Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-06 / 4. szám

2016. JANUAR 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 11 Megtalálhatták a legnagyobb oszmán uralkodó, Szulejmán szultán türbéjét Kiszélesítik a kutatásokat Bejárta a szenzációs hír az elmúlt napokban a hazai és a külföldi sajtót, hogy valószínűleg Szulej­mán türbéjét sikerült azonosíta­ni Szigetvár közelében a szultán­ról elnevezett kutatócsoportnak. A szultán belső szerveit tartalma­zó aranyurna lehet, hogy csak le­genda, de fémkeresővel talál­tak többek között korabeli ezüst­pénzt, rézgyűrűt, bronzmedálo-, kát, bronzkarikát, könyvsarokve- retet, ólomlemezeket, valamint pisztoly- és puskagolyókat is. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu- Milyen volt az út, hogyan jutot­tak el idáig? - kérdeztük dr. Pap Norbertét, a Szulejmán Kutató- csoport vezetőjét.- Még 2010-ben, egy pécsi ká­vézóban találkoztam Hóvári János nagykövettel és Kolovics János szi­getvári polgármesterrel. Ott hatá­roztuk el, hogy a szigetvári ostrom 450 éves évfordulóját méltó módon fogjuk megünnepelni, a várost pe­dig visszahelyezzük a történel­méből adódóan megillető helyére. 2012-ben kutatási szerződést kö­töttünk a török féllel arról, hogy megkeressük és feltárjuk Szulej­mán szultán mauzóleumát. Ezt kö­vetően létrehoztam egy kutatócso­portot, amelyben eddig mintegy 40 ember dolgozott a patológustól a geográfusokon, történészeken, régészeken át a művészettörténé­szekig. Amikor 2013-ban sajtótá­jékoztatót tartottunk Szigetváron, már tisztában voltunk vele, hogy megtaláltuk az egykori Turbékot. Ahhoz azonban, hogy tudományo­san is bizonyítsuk feltételezésein­ket, még hosszú időre volt szükség. A kutatásokat 2015 őszén kiszéle­sítettük, onnantól kezdve a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetével közö­sen, Fodor Pál professzor társve­zetésével dolgozunk. Ez év októ­berében és novemberében pedig Szigetvár-Turbék alsó-szőlőhegyi területén régészeti feltárást végez­tünk, ahol feltételezésünk szerint Szulejmán türbéjét találtuk meg.- Honnan lehet tudni, hogy való­ban Szulejmán türbéjét sikerült beazonosítani, és mi volt ebben az Ön szerepe? - kérdeztük a ku­tatócsoport egy másik tagját, dr. Kitanics Mátét.- A szultán 1566-ban a szige­ti vár ostroma közben, szeptem­ber elején hunyt el. Tiszteletére dí­szes türbét emeltek, amely mellé dzsámit, derviskolostort és kato­nai kaszárnyát építettek. Mindezt egy palánkerőd védte, amelyet az épületekkel együtt 1664-ben, a té­li hadjárat idején Esterházy Pál, a későbbi nádor meg is örökített. Az én feladatom az volt, hogy a türbe helyének beazonosítása érdeké­ben 17-18. századi magyar, latin és német dokumentumokat kutas­sak fel és elemezzek. Összegyűj­töttük a szükséges információ­kat, amelyek szerint a síremlék és az ezt őrző palánkerőd Szigetvár­tól 1 óra járásra, mintegy 4-5 ki­lométerre egy dombon, mégpedig magán a turbéki szőlőhegyen he­lyezkedett el. A területet terepbe­járáson azonosítottuk, azután kez­dődtek meg előbb a felszíni, majd a felszín alatti vizsgálatok. A fel­színen található korabeli régészeti leletek alapján le tudtuk határolni az egykori zarándoktelepülés köz­pontját. A földradaros vizsgálatok során pedig mintegy 40-50 cen­timéteres mélységben kirajzolód­tak az egykori épületek alapfalai. A legkisebb, Mekkára tájolt négy­szög alapú épületet most ősszel tártuk fel. Az építmény szeren­csésen fennmaradt építőelemei az isztambuli Szulejmán-türbe díszí­téseivel mutatnak rokonságot. Je­lenleg minden jel arra utal, hogy az egykori türbét találtuk meg.- Mit lehet tudni az aranyedény­ről, mit gondol, van-e egyáltalán esélye annak, hogy megtalálják ezt az urnát, amelybe egyes fel- tételezések szerint a szultán bel­ső szerveit temették?- Azt hiszem, a legtöbb embert a kutatások kapcsán valóban az aranyurna és az „elásott kincsek” foglalkoztatják leginkább. Mi ter­mészetesen nem kincseket keres­tünk. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megkeressük és feltár­juk a sírkomplexum épületeit. Az aranyedény legenda, amely igen korán elterjedhetett. Valószínű­leg 1664-ben a költő Zrínyi Miklós csapatai is keresték a türbében, és a híres török utazó, Evlia Cselebi is megemlítette. A 17. század végén, amikor Szigetvárt ostromzár alá vonták a Habsburg-csapatok, biz­tosan volt még egy próbálkozás az aranyedény megszerzésére, talán ennek a nyoma a feltárt épület kö­zepén tátongó 2 méter mély rabló­gödör is. Ha az aranyedény nem is, de érdekes leletek azért kerül­tek elő a vizsgálati területen. Fém­keresővel többek között korabeli ezüstpénzt, rézgyűrűt, bronzme­dálokat, bronzkarikát, de pisztoly- és puskagolyókat is találtunk.- Hogyan tovább, és ki finanszíroz­za a további kutatásokat? - kér­deztük ismét dr. Pap Norbertét.- A geofizikai felmérés alapján tudjuk, hogy a feltárt épület köze­lében egy másik, nagyobb, szintén Mekkára tájolt építmény és egy cellás beosztású épület helyezke­dik el. Az előbbi nagy valószínű­ség szerint a forrásokban is szerep­lő dzsámi, az utóbbi az Esterházy- féle ábrázoláson látható dervisko­lostor lehet. Tavasszal tehát aktuá­lis lesz ezek feltárásának a folyta­tása. Ezen túl további kutatásokat végzünk az egykori település szer­kezetére vonatkozóan. A rendelke­zésre álló forrásaink alapján pél­dául nem titok, hogy a zarándok­településhez egy keresztény város­rész tartozott. Jelenleg ennek a be­azonosításán is dolgozunk. Mind­emellett, részben annak köszönhe­tően, hogy 2015 szeptemberétől az MTA Történettudományi Intézeté­vel közös OTKA-programot indítot­tunk, a következő három évben ki­szélesítjük a vizsgálatainkat példá­ul hadszíntérkutatásokkal, és em­lékezetpolitikai vizsgálatokra is sor kerül. Jövőre Zrínyi-emlékév lesz, így különösen fontos, hogy a programba a szigetvári ostromhoz kapcsolódó kiterjedt diplomácia­történeti kutatásokat is bevontuk. A financiális kérdésekre röviden kitérve, eddig a török fél több mint 100 ezer eurót adott a kutatások­ra, a magyar állam pedig az em­lített Országos Tudományos Kuta­tási Alapprogramokon keresztül a következő 3 évre 200 ezer euró tá­mogatást nyitott meg számunkra, egy kisebb összeget eddig egyet­len szponzorként, a helyi, sziget­vári banktól is kaptunk. Nem a különleges sztorit tartották fontosnak, hanem a segítő szándékot Csellengők: ritka a hepiend Fotó: Mártonfai Dénes Egyre több az eltűnt gyermek, akikre komoly veszélyek lesel­kednek. Az érintett családok­nak segítséget kínáló Csellen­gők című tévéműsor ugyanak­kor nemrégiben megszűnt. A tévés produkció szerkesztő­jének előadására ült be lapunk munkatársa. Steinbach Zsolt szerk.bekes@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nagy sláger volt az egész világon a ’90-es évek első felében a Soul Asylum ne­vű együttes Runaway Train cí­mű száma, amelynek videoklip- jében eltűnt gyerekek fényké­pei, nevei is láthatók voltak. Tu­lajdonképpen ez a dal adta az öt­letet Incze Zsuzsának az utóbbi két évtized egyik legnézettebb közszolgálati televíziós műsora, a Csellengők megalkotásához. A szerkesztő-producer referá­tumából kiderült: nem csupán az érzelmileg és fizikailag rossz körülmények között élő csalá­dokból tűnhetnek el gyerekek. pének belépési kódját, és ami­kor egyszer egyedül maradt a lakásban, e-mailben megírta a szüleinek, hol tartják fogva. A szülők azonnal a rendőrség­hez fordultak. Még aznap es­te civil ruhás kommandósok kiszabadították a lányt. Mivel nem egyenruhások akciója volt, a bűnszövetkezet tagjai azt hit­ték, hogy egy rivális banda vit­te el a lányt. A gyanú elaltatásá- val viszont a rendőrségnek egy négy országra kiterjedő bűnszö­vetkezetet sikerült később felszámolnia. Korántsem min­den eset végződik azonban hepiend- del. Előfordul az is, hogy nem bűn­banda kereskedik a gyerekekkel, hanem mond­juk a saját ap­ja ad el valakit. Incze Zsuzsa. előadása alap­ján ez történt néhány éve egy Tolna me­gyei települé­sen is. A szü­lők elváltak, az apa elérte, hogy hozzá kerüljön a gyermek, aztán pe­dig úgymond eladta Ép, szeretetteljes, jómódú csalá­dok okos és normális gyerekei­re is leselkednek ilyen jellegű veszélyek, különösen az uniós csatlakozás, az országhatárok akadálytalan átjárhatósága óta. Erre említette példa­ként egy szakközépiskolá­ba járó lány esetét, amelyet korábban a Csellengőkben is bemutattak. A diáklány nyári gyakorlata során meg­ismerkedett két fiúval, akik szó­rakozni hívták. Beült az autójuk ba, aztán már csak Hollandi­ában ébredt fel. Ember­kereskedők csapdá­jába került, egy há­zaspárnál helyez­ték el, akik vigyáz­tak rá, hogy meg ne szökjön. A lány azonban talprae­sett volt. A lakás­ba érkező szám­lalevelekből ki­derítette a lakcí­mét, megfigyel­te fogva tartó­ik számítógé­A legnézettebb műsor volt A Csellengők sorozat 1994-ben Húsz évig futott az igen népsze- indult. Nem a ma divatos család- rű műsor, sok gyerek megkerült egyesítő műsorok tematikáját kő- a segítségével. Előbb a Magyar vette. Közszolgálati műsorként Televízión ment, majd ott meg- nem az ütős sztori volt a lényege. szűnt és átkerült a Duna Tv-hez. hanem, hogy segítséget tudjanak ahol sokáig a csatorna legné- nyűjtani az érintett családok szá- zettebb adása volt. 2012-től. mára. Hogy a nyilvánosságon ke- immár az MTVA-nál, kétheten- resztül úgymond üzenhessenek a te ment csak a tévében, a köz­gyerekeknek. bemutassák, meny- tes hetekben a rádióban jelent- nyire fáj szeretteinek az ő hiá- kezett a Csellengők. Idén már- nyuk, és hogy rávilágítsanak arra. cíusban megszűnt a műsor, ami mi történhet a csellengőkkel, mi- mögött Incze Zsuzsa személyes Iyen veszélyek leselkednek rájuk. okokat lát. a 12 éves kislányt egy helybe­li, jómódú férfinak. Évek teltek el, a lány többször is a nagy­mamához menekült. A telepü­lésen sokan tudták, mi történt, de féltek. Aztán a lány egyszer elment az osztályfőnökéhez, és elmesélt neki mindent. A pedagógus az illetékes szerv­hez fordult, ám a felvett jegy­zőkönyvet állítólag elfelejtet­ték továbbküldeni. Nem is tör­tént semmi az ügyben. Az édesanya, aki addig sem­mit nem tudott elérni lánya ér­dekében, ezután a Csellengők­höz fordult. A történetet bemu­tatták a tévében, a nyilvános­ság hatott: a nagymamájához került az akkorra már 17 éves lány. Készítettek vele is egy be­szélgetést, amiben mindent el­mesélt, azt is, hogy kényszerí­tették, rosszul bántak vele stb. Okosan, éretten nyilatkozott a saját jövőjéről, szép terveiről is. Fél év múlva aztán mégis visz- szament a férfihoz. Beperelték Bár a húsz év alatt számos „rá­zós” sztorit tárt a nyilvánosság elé, a szerkesztőt nemrég pe­relték be először. Méghozzá az egyik műsorban bemutatott történet szereplője, egy magyar származású külföldi férfi, akiről a műsor felkonferálásában az hangzott el: sajátos módját vá­lasztotta a gyermekrablásnak. Ez a szomorú történet sem ke­csegtet hepienddel. Incze Zsu­zsa is csak annyit remél, hogy emiatt nem kerül börtönbe.

Next

/
Thumbnails
Contents