Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-05 / 3. szám

fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 5., KEDD Nem volt hideg, csak úgy érezték a vendégek KAPOSVÁR Több vendég is panasz­kodott vasárnap a Virágfürdőben a munkatársaknak, hogy kifeje­zetten hideg volt a fürdő terüle­tén, hidegek voltak a radiátorok, fagyoskodni kellett többek közt az étteremben és a szaunáknál, a pihenőtérben is. A fürdőüzemelte­tés szerint mind a víz, mind a le­vegő hőmérséklete megfelelő volt. Az utóbbi az egyes helyiségekben 25.3 és 25,7 fok között volt.- Messziről jöttünk, kifizet­tünk egy szép összeget és töröl­közőbe burkolózva kellett fagyos- kodnunk - ezt nehezményezte egy többgyerekes család, de egy idősebb pár is. Hétfőn érdeklődésünkre Nagy Attila, a Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. főmér­nöke közölte: mint minden nap, vasárnap is többször megmérte a fürdőüzemi gépész a medencék vizének hőmérsékletét. - A méré­si naplóból egyértelműen látszik, hogy a termálmedencékben mért értékek az üzemeltetési szabály­zatnak megfelelőek - mondta. - A levegő hőmérsékletére vonat­kozóan elmondható, hogy amikor gyorsan esik a kinti hőmérséklet, akkor a fűtési rendszer tehetet­lensége miatt lassabb az átállás. Ennek ellenére például az épü­let éttermi részén a rendelet alap­ján 22 foknak kell lenni, és kü­lönböző időszakokban többször is mértük a hőmérsékletet, min­den esetben több fokkal megha­ladta ezt az értéket. A radiátorok hőfokszabályozós szeleppel van­nak ellátva, érzékelik a hőmér­sékletet, s ki-bekapcsolva, tartják a beállított hőfokot. A fürdő egyes részlegeiben 24-26 fok közötti a levegő hőmérséklete,' amit persze a meleg termálmedencékből kijő­ve, vizes testtel és fürdőruhában • bárki hűvösnek érzékelhet. A csa­tolt mérési napló másolata szerint a három termálmedencében mért vízhőfok vasárnap 35,3, 36,6 és 39.4 fok volt. Márkus Kata Kőröshegyen nem lőnek, sose volt lőtér KŐRÖSHEGY Kőröshegy tovább­ra is békés település, a völgyhíd- járól kíván inkább ismert ma­radni, nem lőnek, nem is lenne hol, lévén, hogy Kőröshegyen so­se volt lőtér - fogalmaztunk hét­főn „közös közleményt” Marczali Tamás kőröshegyi polgármester­rel. Annak kapcsán, hogy hétfőn több országos médium is átvet­te a Magyar Nemzet és a Magyar Idők katonai forrásokra hivatkozó cikkét, miszerint január közepén nemzetközi hadgyakorlat kezdő­dik a Bakonyban és egyebek kö­zött a kőröshegyi lőtér is „hadszín­tér” lesz.- Ha mégis lőnek, majd vissza­lövünk - így Marczali Tamás, aki­vel abban maradtunk, hogy nyil­ván a Hajmáskérhez tartozó Kö­rös-hegyi lőtérre gondolt a közle­mény fogalmazója. A kőröshegyi településvezető hozzátette: - A há­ború óta nálunk nem lőnek, akkor persze érte találat bőven a falut orosz és német részről egyaránt. Sőt, a régi öregek elmondása sze­rint a ma is üzemelő felső kocsmát is lövedék találta telibe, haláleset is volt. Élénk légi harcok is folytak Kőröshegy felett, ezt meg a kerte­ket ásók tanúsíthatják... F. I Egyetlen állami holdingcég végzi az év második felétől or­szágszerte a lakossági hulla­dékkezelést, ami eddig az ön- kormányzatok feladata volt. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SOMOGY Schmidt Jenő amondó: kódolva van a veszteséges műkö­dés, az államnak tehát rendre ki kell majd segítenie a holdingot, az új rendszerre pedig az „állam­kapitalizmus” a legjobb szó Tab fideszes polgármestere, a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, a nyugat-balatoni hulladékgaz­dálkodási társulás alelnöke sze­rint. Úgy véli, „kizárt, hogy az ál­lam i vállalat hatékonyabban mű­ködik majd, mint a jelenlegi sze­métszállító cégek”.- Április elsejéig kell a holding­nak asztalra tenni a koncepciót a lakossági ellátások szervezésére, és július elsejétől működtetni kell a rendszert - mondta lapunknak Schmidt Jenő. - Az önkormány­zatok vagy társulásaik a náluk lé­vő eszközöket felajánlják vagyon­kezelésre ennek a holdingnak an­nak fejében, hogy a tulajdonoso­kat nem terheli az amortizációs kötelezettség. Az állami holding visszaszerződik az általa kivá­lasztott, engedélyekkel rendelke­ző nonprofit céggel a feladat ellá­tásra. A lakossággal a holding lesz kapcsolatban, az szedi be a díjat. Hulladékkezelés másképpen: az önkormányzatoktól az államhoz kerül a feladat Azaz a jelenlegi szolgáltató cé­gek csak gyűjtenek és szállíta­nak a visszakapott saját eszkö­zeikkel egy kialkudott áron. Per­sze szigorú költségelemzés és az előző év teljesítése alapján. - Csu­pán az önkormányzati érdekelt­ség és ráhatás veszik ki a rend­szerből - tette hozzá Schmidt. - így egyfajta „államkapitaliz­mus” alakul ki. Az alapelgondo­lás jó, de szerintem elég volna, ha az állam csak szabályozna és fel­ügyelne, minden eszköz közössé­gi tulajdonban maradna, s nem pedig egy nagy, Klik-szerű hol­dingba kerülne... Balaton: keleten súlyosan veszteséges, nyugaton kevésbé A legtöbb szolgáltató súlyos vesz­teségekkel működik ma az or­szágban a rezsicsökkentéssel együtt járó díjbefagyasztás óta. Siófok például tavaly 146 mil­lió forintot tett a város és a kör­nyező települések tulajdonában lévő Siókom Kft.-be, hogy be ne dőljön. De nemrég írtuk meg azt is, hogy a nyugat-balatoni szol­gáltató céget harmincmillió fo­rint tagi kölcsönnel segíti ki a tár­sulás hatvannégy önkormányza­ta. A lengyeltóti székhelyű Pel­so-Kom Kft. 2014-es, első gaz­dálkodási évéről egyébként tavaly azt mondta Schmidt Jenő: nem kellett veszteséget finanszírozni­uk. a társaság ugyanis minimális eredményt ért el, 650 millió forint nettó árbevétel mellett egymillió forintos eredménnyel zárt. A tabi polgármester így emléke­zett a nyugat-balatoni társulás kü­lönválására és új szolgáltató cé­gük gründolására: - Nekünk, a délnyugat-balatoni társulást létre­hozó 64 településnek arról kellett dönteni: csatlakozunk a Siofok ál­tal gründott Siókomhoz, mely va­lójában csak egy közbülső cég. a közszolgáltatást pedig piaci áron megvásárolja az AVE, ma már NHSZ Zöldfok Zrt.-től. és ezáltal biztosan veszteséges lesz. vagy más utakat járva saját céget ho­zunk létre. Utóbbit választottuk. Ez a megoldás volt a nehezebb, bonyolultabb, egyedibb, még­is azzal kecsegtetett, hogy mivel befolyásolni tudjuk a költségeket, nem lesz veszteséges. Somogy megyében az országos átlagnál kevesebb jut a befektetésekre Állampapírban is az utolsók között Somogy a 18. a sorban, az idehaza eladott papírok 1,7 százalékát vették meg a megyében ► Folytatás az l.oldalról SOMOGY Az Államkincstár ada­taiból kiderült, az elmúlt nyolc évben a legtöbb állampapírt - Prémium, illetve Bonusz Ma­gyar Államkötvény, Kamatozó, valamint Féléves Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy, Baba­kötvény - Budapesten és Pest megyében vásárolták, névér­ték alapján a második helyen Hajdú-Bihar, a harmadikon Fej­ér áll. Somogy - csak Nógrádot megelőzve - a 18. a sorban, az idehaza eladott papírok 1,7 szá­zalékát vették meg a megyében, noha lakosságarányosan nagy­jából ennek duplája lenne az átlagos. A megyében összesen 7200 állampapír talált gazdá­ra, Baranyában százzal, Tolná­ban félezerrel több, s csak Nóg- rádban és Békésben kevesebb. A Prémium Magyar Állam- kötvényből egy lakosra lebont­va a budapestiek vásároltak a legnagyobb értékben, a valami­vel több mint százezres tétel öt­ször akkora, mint amennyi egy somogyira esik: a megye ezzel 19., s még az utolsóelőtti Békés­től is elmarad fejenként 3700 forinttal. A PMÁK-ból a fővá­rosban 296 milliárdnyit jegyez­tek le 13 900-an, Somogybán 6,8 milliárdnyit 1200-an, ami előbbinél 21,3 milliós, utóbbi­nál 5,6 milliós átlagot jelent, s ezzel Somogy a 18. a megyék sorrendjében. A Bonusz kincstárjegyből 1700 forintnyi jut egy megye­belire, ezzel 17. a listán Somogy egy százassal Nógrád és két­százzal Békés előtt, viszont alig hatodát felmutatva Budapest­hez és Pesthez képest. A megyé­ben százan éltek a lehetőséggel, hogy BMÁK-ot vegyenek, s ösz- szesen 539 milliót költöttek, ami 5,4 milliós átlagot jelent. Ami a legalacsonyabb az or­szágban, a listavezető Hajdú-Bi- harban 17,5 millió ez az arány. A kamatozó kincstárjegyek Fejérben a legkedveltebbek, át­lagban 128,5 ezer forintnyit je­gyeztek le belőlük, a somogyi 48,3 ezer a 14. helyre elég a megyei rangsorban, s 8600-zal magasabb, mint az utolsó Bor­sodé. Darabszámra viszont Ba­ranyával holtversenyben utol­só az 1800-as adat, s átlagban nyolcmillió jut egy jegyzésre. A féléves kincstárjegyeknél 600 somogyi vásárlást találni öt- milliárd forintért, ami 8,9 mil­liós átlagot jelent, s ezzel a kö­zépmezőnyben található a me­gye, az élen Hajdú-Bihar áll 15 millióval. 1 -1 ___L _/! ill. __i__1. L akossági állampapírok megyénként Megye Darab Budapest és Pest 51100 Györ-Moson-Sopron 12400 Fejér 11400 Borsod-Abaúj-Zempién 11100 Veszprém 11000 Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 600 Heves 10100 Zala 9400 Bács-Kiskun 8900 Vas 8900 Hajdú-Bihar 8500 Jász-Nagykun-Szolnok 8300 Csongrád 7800 Tolna 7800 Komárom-Esztergom 7700 Baranya 7300 Somogy 7200 Nógrád 6500 Békés 6300 FORRÁS: MÁK, PORT FOLIO/SH-GY ÜJTÉS Babakötvényből is természe­tesen a főváros és környéke ve­zet, közel 7,2 milliárdnyit kö­töttek le belőle, Somogybán 425 milliónyit, ami a 14. a sor­ban, s 200 millióval jobb, mint a 19. Nógrád adata. Darabra nézve még előkelőbb a megye helyzete, hiszen 3400-zal a ki­lencedik - Budapest 12 800-zal az első, Nógrád 1900-zal a se­reghajtó. Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents