Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-05 / 3. szám

2016. JANUAR 5., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Szilvásszentmárton három esztendeje a nyugalom szigete Aprófalvak bűntelenségben Mécsesek százait gyújtották meg a brutális gyilkosság áldozatára emlékezők a somogyi megyeszékhelyen ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Ahogyan az elmúlt évek­ben, úgy 2015-ben is a vagyon elleni bűncselekmények, azaz betörések és lopások dominál­nak a megyében az ORFK bűn­ügyi térképe alapján. A statiszti­kából kiderül, az átlagosnál több lopás, illetve betöréses lopás tör­tént Kadarkúton, Segesden, So- mogysámsonban, Göllében, a Balaton déli partján elsősorban Máriafürdő-alsó és Fenyves-al­só jellemzően csak idényjelleg­gel lakott nyaralórészén, vala­mint Alsóbélatelepen, illetve Siófok üdülőövezetében, míg Ka­posváron a belvárosban, a Cse­ri-dűlőben és a lakótelepeken. És persze változatlan volt a hely­zet a megye nyugati részén: Ne- mesvid és Nemesdéd, valamint környékük már évek óta előke­lő helyen szerepel ebben a rang­sorban, csak az idén nem Tap- sony és Nagyszakácsi, hanem Vése társaságában. Persze a két szomszédos falu sem lett a béke szigete, a lakásbetörések tekin­tetében még mindig szégyen­listásak, ahogyan az idén Csö- köly, Mike, Háromfa, Kaposszer- dahely, Lengyeltóti, Somogyvár, Karád, Balatonendréd, Somogy- szil és Mosdós is. És persze a már említett balatoni területek. Kaposváron viszont komoly vál­tozás, hogy míg az elmúlt évek­ben a Cseri-dűlő és a Donner dé­li része mellett a belváros kór­ház környéki részén is előszere­tettel dolgoztak a betörők, addig a bűntérkép szerint a sétálóutca, 67-es főút, 48-as ifjúság útja és Virág utca által határolt terüle­ten 2015-ben egyetlen ilyen bűn- cselekmény sem akadt. Autólopás szempontjából pe­dig a Balaton-part nagy része tisztult meg valamelyest: a Ba- latonmáriafürdő és Balatonföld- vár által határolt - nem elhanya­golható nagyságú - területen a statisztika szerint nem kelt lá­ba egyetlen járműnek sem. Ah­hoz képest, hogy tavaly csak Fo­nyódon három tulajdonos bosz- szankodhatott, komoly előrelé­pés. Ezzel szemben Zamárdiban hat, Siófokon tizenhat eset kap­csán indult valamilyen eljárás. Csak viszonyításképpen: egyfe­lől tavaly az egész Dél-Balatonon akadt ló autólopás, másrészt 2015-ben Kaposváron egész év­ben hét, míg a megyeszékhelytől délre mindössze két ügy - Kisba­jomban és Ladon - miatt kellett intézkednie a rendőröknek. Au­tófeltörés miatt már némiképp jobban megdolgoztatták őket, bár Dél-Somogyban csak Nagy­atádon és Csurgón fordult elő ilyesmi. A Balatonnál Berénytől Szárszóig településenként maxi­mum egy-két esetet jegyzett fel a statisztika, Földváron és Zamár­diban viszont négyet-négyet, Siófokon pedig ötvennél is töb­bet. Ezzel a Balaton fővárosa a megyeszékhelyt is beelőzte, pe­dig Kaposváron is közel három- tucatszor rámoltak ki kocsikat, jellemzően a lakótelepek parko­lóiban, illetve a piac környékén. A keményebb, már személy el­leni erőszakkal járó bűncselek­ményeket nézve Kaposváron a Honvéd utca 48-as ifjúság útja és a Domus közé eső szakasza és környéke a város sötét olda­la, Siófokon a Petőfi-sétányon és a szomszédos utcákban a legna­gyobb esély, hogy valakit kira­bolnak vagy kifosztanak, s no­ha az elmúlt esztendőkben a tó nyugati medencéjének somo­gyi része ilyen szempontból erő- szakmentesnek tűnt, némi meg­lepetésre az idén Alsóbélatele­pen kétszer is ki kellett hívni a rendőröket rablás-kifosztás mi­att. Dél-Somogy ebből a szem­pontból keményebb helynek számít a megye többi részénél, Istvándiban, Csurgón, Nagyatá­don, Belegen és Gyékényesen is intézkednie kellett a zsaruknak, ahogyan északon Karádon sem múlt el komolyabb balhé nél­kül az év. A garázdaság termé­szetesen a nyári Balaton egyik állandó esti-éjszakai program­ja, az átlagosnál többször Fonyó­don, Lellén, Bogláron és Siófo­kon csattant el pofon, Kaposvá­ron a Honvéd utca, a szentjaka- bi városrész, valamint a 67-es úti felüljáró környéke számít az ut­cai harcosok kedvelt helyének. És nem kis meglepetésre Gyöny- gyöspuszta is bekerült a felsoro­lásba: a helyi szociális otthon a garázdaság mellett a személy el­leni erőszakos bűncselekménye­ket nézve is tophelynek számít. A bűnnel leginkább terhelt te­lepülések közé persze azért így sem fért be: Siófoké, Zamárdié, Karádé, Nemesvidé, Nemesdé- dé, Nagyberkié, Tapsonyé, Vé- séé és Háromfáé a kétes dicső­ség. És lakóik irigykedhetnek a már említett Szilvásszent­márton mellett Lullára, Zalára, Szorosadra, Szentborbásra, Ka- szóra, Bakházára, Somogybük- kösdre - ezek már 2014-ben is bűnmentesek maradtak -, Ká­nyára, Kisgyalánra, Fonóra, Viszre, Eddére, Potonyra, Péter- hidára, Zákányfalura, Porrog- szentpálra és Csurgónagymar- tonra, ahol egyetlen - regisztrált - bűncselekmény sem borzolta a kedélyeket. A szeplőtelen 18-ak közül hiányzik Sérsekszőlős és Drávagárdony, pedig a két tele­pülés szintén 2012 óta makulát­lannak mondhatta magát: tavaly márciusban aztán mindkét falu­ban egy-egy kisebb lopás verte ki a biztosítékot... Vas A. Boszniai piramisok, baranyai cáfolatok PÉCS Komoly érdeklődés övezi a boszniai piramisokat, azonban dr. Orbán József pécsi betontech­nológus vitába száll a felfedezővel. Szerinte a piramisok természetes képződmények, nem betonból épí­tették őket.- A Visoko város közelében ta­lálható Visocicát és még továb­bi négy piramis formájú hegyet dr. Semir Osmanagic fedezte fel 2005-ben. Szerinte ezek a hegyek ember alkotta „piramisok", melye­ket az előillírek építettek. Több mint 45 éve foglalkozik betontechnológiával a pécsi szak­ember, aki elmondta: Visokóban megismerkedett Osmanagiccsal, megnézte az előadásait, mintákat vett a kőzetekből, tanulmányoz­ta a korábbi fúrásmintákat. - Ez alapján egyértelműen kiderült, a hegyek agyagos, márgás, homok­köves, üledékes kőzetekből épül­nek fel. Az idegenvezetők erről hallgatnak, a turistáknak mind­össze a legfelső 50-60 centimé­teres rétegről beszélnek, ami be­tonnak látszó természetes kőzet. A helyszíni tapasztalatok, a kőze­tek vizsgálatai, az anyagösszete­vők, a minták kémiai elemzése, a röntgenvizsgálatok, az MTA Geo­kémiai Kutató Intézetének vizs­gálati eredményei mind azt mu­tatják, hogy ezek a hegyek termé­szetes képződmények, több millió évvel ezelőtt keletkeztek. Ezekre az eredményekre támaszkodva állítom, hogy nem ember alkotta betonból készültek a piramis for­májú hegyek. Ezek a piramisok a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes olda­laik párhuzamosak az itt találha­tó folyókkal, amelyek délről észak felé folynak. Alapvetően ezek ala­kították ki a hegyek oldalait, Il­letve ez határozta meg a pirami­sok tájolását is. A világ több pont­ján is vannak a visokóihoz képest sokkal szabályosabb „piramisok”, amelyek természetes képződmé­nyek. A hegyeket nem építhették, mivel térfogatuk meghaladja a 15 millió köbmétert, ezeket a legna­gyobb európai építőipari vállalat - teljes kapacitását felhasznál­va - 15 év alatt építené meg. Az agyagból égetett kötőanyag elő­állítása pedig a mai korszerű ce­mentgyáraknak is komoly felada­tot jelentene. Négy gyilkosság történt a megyében 2015-ben Míg tavalyelőtt novemberig re­ménykedni lehetett, gyilkosság nélkül telik el az esztendő So­mogybán - 2013 utolsó másfél hónapjában aztán három ember­ölés is történt a megyében ad­dig 2015-ben alig két hónap után lehetett tudni, ez az év sem lesz mentes a legszörnyűbb bűncse­lekménytől, csak talán kevesebb lesz belőlük a 2014-es ötnél. Márciusban egy 59 éves mar­cali asszonyt gyilkoltak meg, rá egy hónapra pedig országos fel­zúdulást váltott ki - és a politi­kának „köszönhetően" ismét a közbeszéd tárgyává tette a ha­lálbüntetést - a kaposvári tra- fikoslány brutális megölése, jú­liusban támadói úgy gyújtot­ták rá a házat kirabolt áldoza­tukra Pusztaszemesen, hogy a nyugdíjas férfi még élt, október­ben pedig egy 31 éves férfit ver­tek agyon Kálmáncsán. A ka­posvári és a pusztaszemesi em­beröléseknél alig felnőttek gyil­koltak, mindkétszer kifejezet­ten pénzért, s ami a legborzasz­tóbb: mindkét esetben eleve úgy mentek a helyszínre, hogy tudták, meg fogják ölni áldoza­taikat... POSTÁNKBÓL Az emberi értelemre nehéz hatni, nagy a sebesség csábítása Végzetes somogyi útszakaszok Az elmúlt év soha többé nem tér visszaí Egészen új kezdő­dik. Minden új, reményteljes nap néhány óra múltán elsüly- lyed az örökkévalóság tenge­rében. Erika Traude írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár, Kont- rássy u.2/a), és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689- 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azokat közöljük. Minden hét közepén közzé tesszük a kővetkező idő­szak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba, ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvényeket hirdetésben lehet reklámozni. SOMOGY Kamaszkorom óta kísért a Halálkanyar réme. Bakonyjá- kó és Farkasgyepű között a sza­natórium előtt volt egy emelke­dő, amely éles kanyarral kezdő­dött, ezt nevezték halálkanyar­nak. Motorosok vesztették ott éle­tüket, azért motorosok, mert au­tó még alig volt, a motorosok kö­zül pedig azok, akiknek a csa­lád megvette a legdrágább, leg­gyorsabb motort. Bizony az ak­kor még bazaltos úton nem volt nehéz kisodródni, engem ilyen veszély nem fenyegetett, apám­tól kölcsönzött öreg Csepel meg­bízhatóan lassú és gyenge volt. Egyszer csak az útfenntartó megelégelte a sok balesetet és épített egy nagyobb ívű több sá­vos utat. Ezt követően a halál­kanyart visszafoglalta az erdő, talán már az emberek is elfelej­tették. A jutái temetőnél levő bal­eseteket ontó kanyar emlékez­tet a halálkanyarra. Heten­te történik ott baleset. Senki­nek nem jut eszébe ezt haté­konyan megelőzni. Útfenntar­tó már nincs, amely megépítet­te és megtartotta az út állagát. Most közútkezelő van, amely nem az utat, hanem a helyze­tet kezeli, oly módon, hogy ki­helyeztet egy-egy sebességkor­látozó táblát vagy egy rémisztő­nek szánt keresztet, ezzel a fe­lelősséget felelőtlenül áttelepíti a közlekedőkre. Ezen intézke­dés hatástalan. Jó példa erre a mecseki szerpentin, ahol egyre szaporodnak az emberi alakot szimbolizáló fekete táblák az­zal a felirattal, hogy „Őt is ha­za várták”. Úgy tűnik, az emberi érte­lemhez nehéz hatni. A sebesség csábítása erősebb az életösztön­nél. Életidegen, hogy vannak, akik a halálra készülnek. Saj­nálatos példa erre, hogy szülőfa­lunkban a temetőben találkoz­tam egy gyermekkori pajtásom­mal, rám köszönt -Szervusz Feri, megismersz? A vonásaidat igen, de a neved nem ugrik be. Hát oda van vés­ve a sírkőre, ide leszek eltemet­ve, ez egy rossz hely, nem kell a temetőbe járni. De kell, Mik­lós, szeretteink, őseink emlékét ápolni, ugyanakkor az egyén mindenkor a további életre ké­szüljön. Ezúton is elnézést a feledé- kenységért, de 43 éve elkerül­tem hazulról, bizony az idő ke­gyetlen. Szóval a jutái temetőnél levő kanyart ideje volna már átépíte­ni, kerül amibe kerül, az embe­ri egészség, az élet ugyanis min­dennél többet ér. Egyébiránt a balesetekben keletkezett károk tetemesebbek lehetnek az épít­kezésnél. Tegnap este felhívott a kislá­nyom, elmondta, hogy megint volt két baleset a jutái temető­nél, írni kellene róla egy cikket. Megszületett ez az írás, és talán a Somogyi Hírlap szerkeztősége is egyetért a tartalmával, s az­zal, hogy ideje lenne végre ten­ni valamit. Bálint Ferenc, Csombárd SMS ASZALÓ: Jelentős szemlélet- változás történt mára Somogy- aszalóban, és a hozzá tartozó Antalmajorban. A 2015-ös esztendőben rendszeresek vol­tak a szervezett összejövetelek, megmozdulások: gyereknap, falunap, szüreti felvonulás, nyugdíjas est, karácsonyi mű­sor. E rendezvények a korábbi években nem voltak jellem­zők településünkön. Ennek kapcsán megemlíteném - mint nyugdíjas - hogy a Somogyasza- ló-Antalmajor-i Nyugdíjas Klub ez évben ünnepelte megalaku­lásának 25 éves évfordulóját. Ünnepi megemlékezést szer­vezett a klub vezetője Kovács Zoltánná (Katika) és Kovács Andrea polgármester asszony. Mi, nyugdíjasok jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy ezt az em­lékezetes délutánt a környező települések polgármesterei és jegyzői is velünk töltötték. Kuti László, Somogyaszaló

Next

/
Thumbnails
Contents