Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-27 / 49. szám
2| MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUAR 27., SZOMBAT A távolság Kaposvártól nagyjából ugyanannyi, mégis két különböző világ: Kaposkeresztúron tizenkétszer akkora a munkanélküliség, mint Kaposfőn Otthon próbálnak nem éhen ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSKERESZTÚR Kanyar- gunk a Baté felől a faluba vezető úton, előbb egy panzió hirdetését olvassuk, majd jobbról egy homokbánya: ahhoz képest, hogy a megyeszékhely környékének legmagasabb munkanélküliséggel sújtott települése Kaposkereszt- úr, máris két potenciális munkahelyet találunk.- A homokbányához csak akkor kellenek emberek, ha az utat kell söpörni - állítja Eszter, aki Ilonka társaságában a helyi fametsző brigád tagjaként a levágott ágakat szedegeti össze az árokparton. A rá- kópusztai panzió családi biznisz, nem kell nekik plusz alkalmazott. Holott akár válogathatnának is az állástalan keresztúriak közül, hiszen noha a hivatalos adatok szerint a faluban „csak” 24 százalékos a regisztrált munkanélküliek aránya, a valóságban a 120-130 munkaképes korúnak több mint fele a közmunkaprogramban vagy még ott sem talál elfoglaltságot, melyért fizetnek számára. Merthogy a zsáktelepülésen az önkormányzat mellett nincs valódi munkáltató, még a vegyesbolt lehetne egy aprócska menekülőútvonal, de az időszakos nyitvatar- tású egység - akad nap, amikor csak a reggeli órákban látogatható - délben mindig bezár, esetenként délután is fogad vásárlókat.- Nincs ebben a faluban semmi - mondja Orsós Beáta, az önkormányzat épülete előtt várakozó söprűs csapat tagja. A társaságból bemutatkozásunk után néhányan arrébb somfordáinak, ország-világ, de legalábbis a megye előtt nem szívesen vállalják sorsukat, a többség marad. Akad köztük, aki a zsákfa- lujelleget okolja a településen élők nyomorúságáért, másvalaki a rendszerváltás előtti idők kapcsán nosztalgiázik, amikor még működött a termelőszövetkezet a faluban.- A közlekedés sem ideális - teszi hozzá Pápai Krisztina. - Négy vagy öt busz jön be a faluba, de abból kettő az iskolásokat viszi, a maradékkal lehet bemenni Kaposvárra. Csak egyik sincs a gyárak műszakjaihoz igazítva. Némi meglepetésünkre kiderül, a megyeszékhelyhez csaknem azonos távolságra fekvő Dombóvárra pedig csak átszállással lehet utazni, a falutól kelet felé még nehezebb állást találni.- Meg aztán nem is csak a buszok miatt nem tudnak innen elhelyezkedni az emberek - ismeri el a fametsző brigád másik női tagja, Eszter. - Sokaknak nincs semmiféle végzettségük, vagy ha akad, akkor gyakorlatuk, s így szinte esély sincsen elmenni egy gyárba. Helyben az önkormányzat mellett a vízügy foglalkoztat közmunkásokat, de oda is nehéz bekerülni, hiszen az állástalanok között olyanok is akadnak, akik írni-olvasni sem tudnak. jj A kaposkereszturi seprűs brigád rilllillliW tagjai legszívesebben a mezőgazdaságban dolgoznának Papíron minden negyedik ember állsátalan. a valóságban a fél falunak nincs munkája Az iskolai konyhára is termelnek Épül a tárolócsarnok csak az önkormányzaté, hanem bérlemény is akad közöttük. A termés nagy részét felveszi az iskola napi 450 adagos konyhája, de jut a termelői piacra is. A tervek szerint a jövőben fel is dolgoznák, amit megtermelnek: savanyítóüzemben és száraztésztagyárban gondolkodnak a kaposfőiek. A mintegy nyolcszáz munkaképes korú persze nemcsak a településen talál magának munkát, rengetegen ingáznak a megyeszékhelyre: miután a 61-es főút miatt a buszközlekedésre nem lehet panasz - és vonat is jár Kaposvár felé így a bejárás nem gond. Elköltözni nem nagyon akarnak: miután a faluban igazából minden helyben elérhető, a város autóval tíz perc, busszal sem sokkal több, így minek cihelódnének fel... halni- A 21. században így azért elég nehéz érvényesülni - jegyezzük meg a polgármesteri hivatal előtt várakozó seprősöknek, akik közül többen egyetértőn bólogatnak.- Ezért vonzó itt mindenkinek a mezőgazdaság - magyarázza Pápai Krisztina. - Az ön- kormányzatnak van is egy kis kertje, ahol több mindent termelnek, azt jó lenne felfuttatni. A földhöz falun mindenki ért, s a többség hajlandó is lenne dolgozni. Hiszen még a közmunkáért is megy a harc, mert ha nem jut, akkor marad a 22 800 forintos segély, amiből csak otthon ül az ember, és próbál nem éhen halni... Cservenka Zsolt szerint aki valóban akar dolgozni, annak jut munka. A fiatal férfi saját példáját citálja: építésvezetőként helyben nem tudott érvényesülni, így most egy dél-baranyai építkezésen dolgozik Villányban.- Másról sem olvasni, minthogy szükség van a képzett és a betanított munkaerőre, hiszen rengetegen kimentek külföldre dolgozni - mondja. - Persze még az utóbbihoz is kell némi képzettség, de az már tényleg az egyénen múlik. Ha viszont valaki nem akar dolgozni, mi mást tehetne, minthogy sza- pulja a körülményeket... Hasonlóképpen gondolkodik Budánné Simonfalvi Katalin polgármester is, aki szerint, mivel relatíve közel fekszik a település Kaposvárhoz, a zsákfalujelleg nem olyan hátrány, mint, mondjuk, Bel- ső-Somogyban.- Régebben innen szinte mindenki a megyeszékhelyre ingázott a húskombinátba, a textilbe vagy a cukorgyárba - állítja. - A mai fiataloknak viszont nemhogy szakmájuk nincs, de sokszor még a nyolc általánost sem járják ki. És nem azért, mert nem bírják a tanulást, sokkal inkább lusták vagy kényelmesek. A településvezető a maga módján próbál segíteni a jórészt cigány fiatalokon - a falu lakóinak mintegy hatvan százaléka roma, de a negyven év alattiaknál még magasabb az arányuk -, őket küldi a munkaügyi központ képzéseire - más kérdés, hogy a tanfolyamok haszna vagy pontosabban hasznosítási lehetősége megle- hetően csekély...-• Igyekszem rábeszélni az érintetteket, végezzék el az iskolát, szerezzenek szakmát, mert sokkal könnyebb lesz az életük - teszi hozzá a polgár- mester -, de többnyire minden kérlelés pusztába kiáltott szó. Főként a lányokkal nehéz, utána persze jönnének közmunkásnak. De a lehetőségeink behatároltak, az ötvennégy közfoglalkoztatásra alkalmas ember csak egy részének jut munka. És nem is mindenki alkalmazható, sokan már a rendszerből is kiestek, és így segíteni sem lehet rajtuk. Szóval a 24 százalékos hivatalos munka- nélküliség rémisztőnek tűnik, de ha a valóságban is csak ekkora lenne az állásta lanság, azt hiszem, sokan örülnének a faluban... Vas András [ Kaposfő, a somogyi ritkaság: tényleg csak az nem dolgozik, aki nem is akar kocsmák, szolgáltatások, a 61- es főúton folyamatos kocsisor, melyből rendre félreáll egy-egy kamion. Sofőrje az egyik élelmiszerüzletbe ugrik be, vagy menüt rendel a vendéglőben, söprögetó közmunkások kerülgetik közben a teherautót.- Jobb, mint otthon ülni - állítja Orsós Ágnes, miközben lapátra tereli a semmi kis szemetet. amit a parkolóban ösz- szehúzogatott. - Igaz. nyáron sok a munka, de nem panaszkodom. legalább van, a pénz is több mint kétszer annyi, mintha csak segélyt kapnék. A faluban Sztáni Tibor polgár- mester szerint mindössze né- gyen-öten kapják a minimális 22 800 forintot, a többiek a közmunkaprogramban vagy a szociális szövetkezetben találnak elfoglaltságot. A két program csaknem száz embert mozgat meg naponta, s a szociális szövetkezetben nem is közmunkásbérért gürcölnek, hanem A munka törvénykönyve szerint kapják a bérüket. A szövetkezetét három éve alapította az önkormányzat, a férfiak aprítékból fabrikettet készítenek. a teljes folyamatot ők felügyelik.- Örülök, hogy van munkám- mondja büszkén a csak Feriként bemutatkozó középkorú férfi. Míg talicskára lapátolja a fúrészporszerü alapanyagot, néha a hátsó udvar felé sandít, ahol vagy féltucatnyian serénykednek az építkezésen. Tárolócsarnok épül, a betonváza már áll, éppen a tető elemeit emelik a helyükre. Ketten a falakon serénykednek, öten-hatan az a daruhoz. Mindannyian helybéliek.- Ha lehet, minden munkát ka- posfőiekkel végeztetünk el - magyarázza Sztáni Tibor hiszen akkor itt marad a pénz a faluban, itt költik el a boltban, a kocsmában, a péknél. Az egyik üzletben megerősítik a szavait: az eladó szerint, amióta felfutott a szövetkezet, megnőtt a forgalma, még ha nem is százezrekkel.- Érzékelhető, hogy nem segélyből él a többség, hanem 50-80 ezer forintot keresnek az emberek - állítja -, havi 20-50 ezerrel többet tudnak költeni. Nemcsak az önkormányzatnak köszönhető, hogy ekkora a fizetőképes kereslet, hiszen akad vasipari cég, mely nagyjából száz embernek ad munkát, a mezőgazdasági cégeknél is úgy öttucatnyian megélhetésre leltek, és sok a néhány alkalmazottat foglalkoztató kis cég.- A csúcsidőben tizenkét százalék körül volt a munkanélküliség - jegyzi meg a polgár- mester: persze sok somogyi településen most is gondolkodás nélkül rábólintanának egy ilyen adatra... - Most a hatoda, ennél lejjebb már nem is nagyon lehet tornázni, mert néhány embert nem lehet munkára fogni. Lenne még dolog, ma már ott tart a falu. hogy más településekről is alkalmaznak dolgozókat a szövetkezetbe, s ha minden jól megy, további dolgos kezekre lesz szükség. Jelenleg hét hektáron gazdálkodnak, zöldséget-gyümölcsöt termelnek a földeken, melyek nem-
