Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-06 / 4. szám
2016. JANUAR 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 11 Megtalálhatták a legnagyobb oszmán uralkodó, Szulejmán szultán türbéjét Kiszélesítik a kutatásokat Bejárta a szenzációs hír az elmúlt napokban a hazai és a külföldi sajtót, hogy valószínűleg Szulejmán türbéjét sikerült azonosítani Szigetvár közelében a szultánról elnevezett kutatócsoportnak. A szultán belső szerveit tartalmazó aranyurna lehet, hogy csak legenda, de fémkeresővel találtak többek között korabeli ezüstpénzt, rézgyűrűt, bronzmedálo-, kát, bronzkarikát, könyvsarokve- retet, ólomlemezeket, valamint pisztoly- és puskagolyókat is. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu- Milyen volt az út, hogyan jutottak el idáig? - kérdeztük dr. Pap Norbertét, a Szulejmán Kutató- csoport vezetőjét.- Még 2010-ben, egy pécsi kávézóban találkoztam Hóvári János nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel. Ott határoztuk el, hogy a szigetvári ostrom 450 éves évfordulóját méltó módon fogjuk megünnepelni, a várost pedig visszahelyezzük a történelméből adódóan megillető helyére. 2012-ben kutatási szerződést kötöttünk a török féllel arról, hogy megkeressük és feltárjuk Szulejmán szultán mauzóleumát. Ezt követően létrehoztam egy kutatócsoportot, amelyben eddig mintegy 40 ember dolgozott a patológustól a geográfusokon, történészeken, régészeken át a művészettörténészekig. Amikor 2013-ban sajtótájékoztatót tartottunk Szigetváron, már tisztában voltunk vele, hogy megtaláltuk az egykori Turbékot. Ahhoz azonban, hogy tudományosan is bizonyítsuk feltételezéseinket, még hosszú időre volt szükség. A kutatásokat 2015 őszén kiszélesítettük, onnantól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közösen, Fodor Pál professzor társvezetésével dolgozunk. Ez év októberében és novemberében pedig Szigetvár-Turbék alsó-szőlőhegyi területén régészeti feltárást végeztünk, ahol feltételezésünk szerint Szulejmán türbéjét találtuk meg.- Honnan lehet tudni, hogy valóban Szulejmán türbéjét sikerült beazonosítani, és mi volt ebben az Ön szerepe? - kérdeztük a kutatócsoport egy másik tagját, dr. Kitanics Mátét.- A szultán 1566-ban a szigeti vár ostroma közben, szeptember elején hunyt el. Tiszteletére díszes türbét emeltek, amely mellé dzsámit, derviskolostort és katonai kaszárnyát építettek. Mindezt egy palánkerőd védte, amelyet az épületekkel együtt 1664-ben, a téli hadjárat idején Esterházy Pál, a későbbi nádor meg is örökített. Az én feladatom az volt, hogy a türbe helyének beazonosítása érdekében 17-18. századi magyar, latin és német dokumentumokat kutassak fel és elemezzek. Összegyűjtöttük a szükséges információkat, amelyek szerint a síremlék és az ezt őrző palánkerőd Szigetvártól 1 óra járásra, mintegy 4-5 kilométerre egy dombon, mégpedig magán a turbéki szőlőhegyen helyezkedett el. A területet terepbejáráson azonosítottuk, azután kezdődtek meg előbb a felszíni, majd a felszín alatti vizsgálatok. A felszínen található korabeli régészeti leletek alapján le tudtuk határolni az egykori zarándoktelepülés központját. A földradaros vizsgálatok során pedig mintegy 40-50 centiméteres mélységben kirajzolódtak az egykori épületek alapfalai. A legkisebb, Mekkára tájolt négyszög alapú épületet most ősszel tártuk fel. Az építmény szerencsésen fennmaradt építőelemei az isztambuli Szulejmán-türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden jel arra utal, hogy az egykori türbét találtuk meg.- Mit lehet tudni az aranyedényről, mit gondol, van-e egyáltalán esélye annak, hogy megtalálják ezt az urnát, amelybe egyes fel- tételezések szerint a szultán belső szerveit temették?- Azt hiszem, a legtöbb embert a kutatások kapcsán valóban az aranyurna és az „elásott kincsek” foglalkoztatják leginkább. Mi természetesen nem kincseket kerestünk. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megkeressük és feltárjuk a sírkomplexum épületeit. Az aranyedény legenda, amely igen korán elterjedhetett. Valószínűleg 1664-ben a költő Zrínyi Miklós csapatai is keresték a türbében, és a híres török utazó, Evlia Cselebi is megemlítette. A 17. század végén, amikor Szigetvárt ostromzár alá vonták a Habsburg-csapatok, biztosan volt még egy próbálkozás az aranyedény megszerzésére, talán ennek a nyoma a feltárt épület közepén tátongó 2 méter mély rablógödör is. Ha az aranyedény nem is, de érdekes leletek azért kerültek elő a vizsgálati területen. Fémkeresővel többek között korabeli ezüstpénzt, rézgyűrűt, bronzmedálokat, bronzkarikát, de pisztoly- és puskagolyókat is találtunk.- Hogyan tovább, és ki finanszírozza a további kutatásokat? - kérdeztük ismét dr. Pap Norbertét.- A geofizikai felmérés alapján tudjuk, hogy a feltárt épület közelében egy másik, nagyobb, szintén Mekkára tájolt építmény és egy cellás beosztású épület helyezkedik el. Az előbbi nagy valószínűség szerint a forrásokban is szereplő dzsámi, az utóbbi az Esterházy- féle ábrázoláson látható derviskolostor lehet. Tavasszal tehát aktuális lesz ezek feltárásának a folytatása. Ezen túl további kutatásokat végzünk az egykori település szerkezetére vonatkozóan. A rendelkezésre álló forrásaink alapján például nem titok, hogy a zarándoktelepüléshez egy keresztény városrész tartozott. Jelenleg ennek a beazonosításán is dolgozunk. Mindemellett, részben annak köszönhetően, hogy 2015 szeptemberétől az MTA Történettudományi Intézetével közös OTKA-programot indítottunk, a következő három évben kiszélesítjük a vizsgálatainkat például hadszíntérkutatásokkal, és emlékezetpolitikai vizsgálatokra is sor kerül. Jövőre Zrínyi-emlékév lesz, így különösen fontos, hogy a programba a szigetvári ostromhoz kapcsolódó kiterjedt diplomáciatörténeti kutatásokat is bevontuk. A financiális kérdésekre röviden kitérve, eddig a török fél több mint 100 ezer eurót adott a kutatásokra, a magyar állam pedig az említett Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokon keresztül a következő 3 évre 200 ezer euró támogatást nyitott meg számunkra, egy kisebb összeget eddig egyetlen szponzorként, a helyi, szigetvári banktól is kaptunk. Nem a különleges sztorit tartották fontosnak, hanem a segítő szándékot Csellengők: ritka a hepiend Fotó: Mártonfai Dénes Egyre több az eltűnt gyermek, akikre komoly veszélyek leselkednek. Az érintett családoknak segítséget kínáló Csellengők című tévéműsor ugyanakkor nemrégiben megszűnt. A tévés produkció szerkesztőjének előadására ült be lapunk munkatársa. Steinbach Zsolt szerk.bekes@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nagy sláger volt az egész világon a ’90-es évek első felében a Soul Asylum nevű együttes Runaway Train című száma, amelynek videoklip- jében eltűnt gyerekek fényképei, nevei is láthatók voltak. Tulajdonképpen ez a dal adta az ötletet Incze Zsuzsának az utóbbi két évtized egyik legnézettebb közszolgálati televíziós műsora, a Csellengők megalkotásához. A szerkesztő-producer referátumából kiderült: nem csupán az érzelmileg és fizikailag rossz körülmények között élő családokból tűnhetnek el gyerekek. pének belépési kódját, és amikor egyszer egyedül maradt a lakásban, e-mailben megírta a szüleinek, hol tartják fogva. A szülők azonnal a rendőrséghez fordultak. Még aznap este civil ruhás kommandósok kiszabadították a lányt. Mivel nem egyenruhások akciója volt, a bűnszövetkezet tagjai azt hitték, hogy egy rivális banda vitte el a lányt. A gyanú elaltatásá- val viszont a rendőrségnek egy négy országra kiterjedő bűnszövetkezetet sikerült később felszámolnia. Korántsem minden eset végződik azonban hepiend- del. Előfordul az is, hogy nem bűnbanda kereskedik a gyerekekkel, hanem mondjuk a saját apja ad el valakit. Incze Zsuzsa. előadása alapján ez történt néhány éve egy Tolna megyei településen is. A szülők elváltak, az apa elérte, hogy hozzá kerüljön a gyermek, aztán pedig úgymond eladta Ép, szeretetteljes, jómódú családok okos és normális gyerekeire is leselkednek ilyen jellegű veszélyek, különösen az uniós csatlakozás, az országhatárok akadálytalan átjárhatósága óta. Erre említette példaként egy szakközépiskolába járó lány esetét, amelyet korábban a Csellengőkben is bemutattak. A diáklány nyári gyakorlata során megismerkedett két fiúval, akik szórakozni hívták. Beült az autójuk ba, aztán már csak Hollandiában ébredt fel. Emberkereskedők csapdájába került, egy házaspárnál helyezték el, akik vigyáztak rá, hogy meg ne szökjön. A lány azonban talpraesett volt. A lakásba érkező számlalevelekből kiderítette a lakcímét, megfigyelte fogva tartóik számítógéA legnézettebb műsor volt A Csellengők sorozat 1994-ben Húsz évig futott az igen népsze- indult. Nem a ma divatos család- rű műsor, sok gyerek megkerült egyesítő műsorok tematikáját kő- a segítségével. Előbb a Magyar vette. Közszolgálati műsorként Televízión ment, majd ott meg- nem az ütős sztori volt a lényege. szűnt és átkerült a Duna Tv-hez. hanem, hogy segítséget tudjanak ahol sokáig a csatorna legné- nyűjtani az érintett családok szá- zettebb adása volt. 2012-től. mára. Hogy a nyilvánosságon ke- immár az MTVA-nál, kétheten- resztül úgymond üzenhessenek a te ment csak a tévében, a közgyerekeknek. bemutassák, meny- tes hetekben a rádióban jelent- nyire fáj szeretteinek az ő hiá- kezett a Csellengők. Idén már- nyuk, és hogy rávilágítsanak arra. cíusban megszűnt a műsor, ami mi történhet a csellengőkkel, mi- mögött Incze Zsuzsa személyes Iyen veszélyek leselkednek rájuk. okokat lát. a 12 éves kislányt egy helybeli, jómódú férfinak. Évek teltek el, a lány többször is a nagymamához menekült. A településen sokan tudták, mi történt, de féltek. Aztán a lány egyszer elment az osztályfőnökéhez, és elmesélt neki mindent. A pedagógus az illetékes szervhez fordult, ám a felvett jegyzőkönyvet állítólag elfelejtették továbbküldeni. Nem is történt semmi az ügyben. Az édesanya, aki addig semmit nem tudott elérni lánya érdekében, ezután a Csellengőkhöz fordult. A történetet bemutatták a tévében, a nyilvánosság hatott: a nagymamájához került az akkorra már 17 éves lány. Készítettek vele is egy beszélgetést, amiben mindent elmesélt, azt is, hogy kényszerítették, rosszul bántak vele stb. Okosan, éretten nyilatkozott a saját jövőjéről, szép terveiről is. Fél év múlva aztán mégis visz- szament a férfihoz. Beperelték Bár a húsz év alatt számos „rázós” sztorit tárt a nyilvánosság elé, a szerkesztőt nemrég perelték be először. Méghozzá az egyik műsorban bemutatott történet szereplője, egy magyar származású külföldi férfi, akiről a műsor felkonferálásában az hangzott el: sajátos módját választotta a gyermekrablásnak. Ez a szomorú történet sem kecsegtet hepienddel. Incze Zsuzsa is csak annyit remél, hogy emiatt nem kerül börtönbe.
