Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-07 / 5. szám
MEGYEI KÖRKÉP 11 2016. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK A magyar történelem megítélését vizsgálták Trianon fájó seb Történelmi traumáink; adatok mai vélemények tükrében címmel terjedelmes tanulmányt tett közzé a közelmúltban három főiskolai oktató, Bordás Sándor, Kontó Gizella és Ujma Péter. A több mint ezer honfitársunk, határon kívüli magyarok és szomszédos országokban élők körében végzett kutatás anyagából a magyar történelem megítéléséről szóló részt ismertetjük. Árpási Zoltán szerk.bekes@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A kutatók - zömében polgármester, pap, tanár, orvos, vállalkozó megkérdezésével - azt vizsgálták, milyen mély hatással van honfitársainkra történelmünk hat tragikus eseménye: a tatárjárás, a török hódoltság, az 1848-as szabadságharc leverése, a trianoni békeszerzó'dés, a II. világháború utáni kommunizmus és az 1956-os forradalom leverése. A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán helyezhették el véleményüket: 1 = egyáltalán nincs rá mély hatással, 5 = nagyon mély hatással van. A válaszadók a felsorolt történelmi események közül napjainkra nézve is mély hatásúnak tartják az időben hozzánk közelebb állókat; 4-es érték fölötti átlagok jöttek ki a 20. századi traumákat, Trianont (4,4), a kommunizmust (4,2), és az ’56-os forradalom leverését illetően (4,1). Visszafelé haladva az időben a mért értékek - az 1848-as szabadságharc leverésével (3,3), a török hódoltsággal (2,6), a tatárjárással (1,9) kapcsolatban - egyre alacsonyabbak. Ugyanez a sorrend alakult ki a történelmünk legnagyobb traumáját firtató kérdésre adott válaszokból. A megkérdezettek a trianoni békeszerződést tartják a legtragikusabb eseménynek, a tatárjárást pedig a legkevésbé súlyosnak. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók nem tartják annyira drámainak Trianont (4,2), a kommunizmust (3,6), az ötvenhatos forradalom leverését (3,5), az 1848-as szabadságharc eltiprását (2,8) és a hódoltságot (2,2), mint amilyen mély hatást ezek gyakorolnak rájuk. (Vesd össze az előző adatsorral.) A szerzők arra is kíváncsiak voltak, hogy az említett események mennyiben jártak jó és Ez az esemény súlyosságában nem hasonlítható semmi máshoz, amit Európa más nemzetei elszenvedtek fn=1069fő) Az 1956-os forradalom leverése 3 A2.vh. utáni kommunizmus A trianoni békeszerződés Az 1848-as szabadságharc leverése A török hódoltság A tatárjárás rossz következményekkel Magyarországra nézve. A válaszokat 1-5-ös skálán elhelyezve minél alacsonyabb az érték, annál kisebb az esemény pozitív hatása. A felmérésből az derül ki, hogy történelmi traumáink felemás megítélése Trianon esetében a legalacsonyabb (1,9), vagyis a többség szerint igen erős a békediktátum negatív hatása (a pozitív pedig elenyésző). A további sorrend: tatárjárás (2,0), az 1956- os forradalom leverése (2,1), a kommunizmus (2,2), az 1848-as szabadságharc vérbefojtása (2,4), török hódoltság (2,6). A közvélekedés szerint tehát az utóbbinak van a leginkább kettős hatása, rossz és jó következménye. Egy adott történelmi eseményhez való viszonyunkat az is meghatározza, hogy fontosnak tartjuk-e a rendszeres megemlékezést róla, hogy levonjuk a belőle fakadó tanulságokat, és hogy helyrehozzuk az általa okozott károkat. A kutatók erre is kitértek, s a válaszokból arra a következtetésre jutottak, hogy van igény a történelmi traumáinkról való megemlékezésre. A sorrend a következő: a legfontosabbnak az 1956- os forradalomról és Trianonról való megemlékezést tartják (1-5-ös skálán egyaránt 4,0-es átlag). Közel ilyen arányú a II. \ ilágháború utáni kommunista hatalom okozta traumákra emlékezés (3,8), majd kissé „leszakadva” 1848 következik (3,5). A megkérdezettek kevésbé tartják fontosnak, hogy a török hódoltság (2,5) és a tatárjárás (2,4) okozta pusztításra emlékezzünk, és levonjuk a belőlük fakadó tanulságokat. Ezek esetében az okozott károk helyrehozataláról ma már alig lehet szó, a lelkieket nézve bizonyosan nem. Túlléptünk? Fontos volt annak vizsgálata is. 3$ hogy az ország túllépett-e ezeken az eseményeken, képes-e azokat objektiven, történelmi ; t távlatból szemlélni? A kutatás szerint történelmi traumáink közül azokon tudtuk túltenni magunkat, amelyek régebben történtek. Így továbbra sem tudjuk objektiven, történelmi távlatból szemlélni a 20. századi eseményeket. különösen Trianont. Közel hasonló a helyzet a kommunizmus és ötvenhat esetében is. A tatárjáráson, a török hódoltságon és az 1848-as szabadságharc leverésén - bár ma is fájó seb valamennyi - már jobban túltette magát az ország. Egy Trianon-emlekmu Vannak, akiknek kedvező az új támogatási forma adta lehetőség A CSŐK családot bővíthet Alaposan megújult a Családi Otthonteremtési Kedvezménye, azaz a CSŐK, manapság szinte minden erről szól. Családokban beszédtéma, hogy bevállaljanak-e három gyereket a 10 plusz 10 millió forintos kedvezményért. Lapunk többeket is megkérdezett, hogy mi a véleményük az új támogatási lehetőségről. Munkatársunktól ujneplap@ujneplap.hu- Szerintem az utóbbi 50 év legnagyobb dobása ez az új CSŐK- mondta egy kétgyermekes anyuka. - Adnak ingyen 10 milliót, már ez megéri - tette hozzá. Hogy talán mégse, arra pont a férje mondatai utalnak. Ő azt mondta, hogy egy kollégája egyáltalán nem gondolkodik három gyerekben, örül, hogy két nebulója már nagyobb, és emiatt van egy kis szabad ideje. - Dehogy akarna ő ismét pelenkázni! - idézte munkatársát a férj.- Úgy vélem, inkább a családokat ennél közvetlenebbül kellene támogatni - mondta egy szintén kétgyermekes édesanya. - Mert itt van a legutóbbi esetünk is: a két gyereknek a hideg idő miatt csizmát kellett A CSŐK „szülhet” harmadik gyermeket- Számomra egy érdekesség van ebben - mondta érdeklődésünkre Szarvák Tibor szociológus. - Ez pedig az, hogy jelenleg a 40 év alattiak rúghatnak csak labdába. Márpedig ma az a tendencia a korábbi évekkel szemben, hogy az első gyermek vállalásának időszaka jócskán kitolódott. Amíg korábban a húszas évek elején, közepén szültek a nők, addig ma már ez a 30-as évek elejére tevődött át. Ráadásul adott esetben nem is követi ókét több gyermek. Mármost három gyermeket e megvilágíL___________________________ Dr. Szarvák Tibor fásban kell bevállalni 30 év felett. és az előbbiekhez visszakanyarodva. a meghúzott 40 éves korhatár lehet. így kevés lesz. Hiszen előfordul ma már, hogy 40 év felett is vállalnak nők gyermeket. Látva tehát a családszociológiai tendenciákat, a 40-es életkorhatár ebből a szempontból nem éppen optimális. Ugyanakkor ha adott egy családon belül a szeretet és az összetartozás, akkor döntő érv lehet az. hogy lám, az állam is támogat bennünket. miért ne lenne hát akkor több gyermekünk. Hiszen a támogató környezet immár megteremtődött. venni, fejenként 6 ezer forintért. Amit nem mellesleg három hónapig hordanak, utána már nem lesz jó rájuk. A többi kiadásról nem is beszélve, ruházkodás, iskola, óvoda, gyógyszerek, szakkör, szóval megy a pénz ezerrel. És ha szülök három gyereket, akkor azokat fel is kell ám nevelni! Iskoláztatni, meg lakást venni nekik is. Úgyhogy a jövőre is gondolni kell - vélekedett az anya.- Mi megfontoljuk ezt a lehetőséget - mondta egy háromgyerekes apuka. - Hiába lakunk viszonylag nagyobb lakásban, nem jó a beosztása, nagyon kellene a gyerekeknek a tanulás szempontjából is a külön helyiség. Nézünk is majd ingatlanokat, de még meg kell ismerni jobban a jogszabályt is. Már most hallottam olyanról is, hogy van olyan, aki bevállalja azt is, hogy felveszi a támogatást, de nem lesz három gyereke. Szerinte még úgy is megérheti, ha vissza is kell fizetni a 10 milliót - fejtette ki.- Jó ötletnek tartom - mondta egy hatgyermekes anya. - Gyermekeim között vannak már nagyobbak is, akik remélhetően hamarosan családalapítás előtt állnak. Számukra mindenképpen kedvezőnek tűnik ez a lehetőség. Ugyanakkor vannak feltételek is, úgy tudom, mondjuk házassághoz és munkaviszonyhoz kötött a dolog. Meg úgy tudom, megkötött a négyzetméter- szám is, azaz hogy egy lakásnál gyerekenként 20, családi háznál 30 négyzetméterrel számolnak. Vagyis nekünk nem is lenne szabad 70 négyzetméteres lakásban lakni! - mondta nevetve az édesanya. - Ez pedig azt jelent, hogy nekünk legalább 120- 180 négyzetméteres lakásban kellene gondolkodnunk. Ám ezt fenntartani, na, az a művészet! - tette hozzá az éppen munkát kereső asszony, akinek az is szempont, hogy most közel laknak az iskolához, így nem kell a bejárásért fizetni. - Nekünk most a lakásfelújításra kellene a pénz, ehhez viszont jól jönne a támogatás! - mondta.- Mire szüljek nemhogy három, de akár egy gyermeket is?! - tette fel csak önmagának a kérdést egy gyermektelen, 30- as éveiben járó hölgy. - A munkahely bizonytalan, a fizetés kevés, vagyis a kilátástalanság elég nagy - mondta, hozzátéve azért, hogy a CSŐK még így is több, mint a semmi.
