MW

Next

/
Thumbnails
Contents