Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-22 / 44. szám

0 GAZDASÁG 2016. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ HÍREK 25-30 milliárdos pluszbefektetés MAGYARORSZÁG A tervek sze­rint további 25-30 milliárd fo­rintot fektet be a Hell Energy Magyarország Kft. a követke­ző öt-nyolc évben Magyaror­szágon - közölte tegnap az energiaital-gyártó és forgal­mazó társaság. A további be­ruházásoknak köszönhetően az alkalmazottak száma 350- 400-zal bővülhet a követke­ző 3-5 évben. Emellett logiszti­kai központját is folyamatosan bővíti a cég, amely így több mint 500 családnak biztosít­hat megélhetést. A magyar tu­lajdonú cég 2011 óta 17 milli­árd forintot fektetett be a tér­ségben uniós és állami támo­gatásokat is felhasználva, töb­bek között felépült szikszói pa­lackozó gyára. MW/MT! Klímareferensek ingyenes képzése A Regionális Kör­nyezetvédelmi Központ köz­reműködésével szervezett in­gyenes klímareferens-képzés- re háromszázan jelentkeztek, hat helyszínen már lezárult az oktatás - mondta a pro­jektgazda ügyvezetője a köz­televízióban. Fegyveres-Fis- kál Gábor, a Dipol Intézet Kft. ügyvezetője elmondta: a két­szer négynapos képzésen a klímaváltozásról, települé­si klímastratégiáról, pályáza­tírásról és projektek megva­lósításáról sajátíthattak el is­mereteket a képzésen részt vevők. A képzést a Liechtens­tein, Izland és Norvégia ál­tal létrehozott Európai Gazda­sági Térség Alap támogatta, a jelentkezők önkormányza­ti vagy önkormányzatok által felügyelt intézmények munka­társai, agrárszakértők és civil egyesületekben dolgozók vol­tak. MW Cáfolják a német üzembezárásokat A légzsákokat gyár­tó japán Takata cáfolta, hogy üzembezárásokat tervezne Németországban, így a bajor- országi Aschaffenburg-Nilkhe- imben és a szászországi Frei- bergben. A Takata légzsákok hibája miatt világszerte eddig mintegy 40-50 millió gépko­csit kellett visszahívni javítás­ra. A Takata 18 üzemben és öt kutatóközpontban 15,5 ezer alkalmazottat foglalkoztat Eu­rópában. MW/MTI Aggályosnak tartja a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület a Natura 2000 területek eladását, mi­vel félő, hogy az így magán- tulajdonba került területe­ken kevésbé tudja érvénye­síteni az állam a természet- védelmi szempontokat. Kife­jezetten a túzok-élőhelyeken tartják problémásnak a ma­gánosítást. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Natura 2000 védettség alá eső területek ma­gántulajdonba adása veszé­lyeztetheti a természetvéde­lem érdekeit, ezért aggályos­nak tartjuk a Natura 2000 há­lózathoz tartozó területek el­adását - áll abban a nyílt le­vélben amelyet a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi (MME) Egyesület a Magyar Természetvédők Szövetségé­vel és a WWF Magyarország­gal közösen küldött el még ok­tóberben Fazekas Sándor ag­rárminiszternek. „Azóta eltelt némi idő, érdemi választ nem kaptunk, de az árverések foly­tatódnak - mondta lapunknak Nagy Dénes, az MME munka­társa. - Például a Kiskunság esetén aránylag sok olyan terü­letet szeretnének eladni, ahol a túzokállomány erősödni, ter­jeszkedni tudna. Ezek a földek a túzok megvédése szempont­jából kulcsfontosságú terüle­tek lennének.” Hogy miért bír szimbolikus jelentőséggel a túzok megvédé­se, amely az MME lógójában is szerepel? A szakember szerint a túzok ernyőfaj, ami azt jelen­ti, hogy ha a túzok védelméről tudnak gondoskodni, akkor ott nagyon sok egyéb faj védelme is megoldott lesz. Természetvédelmi szem­pontból az MME szerint ed­A Nemzeti Parki Termék véd­jegy arról biztosítja a vásárló­kat, látogatókat, hogy a kezük­be, asztalukra kerülő termék védett természeti területen vagy Natura 2000 területen, elsősorban helyi alapanyagok­ból, a helyi hagyományoknak megfelelően és a természetvé­delem céljaival összhangban készült. Az elismerő címet töb­bek között őrségi és hortobá­A Natura 2000 az EU termé­szetvédelmi politikája, végrehaj­tását Magyarország vállalta a 2004-es csatlakozáskor. Szak­mai szempontból meghatáro­zott élőlények és élőhelyek alap­ján kijelölték azokat a földraj­zi régiókat, területeket, ahol a természetvédelmi szempontok­nak fontos szerepet kell kapni­uk, az ott található fajokat meg kell tudni őriznie a magyar ál­lamnak és társadalomnak. Ami­dig viszonylag jól működött a rendszer. „Abban a pillanat­ban, hogy ezeket a területeket magánkézbe adják, sokkal ne­hezebb helyzetbe kerül a tér- • mészetvédelem ügye is. Ha­szonbérleti szerződésben meg­határozott feltételek a túzok védelmében nagyobb garanci­át jelentenének, mint a magán­kézben lévő Natura 2000 szán­gyi kézműves termékek, tiha­nyi levendulatermékek, med­vehagymás ételek, hegyvidé­ki sajtok, biogyümölcslevek és -szörpök, különleges ízvilá- gú borok és pálinkák, gyógy­növényekből készült teák, er­dei gyümölcsökből előállított lekvárok, különleges mézek, bivaly- és szürkemarha-szalá- mik, -kolbászok nyerhették el eddig. kor kijelölték a Natura 2000 te­rületeket, akkor többek között azért nem hoztak túl sok korlá­tozást a szántóföldekre, mert sok esetben az állam volt a tu­lajdonos, és garantálni tudta (a túzok esetében is), hogy nem lesznek problémák természet- védelmi szempontból. Az állam olyan bérleti szerződéseket tu­dott kötni gazdálkodókkal, ame­lyek megfelelőek voltak a Natu­ra 2000 előírásainak. tóföldekre érvényes, nem túl erős szabályok - magyarázta lapunknak Nagy. - Mi igyek­szünk ezt a témát napiren­den tartani, bízva abban, hogy földművelési tárca meghozza a megfelelő lépéseket. Bízunk abban, hogy a természetvéde­lem érvei összeegyeztethetők más érdekekkel, mert a jövőről szólnak.” A természetvédelmi szak­embereknek nemcsak az ille­tékes tárcákat kell meggyőz­ni, hogy megvédjék a Natura . 2000 területeket. „Informál­nunk kell a gazdálkodókat ar­ról, hogy olyan madárbarát módszereket alkalmazzanak szántóföldi művelésben, ami például a túzok megőrzéséért sokat tud tenni - hangoztatja Nagy Dénes. - Meg kell tud­nunk győzni a gazdálkodókat arról, hogy ha például vállal­ja a túzokos agrárkörnyezet­védelmi. programot, akkor az a kompenzációs kifizetések mellett termékeinek is ad egy minőségi biztosítást. A túzok jelenléte egy terüle­ten úgy is értelmezhető, hogy ott olyan minőségű ökológi­ai rendszer van, ami az ember és az ember által végzett gaz­dálkodás szempontjából is elő­nyös. Azokon a területeken, ahol tpzok él, jobb minőségű lehet az élelmiszer, hiszen eh­hez az ökológiai feltételek ked­vezőbbek. Ilyen termékek nép­szerűsítését támogatja a Nem­zeti Parki Védjegy (lásd kere­tes írásunkat). Támogatás az iskolai közösségi szolgálatra BUDAPEST Összesen 101 szer­vezet mintegy 21 millió forint támogatást nyert a Mól Új Eu­rópa Alapítványának KÖSZ! programjában, amely a közép- iskolás diákok kötelező közös­ségi szolgálat-teljesítését se­gíti. A második alkalommal meghirdetett programra 313 pályázat érkezett, civil és egy­házi szervezetek, intézmények nevezhettek a középiskolák­kal együttműködve. A nyertes projektek olyan költségekre kaphattak támogatást, amely a megvalósítást segítik, így pél­dául eszközök, utazási költsé­gek, dokumentációs és kom­munikációs kiadások, vala­mint a költségvetés 25 száza­lékáig az önkéntes koordináto­rok tiszteletdíja. A támogatott 48 nagyobb projektben egyenként 15-30- an vesznek részt, míg az 53 ki­sebb projektet pályázatonként 2-5-en valósítják meg. A pénz­ből a pályázatban elvárt leg­alább 20 óra közösségi szolgá­latot 1300 diák teljesíti majd, ami mintegy 30 ezer óra ön­kéntes munkának felel meg. A magyar olajipari vállalat 2014-ben indította el program­ját, akkor a beérkezett 268 pá­lyamunkából 97-et támogatott a szervezet és az Oktatáskuta­tó és Fejlesztő Intézet, mintegy 20 millió forint értékben. MW Több biogázt nyernek ki a szennyvízből BUDAPEST „Egy új magyar ta­lálmánynak köszönhetően több energiát lehet kinyerni a szennyvízből” - mondta Serke Ádám, a VízTec Zrt. résztulajdo­nosa tegnap a köztelevízióban. Az új technológia forgalmazó­ja elmondta, hogy a szennyvíz- telepeken baktériumok segítsé­gével tisztítják a vizet, így keve­sebb káros anyag jut a levegő­be és több áramot képesek ter­melni. A találmány lényege az, hogy a tisztítási folyamat során biogáz keletkezik, amit fel le­het használni. „A rendszer már néhány telepen sikeresen mű­ködik“ - mondta Serke Ádám. MW Nemzeti Parki Termékek védjeggyel Mit jelent a Natura 2000? Déli Nyitás: Elővárosi vasúthálózat fejlesztése Afrikában Magyar villamos Kenyában NAIROBI Elővárosi vasútháló­zat épül Nairobiban a magyar és a kenyai állam finanszírozá­sával - jelentette be nemrég az ország elnöke, Uhuru Kenyat- ta miután a magyar nagykö­vettel, Máthé László Eduárddal egyeztetett. így Etiópia után újabb nagyszabású közlekedé­si projektet indít a Déli Nyitás keretén belül Magyarország. Az etiópiai beruházást a Du­nai Repülőgépgyár Zrt. vitte el, a beruházást az Eximbank finanszírozza. A kenyai főváros belváro­sát kötik majd össze a meg­újuló vasúthálózat fő állomá­saival azok a vonalak, ahol a magyar kocsik futnak majd. A kenyai és magyar finanszí­rozású, júniusban induló pro­jekt célja Nairobi közlekedésé­nek hatékonyabbá tétele. A ter­vek szerint az új villamosháló­zaton 300 ezren utaznak majd naponta. A biztos siker érdeké­ben már utasította is közleke­dési miniszterét a kenyai elnök a mintegy 15 milliárd kenyai schilling (1 forint 0,37 schillin- get ér) értékű fejlesztés menet­rendjének betartására. A projekt elkészüléséhez ma­gyar villamosmérnökök tanít­ják majd be a kenyai kollégái­kat. Emellett Máthé bejelentet­te, hogy 50 ösztöndíjat osztanak ki kenyai diákoknak a magyar- országi oktatásukhoz. MW Pár éve Nairobi közelében így utaztak. Segíthet a magyar fejlesztés. Szellőző folyosókat építenek Pekingben KÍNASzellőző korridorok hálóza­tát alakítja ki Peking a város sú­lyos légszennyezési problémájá­nak kezelésére - közölte tegnap a Hszinhua hírügynökség. Az egymással érintkező parkok, folyók, autópályák és alacsony épülettömbök hálózatából ki­alakított korridorok területéről eltávolítják a szabad légmoz­gást akadályozó magas szerke­zeteket és a későbbiekben korlá­tozzák azok építését. Peking ve­zetése öt nagy, legalább 500 mé­ter széles és több, ennél kisebb szellőző korridort alakít ki. Peking számára a kormány a légszennyezés 40 százalé­kos csökkentését írta elő 2020- ig a 2013-as szinthez képes. A nehézipari vállalatok és a gép­járművek károsanyag-kibocsá- tása, valamint időjárási ténye­zők kedvezőtlen egybeesése ál­tal okozott szmog miatt Peking Kína egyik legszennyezettebb városának számít. A legsúlyo­sabb szmogterhelés általában szélcsendes időben szokott ki­alakulni. A Hszinhua hírügynökség a múlt hónapban arról számolt be, hogy Peking a szmog elleni küzdelem jegyében kétezer ki­sebb légszennyező vállalatot zá­rat be. Egy vezető környezetvé­delmi tisztségviselő tájékozta­tása szerint a város levegőjének szennyezettsége az utóbbi két évben már csökkent. MW/MTI

Next

/
Thumbnails
Contents