Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám

MŰVÉSZBEJÁRÓ y 2016. JANUÁR 31., VASÁRNAP Beszélgetés Bereményi Gézával az író a 70. születésnapján Mintha a nővérem lett volna Bereményi Géza munkáiban sok az önéletrajzi elem, SS&i mivel a hétköznapi életben jS az átlagnál jobban meglátja] a kalandot A Teleki térről az Eldorádó jut az eszünkbe, neki életének legboldogabb időszaka. Bereményi Géza versei, dalszövegei már évtizedek óta tükröt tartanak. Könyvei­nek hősei is mi vagyunk, átutazóban lévő figurák. Filmjei a magyar filmtörténet részét képezik. Most jelent meg verseinek gyűjteményes kötete. Csejk Miklós- „Jó, akkor itt fogunk élni" - mond­ta a Megáll az idő című filmben az anya, amikor elmegy a férj, és két gyerekkel magára marad. Ez a mon­dat elhangzott az ön életében is?- 1956 novemberének első nap­jaiban a szüleim mondták, hogy a szomszéd házaspárral találkoztak a ház körfolyosóján, és ők közöl­ték, hogy másnap hajnalban jön ér­tük egy autó; amelyik átviszi őket Nyugatra. Felajánlották, hogy mi is tartsunk velük. Itt hagytunk vol­na mindent, és Párizsban éltünk volna. A szüleim tudtak franciául, nem lett volna gond a be­illeszkedés. Ők viszont arra gondol­tak, hogy én fogok hosszabb ideig élni, döntsem el én, hogy mi legyen.- Hány éves volt ekkor?- Tíz. A bizonytalanságukat mu­tatta, hogy rábízták a döntést egy tízéves gyerekre. Én meg mond­tam, hogy itt akarok maradni. A nevelőapám dühösen felugrott, ki­rohant a szobából, anyám pedig azt mondta, hogy „jó, akkor itt fo­gunk élni”. Majd kiment, hogy megnyugtassa a férjét. Úgyhogy maradtunk.- Előtte a nagyszülei nevelték.- Hatéves koromig édesanyám szülei neveltek, mert a vér sze­rinti szüleim elváltak csecsemő­koromban, Édesanyám nagyon fi­atalon, 16 évesen szült meg en­gem. A nagyszüleimnek volt laká­suk, módos emberek voltak, nem volt kérdés, hogy ők vigyázzanak rám. A Teleki téren voltak keres­kedők. Édesanyám egy barátnőjé­vel lakást bérelt, onnan járt mun­kába. Tudta, hogy jó kezekben le­szek, ha neki dolgozni kell menni ö 2-es számú autójavítóba.- „így születtem,/ e világra így jöt­tem én, / egyként szeretett egy gengszter és egy szent, / két régi kereskedők.” A verseskötetében ez a harmadik vers, az így szü­lettem. ■ - Két ilyen különböző világné­zetű embert én még nem láttam, mint a nagyanyám és a nagy­apám. A nagyapám anyagias volt, a pénz volt a mindene, szerinte az élet ügyeskedésből és túlélésből állt, a nagyanyám pedig bibliás volt, lenézte azt az életformát, amit a nagyapám élt, mégis együtt vol­tak. Az egyikük a túlvilággal is­mertetett meg, a másikuk pedig az anyagi haszonlesést próbálta meg­tanítani nekem. Nagyon szerettem őket, a legjobb szülők voltak, min­denki, aki utánuk apának és anyá­nak jelentkezett, csak utánzat volt.- Most jelent meg a verseskötete, amelyben új versek és régiek kerül­tek egymás mellé.- Ciklusokba rendeztem a ver­seket, témák szerint csoportosí­tottam. Az első ciklusnak az a cí­me, hogy Egy ember élete. Félig- meddig én vagyok. A születés előt­ti időkben kezdődik, végigmegy egészen az öregkorig.- Antoine és Desiré a második cik­lus. Milyen volt újra foglalkozni ezekkel a régi, „képzelt” barátok­kal? Mit érzett?- lókedvet éreztem. Kis tanme­sék ezek, amelyek két figuráról szólnak, akik kipróbálnak dolgo­kat. Sajátos vüágban élnek. Az egyikük a nagy fehér bohóc, az okos, a nagyképű felnőtt, a má­sik pedig a kicsi piros bohóc, aki olyan, mint egy gyerek, ő naivan tanulja az életet. Ezeket a szövege­ket Cseh Tamásnak írtam.- Cseh Tamás azt mesélte ne­kem egyszer, hogy amikor egy másnapos reggelen megje­lent a lakásán azzal, hogy jött dalokat írni, ahogy meg­beszélték még az éjjel, és vágjanak is bele, teljesen őrültnek nézte önt.- Nekem régi vágyam volt, hogy egy énekes­nek írhassak dalszöve­geket. Hallottam Tamás­ról, hogy ő egy rajzta­nár, aki angol szövege­ket énekel gitárral. Én felajánlottam, hogy írok dalszövegeket ne­ki. Másnap találkoz­tunk, mutatott egy dallamot, én meg ar­ra írtam Az ócska cipőt. Akkor hal­lottam őt énekel­ni először. Egyéb­ként elég bizal­Névjegy BEREMÉNYI GÉZA (1946) Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, költő, filmrendéző Vetró Géza néven született (ős­apja, Giovanni Vetro tálján épí­tőmester a 18. század elején itt telepedett le), majd nevelő­apja után Rozner, 24 éves ko­rától újra nevet változtatott: anyai nagyapja után Beremé­nyi a neve. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van. Legidősebb lánya Pásztor Anna, az Anna and the Barbies énekes-dalszerzője. matlan volt eleinte. Én elővettem az akkoriban megjelent első no- velláskötetemet, mondtam, hogy odaadom, olvassa el, hogy jobban összeismerkedjünk. Erre ő mond­ta, hogy nem fogja ezt elolvasni, mert ő túl érzékeny, ezért nem szo­kott olvasni, mert az felzaklatja. Én meg azt gondoltam: ez bolond.- Ez valószínűleg kölcsönös volt.- Persze, bolondnak néztük egy­mást, de csak eleinte.- Mikor volt nehezebb az élet? Rendszerváltás előtt vagy után?- Az élet egyformán nehéz min­dig, mert a szabadságot nehéz el­érni. Hatéves koromtól 16 éves ko­romig a nevelőapámékkal együtt élni olyan nehéz volt, mint a rab­ság. Amikor eljöttem otthonról 16 évesen, megrészegültem a hirtelen rám szakadó szabadságtól^ ­- Mi volt a baj otthon?-A nevelőapám keserű és ke­mény ember volt, idegenek voltu nk egymás számára. Édesanyám pe­dig őrlődött kettőnk között. Fiatal volt nagyon. Olyan volt ő nekem, mintha a nővérem lett volna.- Sok az önéletrajzi elem a munkás­ságában. Kalandosabb volt az élete az átlagnál, vagy jobban meglátja a hétköznapi életben a kalandot?- Inkább az utóbbi. Valamennyi­en kalandos életet élünk, ha job­ban belenézünk a sajátunkba. Egy költőnek persze az a feladata, hogy a saját életének drámáit írja meg.- Az írás terápia?- Észrevettem, hogy akkor megy az írás, amikor az író jóban van önmagával. Nem lehet megha- sonlottan írni. Magabiztosság kell hozzá, őrizgetett önbizalom. HÍREK Basinger volt szeretőt alakít Kim Basinger újra a vásznon HOLLYWOOD Kim Basinger amerikai színésznő is játszik A szürke ötven árnyalata című bestseller második kötetéből készülő filmben. A 62 éves Ba­singer, akit a legtöbben a 9 és fél hét című film révén ismer­nek, elvállalta Elena Lincoln szerepét, aki a nagysikerű re­gényben Christian Grey üzlet­társa és volt szeretője. Greyt az új részben is Jamie Dornan, a diáklány Anastasia Steele-t pedig Dakota Johnson játssza. MW Megszűnt a nagy banda BUDAPEST A Benkó Dixieland Band végleg megszűnt, a to­vábbiakban egyetlen zenekari formáció sem viseli a zenekar alapítójának nevét. A 2015 év végén elhunyt Benkó Sándor emlékének megőrzésére csa­ládja művészeti alapítványt hoz létre, amelynek célkitűzé­se a különböző zenei irányza­tokban kiemelkedően tehet­séges fiatal zenészek támoga­tása. lesz MW Látogatott művelődési házak MAGYARORSZÁG A művelődési házak programjain 2014-ben több mint 60 millió látogató vett részt, ezzel országosan a leglátogatottabb kulturális te­reknek számítanak - mondta Sajó Attila, a Magyar Népmű­velők Országos Szövetségé­nek elnöke. A Kultúrházak éj­jel-nappal sorozat idei febru­ár 5. és 7. közötti programjá­hoz országszerte mintegy 600 intézmény csatlakozott, s több mint 2000 programmal várják az érdeklődőket. MW Állandó kiállításon Csók István képei Az Oscar-esélyes film négy elismerést zsebelt be a kritikusoktól Tarr adta át Nemes Jeles díját CECE A Csókl50 emlékév kere­tében megújult állandó kiállí­tás nyílt a Csók István .Emlék­házban, a Fejér megyei Cecén. A 2013-ban felújított családi kú­ria épületében a Csók-hagyaték- ból és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított tár­lat kapott helyet. L. Simon László államtitkár a megnyitón hangsú­lyozta, hogy az igazán nagy fes­tők a fény természetét és műkö­dését értik. L. Simon magas szín­vonalúnak nevezte a tárlatot és jelezte, hogy kiváló alkotásokon keresztül mutatja be Csók hatal­mas életművét. A tárlaton szereplő műtárgyak többsége, festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak, 1962­ben a festő lányának, Csók Júliá­nak nagylelkű ajándékaként ke­rültek az emlékházba. A hagya­ték mellett a Magyar Nemzeti Ga­léria gyűjteményéből is került ide néhány különleges műalkotás. A kiállítás megnyitón jelen volt Csók Sándor, a festő unokaöccse és Palotainé Kali Gabriella, Csók István jogutódja, a művész lányá­nak egykori ápolója, akik nagy harc eredményének és sikernek nevezték a múzeum újranyitását. Csók Istvánt élete végéig büsz­keséggel töltötte el, hogy a firen­zei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Az emlékház ál­landó kiállítása egész évben láto­gatható. MW BUDAPEST Tarolt a Saul fia a Ma­gyar Filmkritikusok Díjának át­adásán. Nemes Jeles László Os­car-esélyes alkotása a fődíj mel­lett további négy elismerést vitt el a tavalyi filmtermés legjobbja­inak kiosztott tizennégyből. Az Anyám és más futóbolondok a családból három, a Szerdai gye­rek két díjat nyert, a Liza, a róka­tündér lett a legjobb elsőfilm. A legjobb dokumentumfilmnek az Azokat, Meggyes Krisztina mű­vét ítélték, a kisjátékfilmek ka­tegóriájában a Kamaszkor vége, Szilágyi Fanni rendezése, az ani­mációs alkotások között A nyalin- tás nesze, Andrasev Nadja mun­kája nyert. A magyar filmkriti­kusok Életmű-díjával Hildebrand Tarr Bélától leste el Nemes Jeles, hogy az arcok mennyire fontosak István operatőr és videórendező munkásságát ismerték el. A Saul fia stábjából Röhrig Gé­za lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmér­nök, Erdély Mátyást az operatő­rök, Nemes Jeles Lászlót a rende­zők között találta a legjobbnak a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége Film- és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Film­művészek Szövetsége Filmkriti­kus Szakosztálya. Nemes Jeles László a fődíjat át­adó Tarr Béláról szólva elmond­ta, hogy ő nála végezhetett olyan műhelymunkát, amelynek során elleshette a titkokat, köztük azt, hogy „milyen fontosak az arcok egy filmben”. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents