Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-28 / 23. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK FELÜTÉS Zseniális alkotás Charlie Lyne, egy brit filmren­dező, a helyi fllmcenzúra szabá­lyok elleni tiltakozás miatt be­adott a bíráló bizottságnak egy több mint hat órás filmet Fes­tékszáradás címmel, ezidő alatt egy falat lehet látni, amin fehér festék szárad. A filmet kötelező végignézniük a cenzoroknak eredeti sebességgel és hanggal. ELNÉZVE a magyar televíziózási állapotokat, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság örülne egy efféle felüdülésnek, (szt) HÍREK Ficzek Ferenc művei a Csikyben KAPOSVÁR Ficzek Ferenc képző­művész alkotásaival ismerked­hetnek a színházbarátok. Az Emanáció című tárlat február 26- ig látható a kaposvári Csiky Ger­gely Színház félemeletén. F. G. Átadták a rendelőt és a faluházat $!0)ÜT Kettő az egyben avatót tar­tottak Siójuton. Pályázati forrás­ból készült el az orvosi rendelő, a faluház és a községháza felújítá­sa a 20, illetve 35 millió forintos támogatás révén. F. I. Versszínház és Háry János BALATONSZÁRSZÓ „Bicskám és szí­vem kinyitva” címmel versszínhá­zat tartottak a József Attila Em­lékházban. Előzőleg a művelődé­si házban a József Attila Általá­nos Iskola diákjai adták elő Ko­dály Zoltán: Háry János című mű­vét Vinkler Laura énektanárnő rendezésében. F. I. A híres szívsebész is vendég lesz NAGYKANIZSA 17. alkalommal tartják mega somogyi egyház­megyéhez tartozó zalai reformá­tus gyülekezetben a Kanizsai Esték-sorozatot. Az előadók feb­ruár 5-től hétről hétre a „Ma­gyarság, keresztyénség, refor­máció” témakört járják körbe. Az első vendég Papp Lajos szív­sebész professzor lesz. G. A. Gyorssegély a nemzeti parknak ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Ahogy arról korábban beszámoltunk ismeretlenek csalinak használt fácán- és házigalambtetemekkel össze­sen huszonhárom egerészöly­vet, kilenc hollót, egy macska- baglyot, két rókát és egy házi­macskát mérgeztek meg a Ba- laton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési terüle­tén. A feltehetően hónapok óta tartó pusztítás következtében elhullott állatok pénzben kife­jezhető természetvédelmi érté­ke több mint egymillió forint. Hektáronként 10 forint, 99 évre: nem ütközik a jó erkölcsbe Nagyberek: jöjjön az állam, és vigye! ► Folytatás az 1. oldalról NAGYBEREK Oliver Hahnenkamm, a kéthelyi székhelyű Hubertus Bt. üzletvezetője azt is mondta: - De működtesse a céget tovább az állam, szét ne darabolja, mert az a térség munkaerőhelyzeté­re nézve beláthatatlan következ­ményekkel járna. Közel száz dol­gozó kerülhetne utcára, mi va­gyunk ugyanis a térség utolsó nagy szarvasmarha-tenyésztője. Érvényes az a privatizációs szerződés, melynek révén a né­metországi tulajdonú Hubertus Bt. még 1992-ben 99 évre, hek­táronként tíz forintért vette ha­szonbérbe a Nagyberek közel nyolcezer hektárnyi területét - mondta ki most a Kúria, meg­erősítve a Debreceni ítélőtáb­la korábbi döntését. Öt éve Bu­dai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos indította a pert az állam nevében. Budai akkori­ban nyilatkozta a Somogyi Hír­lapnak: „Fölmondtuk a jó er­kölcsbe ütköző szerződést, az ál­lam igényt tart a 8000 hektárra”. A Kúria azonban most azt erő­sítette meg, hogy a hajdani pri­vatizációs szerződés nem jogsza­bályba ütköző, azaz érvényes. Az államot képviselő Nemze­ti Földalapkezelő Szervezet ke­resetében azt kezdeményez­te, hogy nyilvánítsák semmis­nek a Balaton-nagybereki Álla­mi Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben 99 évre, 30 évvel meg- hosszabbíthatóan kötött megál­lapodást, mert az számos egy­kori jogszabályba, továbbá a jó erkölcsbe ütközik. A bérlő Hu­bertusnak az volt az álláspont­ja: azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérle­ti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerző­désben a Nagyberek térségének vízkormányzását is. Bártfai Beatrix, az állami ol­dal ügyvédje tavaly az MTI-nek nyilatkozva „jogi nonszensz- nek” nevezte az ítélőtábla dön­tését. Hubay Gyula, a Huber­tus jogi képviselője úgy kom­mentálta a Kúria mostani dönté­sét: számára nem volt kétséges, hogy a pert előbb-utóbb megnye­ri a társaság, ezért szerettek vol­na egyezségre jutni már koráb­ban a felperessel. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a bécsi vá­lasztott bíróság is a Kúriához ha­sonló döntésre jutott. Hozzátette: a Hubertus régóta kész lenne pi­aci árat fizetni a földek haszná­latáért, ha az állam más terüle­tekhez hasonlóan beszállna a bérelt területeinél nagyobb tér­ség vízkormányzásának költsé­geibe. Fónai Imre A cég egy nagyobb terület vízellátásáért is felelős ... Imremajornak 2014-re lett egészséges Ivóvize „Nem igazán szerencsés privati­zációnak" titulálta Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester az 1992-es szerződést 2014 őszén, amikor Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes jelenlétében át­adták a településhez tartozó Im- remajor 3,5 kilométeres ivóvíz- vezetékét és vízmüvét. Évtizede­kig fúrt kútból, egy hidroglóbusz- ból kapták a vizet Majorkán. de az már nem felelt meg az uniós szabványnak. A ’40-50-es évek fordulóján az állami gazdasá­gi dolgozóknak épített Imrema- jor is a Hubertus tulajdonába ke­rült 1992-ben (Pálmajort a lakók elköltöztetése után fölszámol­ta), a lakásokat 2006-ban vehet­ték meg a bérlők kedvezményes áron, a vizet fúrt kútból biztosí­totta a társaság. Az ivóvízproblé­mák megoldása az önkormány­zatra maradt, ezzel végzett 2014 szeptemberére. „Visszatérték a fokozottan védett madárfajok” „Egy ombudsmaní vizsgálat álla­pította meg: súlyosan veszélyezte­ti a vízi élővilágot a Hubertus Bt. te­vékenysége a Fenyvestől délre eső, védett nagybereki lápterületen. Ag­gályosra csökkent a vizszint, a te­rületen fészkelő, fokozottan védett madárfajok élőhelye veszélybe ke­rült a nagymértékű vízeresztés mi­att" - 2011-ben ezzel került az ér­deklődés középpontjába a Huber­tus Bt. Budai Gyula ekkor a több­szörösen védett Nekota-madár- rezervátum ügyében is feljelen­tést tett természetkárosítás elkö­vetésének gyanúja miatt. 2013­ban már ezt írtuk: „Ismét megje­lentek a fokozottan védett madár­fajok a Nagyberekben, miután a térségben helyreállt a lápos kör­nyezet. A nemzeti park közlemé­nye szerint a 2011 májusában vég­rehajtott drasztikus vízelvezetéses beavatkozás miatt a Nagyberek és annak élővilága jelentősen megvál­tozott; 2012-ben már egyetlen ma­dár sem fészkelt". Idézünk a Hubertus Bt. egy koráb­bi reagálásából is: „A cég kötele­zettsége a Nagyberek vízkormány­zásával kapcsolatos, vízjogi enge­délyben előírt feladatok folyama­tos elvégzése és az ezzel kapcso­latos költségek felvállalása. Ezt az éves szinten kb. 30-80 millió fo­rint költséggel járó tevékenysé­get kompenzálja a piaci ártól elté­rően, jelentősen alacsonyabb ősz- szegben megállapított 10 forint/ hektár összegű haszonbérleti díj. A szerződés 99 évre szól. hiszen a tulajdonosnak jelentős, hosszú tá­von megtérülő beruházásokat kel­lett végrehajtania: a mai napig 3,7 milliárd forintot fektetett be a Hu­bertus Bt.-n keresztül. A cég a térség legnagyobb munkaadója­ként 116 dolgozót foglalkoztat”. mii A társadalmi igazságosság hiányát érzik a kistelepülések lakói Igazságtalanság somogyi módra Az idősek kétharmada elegedetlen a nyugdíjemeléssel ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Bajok vannak az igaz­ságossággal, írni vagy beszélni lehet róla, de valójában nincsen. Már régóta nincs - mondta Kalá- nyos István, babócsai író és gon­dolkodó. - Európában vagyunk, de mégsem értek ide az európai gondolatok, így nem tudjuk eu­rópaiként élni a napjainkat. A vi­dékre elmondható, hogy itt elég nagy az igazságtalanság. Nincs elég igazság az oktatás vagy a munkahelyteremtés terén. Nem figyel arra a társadalom, hogy egy jó képességű tanuló többre vihesse. Ismerek egy családot, akiknek fogcsikorgatva kellett összeszedniük az utazási költsé­get, hogy a tehetséges gyerme­kük külföldön tanulhasson. Nagy a szegénység a kis falvakban. Té­len sok udvar van, ahol egy darab fa sincs. Hidegben a fa a nélkülö­zőknek már egyenértékű lett az arannyal. A szociális tűzifa elosz­tásában egy polgármester élet és halál ura a településen. Az igaz­ságtalanságért nem a szegény ember a felelős, hanem a politika. Az egyenlőtlenség már az is­kolapadban megmutatkozik.- Nehéz kérdés az igazságos­ság - mondta Bogdán Imre, a hátrányos helyzetű diákok isko­lai felzárkóztatását célul kitűző kaposvári Napkerék Egyesület elnöke. - Ha egy romának szak­mája van, akkor már be tud il­leszkedni, megbecsült egziszten­ciát vívhat ki. Én romákat érin­tő diszkriminációt nem érzek So­mogybán. A tanulási esélyek so­kat javultak az elmúlt időszak­ban, de a diplomás, vagy szak- érettségit tevő fiatalok külföldre Sok idős egy ledolgozott élet után sem érzi, hogy igazságosak lennének a magyar viszonyok.- Nem élik meg a helyzetüket ró­zsásnak a nyugdíjasok. Igazság­talannak érzik a jelenlegi nyug­díjrendszer emelésének elvét, amely hátrányosan érinti az át­lag alatt élő nyugdíjasokat, vagy­is az idősek kétharmadát - szö­gezte le Stikel János, a Nyugdíja­sok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke. - Ugyan­ilyen igazságtalannak tartjuk, hogy a fával és szénnel tüzelők kimaradtak a rezsicsökkentés­ből. ez a vidéki kisnyugdíjasokat keményen érinti. Bár az alacsony infláció nem hoz drágulást, az át­lag alatt élő nyugdíjasok mégis elszegényedést élnek át. Ez sem igazságos... mennek. Hogy mindenkinek esé­lye legyen a kitörésre a hátrányos helyzetéből, nagyon fontos a csa­lád megszólítása. Enélkül nem le­het eredményt elérni. A szülők­kel kell megbeszélni, hogyan le­het a fiataloknak jobb az élete... A somogyi kistelepüléseken élők úgy érzik, hogy az esély­egyenlőtlenség növeli az igazság­talanságot.- Nem juthat hozzá minden szolgáltatáshoz ugyanúgy egy somogyi, mint az ország fejlet­tebb részein élők. Ez a helyzet már nem igazságos - jelentet­te ki Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. - Szétszakadt ez az ország. Mondjuk Győrben magasabb jövedelmet lehet sze­rezni, mint a somogyi kistele­püléseken, de a párizsi a bolt­ban ugyanannyiba kerül. Elfo­gadom, hogy nem lehet minden faluban óvoda és iskola, de más hátrányokkal is szembe kell néznünk. Csak egy példa: ha valaki építkezni akar, százhar­minc forintba kerül egy tégla. Ha egy nálunk építkező hitelt igényel, az a tapasztalat, hogy a banktól csak a hitel hetven százalékát kaphatja meg, mert Bőszénfa tizenhét kilométerre van Kaposvártól, nincs infra­struktúra. Ha a származástól, a lakhelytől függ az életszín­vonal javítását célzó intézkedé­sek hatása, az bizony diszkri­minatív... K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents