Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-08 / 32. szám

GAZDASÁG - KÖZÉLET y 2016. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ Szembenézés helyett titkosítás nem megszüntetni, hanemVn'e'g Miiliárdokból fejlesztett 21. századi kórházak harcol­nak a fertőzéssel, melyet a 19. század betegségének gondolhattunk. Kifogy a fertőtlenítőszer, nem ritkán üresek a látogatóknak szánt kéztisztítószettek, vagy az orvos, nővér végzi fáradtan a dolgát. Az eredmény: dermesztő halálesetek. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egy megyei kór­házban terjedt el a szóbeszéd: kö­nyökműtétje után vérmérgezés­ben halt meg egy idős sebészfő­orvos. Az esetből információnk szerint nem lett jogi kereset, so­kak szerint azért, mert a főorvos felesége is az intézményben dol­gozik, és nem akar bajt se magá­nak, se a kórházának. Bennfen­tes, és az adott kórházzal szem­ben kritikus főorvos-forrásunk szerint a haláleset oka nem egy­értelmű. Mindenesetre a kórház betegei hetek óta jobban félnek a műtéti fertőzésektől. „A sepszis ügye ennél egy ki­csit bonyolultabb - fogalmazott a főorvos. - Két fő problémát lá­tok: A korlátlan és sokszor szak- maiatlan antibiotikus kezelések következtében egyre több polire- zisztens, vagyis a legtöbb antibi­otikumnak ellenálló baktérium tenyészik ki, amit alig vagy nem lehet kezelni. Ez az egészségügy kontójára írható. A másik a fele­lőtlen, igénytelen munkavégzés. Fertőtlenítő néha tényleg nincs, vagy nem szabályszerűen hasz­nálják. Ez is az egészségügy za­vara. Ezzel - mint sok más szin­tén életveszélyes problémával - nem vagy nem kellő súllyal fog­lalkozik a szakma”. E szavak is megerősítik: ezer sebből vérzik a magyar egészség­ügy. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) belső vizsgálatának kiszivárgott, és a Népszabadság által közölt eredményei szerint a kórházi el­látásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a fel­tételek. A vizsgált fekvőbeteg-el­látó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételek­nek. A száz kórház ötödénél, 149 szakmában nem tudják biztosí­tani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket, vagyis 22 kórházban még a fertőtlenítés is kihívás. Az ÁNTSZ-jelentés nem nyilvános. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) al­el nöke, Hegedűs Zsolt erről be­szélt az ATV-n. Elmondta: a kór­házi fertőzések száma növek­szik, köztük az MRSA (antibi­otikumnak ellenálló Staphylo­coccus aureus baktérium) fertő­zéseké is. Pontos adatok nem is­mertek: amikor egy szaklapban megjelent, hogy kórházi fertőzé­si vészhelyzet van, azonnal cse­lekvési programot kell elindíta­ni, akkor három évre titkosítot- ták az adatokat, emlékeztetett az alelnök. „Évente legkevesebb 2-3 ez­ren halnak meg MRSA-fertőzés- ben” - mondta a ReSzaSz alelnö- ke, hozzátéve: Angliában 2005- ben tízszer annyi fertőzés tör­tént, mint Magyarországon, ma nálunk van háromszor annyi, mint a szigetországban. Egy szaklap kórházi fertőzési vészhelyzetről számolt be. Hegedűs Zsolt szerint az ÁNTSZ-t nem beolvasztani kel­lene, hanem megerősíteni, hogy évente átfogó, publikus jelenté­sek szülessenek. A fertőzésekről, a betegelégedettségről és -bizton­Előfordul a kórházakban, hogy nincs fertőtlenítő, vagy szakszerűtlenül használják. (Képeink illusztrációk) ságról minden évben számszerű képet kellene kapnunk, s így ar­ról is, hogy egy kórházat megfele­lően vezetnek-e. Hegedűs Zsolt tíz éve „mene­kült el” a magyar egészségügy­ből, mert nem tudott tovább fele­lősséget vállalni a betegekért. Tíz év alatt a helyzet szerinte csak romlott. Apátia uralkodik, bele­fáradtak a helyzetbe a dolgozók. Az eszközpark sok helyütt rossz állapotú, szakemberek hiányoz­nak, a betegre fordított idő kevés. A gyógyulás nem reménytelen, de kerülőutakkal biztosabb, ér­zékeltette. Szerinte elégtelen a fi­nanszírozás, ami a szakmai szer­vek hibája is, mert hiába szóltak, nem tudtak elég erőt mutatni az érdekérvényesítéshez. A ReSzaSz elnöke úgy vélte, új­ra kell indítani az egészségügyet, mint egy számítógépet. Minőségi indikátorokat kell közölni a fertő­zésekről, a halálozásokról, a be- tegelégedettségről. Senki sem akar utolsó lenni az osztályban, törekedni fog, hogy jobb legyen! Nem orvost, hanem intézményt kellene választanunk, odame­hetnénk, ahol a legjobbak a kö­rülmények. A tehetősebbek ma jobb ellátást kapnak, az orvosok 60 százalékának van magánren­delése, a műszereket hozzák-vi- szlk a magán- és állami kórhá­zak között. Az állami és magánel­látást szigorúan el kellene válasz­tani térben és időben - idézte a ReSzaSz elnöke Zombor Gábor ál­lamtitkárt, akinek ez a mondata „fél napig élt, és ő maga is elhagy­ta a szakterületet”, tette hozzá. Ónodi-Szűcs: Nem mondható, hogy orvoshiány van Ábrahám: Törzsi összefogás van a szakértők között Tagadta Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtit­kár azt az ÁNTSZ-jelentésben szereplő in­formációt, miszerint a magyar kórházak több mint 70 százalékát sújtja szakem­berhiány. A Hír Tv-nek azt mondta, mér­séklődött az orvosok elvándorlása, a ma­gyar helyzet megfelel az OECD-átlagnak. Ez alapján nem mondható, hogy orvoshi­ány van, hiányszakmák vannak, mondta. Az államtitkár nem reagált a kórházak­ban uralkodó áldatlan közegészségügyi állapotokról vszóló adatokra. „A beteg ki van szolgáltatva az orvosok­nak és a törzsi összefogásnak, ami az or­vosszakértők között van, akiknek jogi vita esetén kellene igazat adnia a betegnek vagy a hozzátartozóinak” - mondta Áb­rahám László ügyvéd az Egyenes beszéd­ben. Szerinte sokszor az orvosok a hipok- ráteszi esküjüknek megfelelően akarnak eljárni, de olykor nem adottak a feltéte­lek. Sokszor nem tudják elkülöníteni azo­kat a betegeket, akik baktériummal fertő­ződtek meg egy műtét után. HÍREK Újraszámolják a voksokat 10WAA Demokrata Párt tiszt­ségviselői lowában átvizsgál­ják a hét eleji jelölőgyűlések eredményeit, s ahol hibát, té­vedést találnak, ott korrigál­ják az eredményt, lowában a múlt hétfői jelölőgyűlésen Hil­lary Clinton volt külügyminisz­ter mindössze pártizedponttal győzte le Bernie Sanders ver- monti szenátort. A párt helyi elnöke, Andy McGuire« jelölő­gyűlések után még azt mond­ta, hogy nem lesznek újra­számlálások, Clinton pártized- pontos győzelme végleges. Ám ahogyan napvilágra kerülnek tévedések, a végeredmény változóban lehet. MW/MTl Aszteroida a Föld közelében EGYESÜLT ÁLLAMOK A NASA szá­mításai szerint március 5-én fog a Föld mellett elhaladni a 2013TX68jelű aszteroida. A pályaadatok szerint a legköze­lebbi pozícióján mindössze 17 ezer kilométerre lesz a Földtől, ami kevesebb, mint a Föld-Hold távolság 5 százaléka. Ez persze a lehető legrosszabb eset, elő­fordulhat az is, hogy több mil­lió kilométerrel véti el a Földet. Az objektum nagyjából 45 mé­teres, a tömege 130 ezer ton­na lehet, és jelenleg is óránként 52 ezer kilométeres sebesség­gel tart a Föld felé. A NASA sze­rint az ütközés (amely 2,5 me­gatonnás lenne) esélye elha­nyagolható. MW Radioaktív anyag szivárgott a vízbe NEW YORK Radioaktív anyag szi­várgott a talajvízbe egy atom­erőműből, amely mintegy 60 kilométerre van New York belvárosától. A radioaktivitás mértéke az egyik mérőhelyen 65 000 százalékkal nőtt meg. • Az atomerőmű tulajdonosa szerint a mérések határérték fölött mérik a tríciumot a talaj­vízben, de annak nincs egész­ségügyi, vagy biztonsági kocká­zata a lakosságra nézve. Sze­rintük több ezerszer átlépte már annak mértéke a szövet­ségi határértéket, mégsem je­lentett kockázatot, ráadásul ez nem érinti semmilyen módon az ivóvizet. A kormányzó azt kérte, állítsák le ezt az erőmű­vet, szerinte sokadjára bizonyo­sodik be, hogy az Indian Point nevű atomerőmű nem tud biz­tonságosan működni. MW Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát a kísérlet miatt RAKÉTÁT LŐTT KI ÉSZAK-KOREA KOREAI-FÉLSZIGET Egy Hagy ha­tótávolságú rakétát lőtt ki va­sárnap Észak-Korea, amivel az észak-koreai álla­mi tévé szerint si­keresen pályára állítottak egy mű­holdat. Az Egye­sült Államok, Dél- Korea és Japán szerint azonban valójában bal- lisztikusrakéta-tesztről volt szó, a rakétá röppályája a ja­pán Okinava sziget felett ha­ladt a nyílt óceán felé. Mindhá­rom ország elítélte a kilövést, kezdeményezték az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának rendkívüli ülését. Ban Kimun ENSZ-fő- titkár felszólította az északi vezetést, hogy fejezze be a provoka­tív akcióit. Jens Stol­tenberg NATO-főtitkár és Fede- rica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő­je is elítélte az akciót. MW Több ország is élesen elítélte a tesztelést. Nyolcvanmilliós adomány a Bérestől BUDAPEST A magyar népességben egyes daganatos betegségek elő­fordulási gyakorisága folyamato­san nő, 2014-ben az elhunytak 26 százaléka halt meg rosszindulatú daganat következtében, míg ez az arány 1990-ben 21 százalék volt. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 80 mil­lió forint értékű Béres Csepp ado­mányt adott át a daganatos betege­ket segítő, valamint a karitatív te­vékenységet végző legnagyobb or­szágos szervezetek vezetőinek. Béres Klára elmondta: február 4-e volt a Rákellenes Küzdelem Világnapja, ami jó alkalom ar­ra, hogy felhívják az emberek fi­gyelmét az egyéni felelősségükre, a prevenció lehetőségeire. „Nehéz kimondani, de sokat kell még ten­ni annak érdekében, hogy a rosz- szindulatú betegségek vonatkozá­sában legalább az európai orszá­gokra jellemző statisztikai adatok­kal rendelkezhessünk." - hangsú­lyozta az alapítvány elnöke. Hozzá­tette: a daganatos megbetegedések okozta társadalmi teher elsősor­ban a daganatok kialakulásának megelőzésével csökkenthető. Egy Európa Bizottság számára készült jelentés szerint az ilyen betegsé­gek 30-40 százaléka megelőzhető lenne egészséges táplálkozással, hiszen az esszenciális tápanyagok nem megfelelő bevitele is hozzájá­rul a rosszindulatú betegségek ki­alakulásához. MW Astra-ügyfelek: március 3-ig kell jelentkezni BUDAPEST Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénz­ügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügy­feleinek, akilmek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk (kgfb) volt. A nem kgfb jellegű, például casco, lakás- vagy utasbiz­tosítási szerződés alapján benyúj­tandó kártalanításhoz szükséges dokumentumok az MNB honlap­ján is elérhetőek, azokat úgy kell postázni, hogy március 3-ig a cím­zetthez érjenek. Az Astrának Ma­gyarországon 200 ezer ügyfele volt, ebből 160 ezren kgfb-ügyfe- lek voltak, ezen károsultaknak a Magyar Biztosítók Szövetségéhez kell fordulni, őket a magyar szer­vezet fogja kártalanítani. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents