Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-25 / 20. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 25., HÉTFŐ Bellái Zoltán szerint szingliadó helyett a fejekben kellene rendet tenni Egy optimista iskolaépítő lelkész Zselickisfaiud szülötte harminc éve szolgál Kaposváron Bellái Zoltán 1950-ben született Zselickisfaludon. ott járt általános iskolába, majd a Táncsics gimnáziumban érettségizett. 1968-tól a Budapesti Református Teológiai Akadémiára járt, majd két év katonaság után 1974-ben végzett. 1974-ben Csurgó-Alsókba helyezték, s 1986-ig szintén református lelkész feleségével ott szolgált. 1986-tól Kaposváron szolgál. 1986-tól a református egyház zsinatának tagja, 1990-tól a zsinat gazdasági bizottságának elnöke. 1994-ben Somogy polgáraiért kitüntetést kapott. 2001- ben szülőfalujának díszpolgára. 2002- ben Kaposvár polgáraiért kitüntetést kapott. 2004-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta. 2015-ben Pro-Caritate díjas. 2015-ben pedig Kaposvár díszpolgára. KAPOSVÁR Azt mondják róla, kemény ember. Ő meg azt mondja, az egyház, az Isten ügye olyan ügy, ahol nem lehet lazítani. Ezt az embernek csak egész valójával szabad csinálnia. 2015-ben Kaposvár díszpolgára Bellái Zoltán református lelkész, püspöki főtanácsos. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- Milyen az új iskola?- Szerintem gyönyörű. Már be is laktuk.- Akkor most a „gép forog, az alkotó pihen”?- Á, dehogy. Most folynak az utómunkálatok, a hatalmas pincét most tesszük rendbe. S van még rengeteg tervünk, ami remélem, hogy hamarosan feladattá válik a sikeres pályázatoknak köszönhetően.- Nem lehet megkerülni a kérdést: akkor, amikor az önkormányzati iskolákban a pedagógustársadalom forrong, lásd a miskolci Herman Ottó Gimnázium, s többek közt a forráshiány, a körülmények elégtelensége miatt emelik föl a szavukat a pedagógusok, honnan van pénze a református egyháznak új iskolára?- Legalább tíz éve készültünk arra, hogy bővítjük a meglévő iskolánkat, és persze gyűjtöttük a pénzt is erre. Ám a régi helyen nem sikerült bővülnünk, nem tudtunk megegyezni a pécsi egyetemmel. Aztán kaptunk egy lehetőséget a várostól, hogy térítésmentesen a kezelésünkbe adják a volt MÁV interná- tus épületét. Amire saját forrásból több mint 220 millió forintot költöttünk, és vettünk föl hitelt is. Nincs nekünk több pénzünk, mint másoknak, legföljebb jobban bánunk vele.- Ebben nyilván Önnek is része van, mint a zsinat gazdasági bizottságának elnöke. Egy értekezésében írta, ahhoz, hogy az egyház beteljesítse a küldetését, három dolog kell: pénz, pénz és még egy kis pénz.- Ezt változatlanul tartom. Mert az egyházi élet különböző területei igénylik a pénzt. Van például a Szondi utcában egy bérelt helyiségünk, ahol lakótelepi missziót végzünk. Ott anélkül, hogy valamit is csináltunk volna, csak kifizetjük a bérleti díjat és a rezsit, már túl vagyunk az egymillió forinton. Szóval lelkesedéssel és önkéntes munkával lehet hórukk dolgokat csinálni, de folyamatában senkitől nem várható el, hogy köszönömért tegye a dolgát.- Az élet hozta magával, hogy már negyedszázada elnöke a gazdasági bizottságnak?- Valamelyest igen. Amikor 86-ban esperes lettem, foglalkoznom kellett az egyház pénzügyeivel Somogybán. Aztán 38 évesen püspökhelyettes lettem és a gazdasági ügyek rám hárultak. Akkor beledolgoztam magam, aztán a 90-es évek elejére azt vettem észre, hogy az egyházunkban gazdasági szempontból éh vagyok a profi.- Profiként hogy látja a református egyház helyzetét gazdaságilag, jobb, mint évtizedekkel ezelőtt? ' - Az első Orbán-kormány idején lényegesen jobb volt az egyház-finanszírozás, mint most. Most olyan 2007-2008-as szinten vagyunk. Ennek az egyik fő oka a törvényi szabályozás. Mert nem mindegy, milyenek az adókulcsok. Ugyanis amikor az egyházaknak adható 1 százalékot törvénybe iktatták, akkor volt aki 40 százalék jövedelemadót fizetett. Ma egységesen 15 százalék az szja. S ennek az 1 százaléka jut nekünk. Ez az oka annak, hogy miközben a javunkra nyilatkozók száma folyamatosan nő, a felajánlott összeg csökken. Az állami kompenzáció viszont most sokkal nehézkesebben működik.- Anyagilag tehát nem jobb a helyzet, mint korábban. És erkölcsileg?- E tekintetben lényegesen jobb. Mert a körülöttünk lévő zűrzavaros világban az emberek keresik a biztos pontokat. S az egyház mégiscsak egy biztos pont, amiből nem túl sok van körülöttünk. Az egyház pedig befogadó.- Ezt szintén egy korábbi értekezésében azzal támasztotta alá, hogy Sault is befogadta az egyház. S most itt van a Saul fia. Ám az óriási siker árnyékában két világ feszül egymásnak, többnyire a világhálón.- Egyfajta antiszemitizmus a babiloni fogság óta folyamatosan van a világban. Ez tehát egy két és fél ezer éves történet, ám bé kell valljam, máig nem tudom .ennek a magyarázatát. Én olyan faluban nőttem föl, ahol az emberek végtelenül tisztelték egymást függetlenül a származásuktól. S ennek talán az a titka, hogy soha senki nem volt a másikkal lekezelő vagy tiszteletlen. Egykor az édesanyám mesélte, hogy amikora faluból elhurcolták a zsidó Berger családot, akkor a falu sírt. Ettől a pillanattól kezdve tehát számomra ezek értelmezhetetlen dolgok. A Saul fia amúgy szerintem eszköz is mindkét oldalon. A liberális oldalon azért, mert rögtön ki lehet játszani. S ugyanúgy a szélsőjobbon is. Viszont valahol egyet lehet érteni azzal, hogy miért nincs egy Trianon-filmünk. Ám a kettő nem zárja ki egymást, hiszen az egyik is és a másik is a történelmünk része, s mindkettőnek fájnia kell.- Ha már napi történések, mit szól a KDNP szingliadó-tervezetéhez, s a népesedési megbízotthoz?- Borzasztó, ahogy elöregszünk, ahogy fogy a népesség,, ahogyan nem vállalnak gyereket, akik vállalhatnának. Ám adminisztratív módon ez nem kezelhető. Lásd egykori sorkötelezettség: annak idején sokan voltak, akik ilyen-olyan módon menekültek előle, de nem oldott meg semmit az, hogy valaki fizette a hadiadót maga helyett és nem vonult be. Inkább a fejekben kellene rendet tenni, s elgondolkodni azon, vajon miért is vagyok, mi ad az életemnek értelmet. Csak félek, hogy ma nem ez a trend. De az biztosan nem megoldás, amit a németek gondolnak: elöregedtünk, elfogyunk, ezért behozunk másfél millió migránst, aki a német gazdaságot továbbviszi.- Ha már fogyó magyarság, a gyülekezet létszáma hogy alakul?- Nem fogy, s ez nagy dolog. Én Kaposváron vagyok 30 éve, s azóta legalább kétszer eltemettem a standard gyülekezetét.- Mit jelent önnek ez a három évtized kaposváriként?- Annak idején nagyon jól éreztem magam Csurgón. Született falusi vagyok, nagyon szeretem a falusi embereket, a kisebb közösségeket. Csurgón ötszáz lelkes gyülekezetünk volt, s azt mondták rólam anno, hogy nincs olyan ember a gyülekezetemben, akiről ne tudnám megmondani, melyik ujján van a tyúkszem. Szóval sírás eljövetel volt.- Akkor miért vállalta mégis, hogy Kaposvárra jön?- Mert egy 36 éves embernek vannak elképzelései, s szeretné azokat megvalósítani. Az esperes- ség idővel közel került hozzám.- Püspöki főtanácsosként aztán megint csak távol került a gyülekezettől, nem hiányzik?- De. Nagyon. De hát, így jártam, szokták mondani. Akkoriban két püspökjelölt volt, s már akkor megmondták a kollégáim, engem biztosan nem fognak megválasztani.-Mert?- Mert nincs valami jó hírem a kollégák között. Azt mondják rólam, hogy túl kemény vagyok. Amiben van igazság. De hát az egyház, az Isten ügye olyan ügy, ahol nem lehet lazítani. Az embernek ezt csak az egész valójával szabad csinálni. Viszont volt egy egyezségünk a mostani püspökkel: bármelyikünk lesz a püspök, a másikunk közvetlen munkatársként segíti a munkáját. így lett. Munka pedig van bőven, évi közel 100 ezer kilométert autózom. Egykor azt mondtam, ha egyszer sok időm lesz,, körbeautózom a világot. Mára eljutottam odáig, hogy már unom az autózást.- A csaknem 30 évből, amit Kaposváron töltött eddig, a legutolsóban, amikor díszpolgár lett, mire emlékszik vissza a legszívesebben, s mire a legkevésbé?- Sokszor elmondtam már sokféle közegben, hogy eddig az életemben igazi kudarcot nem éltem meg. Alapvetően született optimista vagyok, ha pedig a hitemet nézem, akkor azt mondom, hogy az Úristen engem egy életen át a tenyerén hordoz. Az elmúlt év nem akármilyen sikertörténet volt az iskolával, s az életem alighanem legnehezebb nyolc hónapjával együtt. Legföljebb apró pofonokra emlékszem tavalyról, amik rám is fértek. Áprilisban például összetörtem az előző autómat, máig nem tudom, hogyan, de nekem nem lett bajom. Szóval az Úristen akkor se ejtett ki a kezéből... ünnepi közgyűlésen díjazták a városért dolgozókat, a hivatásukat kiemelkedően végzőket A somogyi megyeszékhely felkészült a kihívásokra ► Folytatás az 1. oldalról KAPOVÁR Szita Károly hangsúlyozta azt is, hogy az idei évnek biztonságot és békességet kell hoznia, hogy Kaposvár felkészülhessen 2017 nagy kihívásaira, köztük az építkezésekre, fejlesztésekre és közösségi gyarapodásra. Az ünnep alkalmából idén húsz kitüntetést adtak át. Kaposvár díszpolgára elismerésben részesült Bellái Zoltán református lelkész, püspöki főtanácsos, a példaértékű és több évtizedes lel- készi és közéleti tevékenységért. A kitüntetett beszédében szerényen elmondta: „köszönöm, hogy tehetem a dolgom.” Jeki Gabriella Horváth János Milán művészettörténész és Szita Károly Elismeréseket adtak át a város napján Év Sportolója díjat idén hárman mann-né Kanyar Julianna a Topo- né dr. Merő Zsuzsanna nyugaimakapták: Bajnok Eszter atléta, nári Településrészi Önkormányzat zott főiskolai docens és röplabdaHendlein Roland kosárlabdázó és képviselője. Kovácsné Sólymos- edző, valamint Vörös Katalin a Pola FINO Kaposvár Röplabda Egye- sy Mária vezető úszásoktató és gármesteri Hivatal ügykezelője, sülete. A Kaposvár Város Szolgá- gyógypedagógus, Kulcsárné Gale- Kaposvár Városért kitüntetést a látóért díjat ezúttal 15, kiemelke- tics Ibolya a II. Rákóczi Ferenc Ál- város művészeti-kulturális életédó szakmai felkészültségű szak- talános Iskola nyugalmazott igaz- ben betöltött szerepéért a Kapos ember kapta: Balázs Izolda ének- gatója, dr. Pap Tamásné társashá- Art Képző- és Iparművészeti Egyeművész, Balogh-Rózsás Erzsébet, zi közös képviselő. Sárdi Zoltánné sülét, a kiváló gyógyító és tudomáa Klebelsberg intézményfenntartó a Polgármesteri Hivatal közneve- nyos munkájáért dr. Györfy Károly Központ Kaposvár Megyeközpon- lési referense. Sármezei Ferenc a Emil nyugalmazott osztályvezető ti Tankerület tanügy-igazgatási re- kaposvári Meteor Természetbarát főorvos, tudományos kutatói, alkoferense, Dévai Tibor a Lamello Fa- Turista Egyesület elnöke, Somogy- tói és közéleti munkájáért Horváth ipari és Kereskedelmi Kft. tulaj- vári Lajos egykori képviselő, Svaj- János Milán művészettörténész, ildonosa és vezetője, Hermann-né da Józsefné a Munkácsy Mihály tetve lelkipásztori és közéleti munHorváth Zsuzsanna a Polgár- Gimnázium pedagógusa. Szita Já- kajáért dr. Rumszauer Miklós rémesteri Hivatal ügykezelője, Her- nos cipészmester, Vermes Károly- szesült elismerésben.
