Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-08 / 32. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Tiritarka csapat érkezett, ott voltak közöttük - a teljesség igénye nélkül - a lengyeltóti és csokonyavisontai hagyomány- őrzők, akik hosszú évek óta ellátogatnak farsangkor a megye- székhelyre, de jöttek a lovagrendek, a kaposvári művészeti iskolások és civil szervezetek képviselői, megannyi bohóc, boszorkány, nyalka huszár, zord páncélos, ostorpattogtató ifjú, esetleg indián és cowboy. Itt voltak a Compass Egyesület vendégdiákjai is, akik Törökországtól Dél-Amerikáig egyfelől nemzetközivé tették az eseményt, másrészt minden bizonnyal jó hírét vitték a Csokonai-vígeposz által megénekelt „fársáng” kései reinkarnációjának. Hiányoztak viszont a mohácsi busók, akik az elmúlt esztendőkben rendre ellátogattak a Duna mellől a Kapos partjára, ám az idén a két rendezvény egy időre esett, így a báránybőrbe bújt maskarások értelemszerűn hazai pályán riogatták a vendégsereget, s űzték a telet. Utóbbi a hagyományos dedaé- getéssel Kaposváron sem maradhatott el, ám előtte, hogy teljessé tegye a farsangi pompát, megérkezett Dorottya, barátnői, no és a Karnevál Hercege - az idén a Csi- ky Gergely Színház művészei személyesítették meg az elfuserált kompániát s a somogyi megye- székhelyen még szállónévadóvá is avanzsált vénlány átvehette a város kulcsát Szita Károly polgármestertől, mellyel reményei szerint sikerül legalább egy férfiszívet megnyitnia a báli szezonban. Ha mégsem így lenne, jövőre bizonyosan újra próbálkozik majd: a kaposi farsangon erre esztendő múltán is lehetősége lesz... Vas A. A kaposvári színház művészei is beszálltak a mókába Megéhezett a vitéz Nem szokványos fejfedők Lánygyötrető farsangolás a szennai falumúzeumban- Ez finom! - állapította meg a háromévesforma kisfiú a szennai skanzen rinyakovácsi házában, s jó testvérhez méltón húgát is megkínálta a csörögefánk- ból. Mely dukált minden vendégnek a hétvégén, emellett a zselici farsangi szokásokból is ízelítőt kaptak. Megismerkedhettek például a nyársdugással, megy egyfajta adománygyűjtésnek számított, legalábbis a gazda, ha nem akarta, hogy a falut körbejáró ifjak a minimálisnál jobban köszörüljék rajta a nyelvüket, s átkozzák pajzán verseikben, inkább jóféle füstölt húsokat és sült tésztákat akasztott a nyársra. Melyet aztán sok esetben meg kellett védeni a települést hasonló céllal járón más maszkos bandáktól: a különféle csoportok sokszor azt sem tudták, kikkel verekedtek össze - sokszor még a bicskák is Csörögefánkot is kóstolhattak, akik kilátogattak a szennai falumúzeumba előkerültek -, hiszen az álarcok csak az esti bál során kerültek le. A gyerekek is adományért járták körbe a falut: a somogyszobi portán felelevenített balázsolás során tanítójuknak gyűjtöttek, aki Kultúrházak éjjel-nappal Somogy Számos somogyi település csatlakozott a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozathoz, többségük farsangi programokkal, miután az idén február 5. és 7. között tartották a rendezvényt. A civil kezdeményezésből született, és az évek során országossá nőtt eseménysorozatot tizedik alkalommal rendezték meg országszerte, fókuszában pedig az élő zene áll. Ha már három napig kultúra, igyekeztünk megtudni, van-e elegendő pénzük a megye kulturális intézményeinek. A kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ - melyhez összesen tíz intézmény tartozik - idei tervezett költségvetése például 199 millió 642 ezer forint, s ebben már több nagyrendezvény költségvetése is szerepel. Ám ezenfelül nyújt még támogatást többek közt a színháznak, a múzeumnak, a Fekete István Látogatóközpontnak, illetve a Ka- posfestre a város.- A Magyar Népművelők Egyesületének kezdeményezésére indult Kultúrházak éjjel-nappal című rendezvénysorozat célja, hogy a köz- művelődési intézmények sokszínű tevékenységére, közösségépítő szerepére jobban ráirányítsa a figyelmet - válaszolták lapunknak a kaposvári városházán. - A kulturális színterek közül nyitottságuk, gazdag és sokszínű programkínálatuk miatt a közművelődési intézmények látogatószáma a legnagyobb. Ez Kaposváron sincs másképpen. A Kultúrházak éjjel-nappal program meghirdetett időpontja éppen egybeesett a kaposvári farsanggal. így ezeken a napokon az Együd Árpád Kulturális Központ éjjel-nappal nyitva tartott, és farsangi programokkal várta az érdeklődőket. A város legnépszerűbb, az Együd Árpád Kulturális Központ által szervezett rendezvénye a Rippl-Rónai Fesztivál, a Miénk a város, de sokakat vonz az adventi ünnepi időszak is. A marcali Kulturális Központ szintén csatlakozott a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű országos programhoz, melynek keretében az idén kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a marcali kötődésű alkotókra hívják föl a figyelmet a lokálpatriotizmus jegyében. - Kettős elvárásnak kell megfelelni kulturális területen - mondta V. Szálai Erika igazgató. - Az egyik az eladható kultúra, a másik az értékteremtő és közvetítő kultúra. Gondolok itt például arra, hogy az senkinek sem jő, ha mondjuk, elhozzuk a „bécsi filharmonikusokat ’, de ötvenen ülnek csak a nézőtéren. Azonban az sem szerencsés. Közösségteremtő erő ha a közösségi oldalak tiszavirág életű celebjeit léptetjük fel sorozatban, s bár lehet, hogy többezres tömeg gyűlik össze, kulturális értéke megkérdőjelezhető. Egyensúlyt kell teremteni a kettő között. Nagyatádon a közösségépítés és közösségfejlesztés kiemelt célja a Kulturális Központnak. Pünkösd Márton igazgató elmondta: rohanó világunk szükségessé teszi azokat az alkalmakat, hogy az emberek találkozzanak és egy tartalmas programon beszélgessenek, együtt legyenek és kapcsolataikat építhessék. - Sajnos egy re nehezebb kiszakítani őket a mindennapokból. - A város életében igen fontos szerepet töltenek be a kulturális intézmények - mondta.- Manapság minden eddiginél nagyobb szükség van erre, és a közösségfejlesztés alapvető feladat. Barcson egyre gyakrabban fordul elő, hogy a pályázati pénzből ingyenes rendezvényeket tudnak szervezni. így azokat a rétegeket is közel tudják hozni a kultúrához, akinek egyébként nem lenne rá anyagi lehetősége. Ehhez egyre több fórumot használnak.- Jellemző, hogy van egy rendszeresen művelődési házbe járó réteg, de van olyan is, aki bár megtehetné, mégsem jön el, hanem inkább Kaposvárra, Pécsre vagy épp Budapestre utazik színházba vagy előadásokra - hangsúlyozza Vesz- ner Ádámné a barcsi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ igazgatója. - A vidéki árak ráadásul egy nagyobb családnak is megfizethetőek, és „házhoz hozzuk” a fővárosi előadókat, a legfrissebb mozifilmeket. Még nehezebb a dolga a vidéki művelődési házaknak, hiszen pénz híján a lehetőségeik is jóval korlátozottabbak. - Vidéken egy kultúrház a közösségi életnek ad kibontakozási lehetőséget, fiataloknak, időseknek, csoportoknak és civil szerveződéseknek - mondta Kiss András a homokszentgyör- gyikultúrház vezetője. SH-összeállítás aztán megvendégelte őket. És persze a 10-12 évesek hírét vitték a pusztai iskolának is, ahová lurkókat toboroztak. A csökölyi házban pedig az autentikus zselici maszkokkal ismerkedhettek meg a skanzenbe látogatók: a gólya, a medve, a kecske és a nyúl dívott a környéken, utóbbi ráadásul Magyar- országon egyedül a Zselicre volt jellemző, Akit érdekelt, kipróbálhatta a maszkkészítést is, ahogyan a bürökdudáét is, vagy nekiveselkedhetett a rönkhúzásnak, mellyel a vénlányokat bosszantották faluszerte: a kilincsre kötötték a szálfát, majd bekopogtattak, a pártában maradt fehérnép pedig az összegyűlt falunép nagy vidámságára próbálta meg kinyitni az ajtót. És még jobban járt, mint amikor egy másik lány kilincsével láncolták össze világ csúfjára... Téltemetés Nagyatádon sokan vettek részt a Kulturális Központ szervezésében tartott városi felvonuláson, mely során a felvonulók kolompolásától és vidám nótáitól zengett a városközpont. A felvonulás végén elégették a telet jelképező szalmabábut. A hideg miatt jól esett a fánk mellé a forró tea és a forralt bor. Az esemény vidám tánccal zárult. Györke J. Óriásbábok, huszárok, menyecskék és muzsikusok a hagyományos kaposvári farsangi felvonuláson . ............ ...........mm.......................smr m.....mmm.............
