Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-04 / 2. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 4., HÉTFŐ FELÜTÉS 12 szem szőlő! A spanyol és a latin-amerikai országokban úgy hiszik, gazdagság, boldogság és szerencse vár az új évben azokra, akik szilveszterkor az éjféli óraütések ütemére 12 szem szőlőt megesznek. KÁR, hogy nálunk a télen aranyáron mért szőlőt kevesen tudják megvenni. Talán idén?! 1. G. Ingyenes tárlatszemle NAGYATÁD Ingyenessé tette kiállításait egy napra a nagyatádi Turisztikai Központ, a Városi Múzeum és a Hadipark. Tavaly az év utolsó előtti napján a múltidéző helytörténeti kiállítás, a Szépség és a reklám című tárlat, a nagyatádi nyomda története, a nagyatádi mesteremberek bemutatása, a hadipark és katonatörténeti kiállítás térítésmentesen várta a látogatókat. A közelmúltban megnyílt lőteret féláron vehettük igénybe. J. G. Januárban is házhoz jön a mozi Továbbra is házhoz jön a mozgómozi Somogybán, mely küldetése szerint helybe hozza a moziélményt olyan kisvárosokba, ahol évekkel ezelőtt megszűnt a közösségi filmnézés lehetősége. Az év végi vetítések után a hónap végén újra Nagyatádon szállítják házhoz a legújabb filmeket, ahol havonta, Barcson, Csurgón, Lengyeltótiban ésTabon két-háromhavonta fordulnak meg. J. G. Népszerű a szelektív gyűjtés BWWSS Előszeretettel élnek a barcsiak a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével. A szolgáltató Dél-Kom Kft. éves beszámolójából kiderül: a 2014-ben gyűjtött 104,9 tonnához képest tavaly 159,69 tonna szelektíven gyűjtött hulladékot szállítottak el a lakosságtól. A gyűjtőjáratok legtöbb mennyiségben műanyagot és papírt gyűjtöttek össze. J. G. Világsztár az idei Strand Fesztiválon ZAMÁROI Nagyon várt világsztár fellépését jelentették be a Stand Fesztivál szervezői. Augusztus 26-án a brit Hurts ad koncertet Zamárdiban. Azt ígérik: a Nagyon Zene Fesztiválra aleglátványosabb és legváltozatosabb műsorukkal érkeznek. A Hurts legutóbbi, harmadik nagylemeze októberben jelent meg Surrender címmel. J. G, Az agráriumban naponta küzdenek a szélsőséges időjárás ellen Mérhető a klímaváltozás ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Komoly feladata a mező- gazdaságnak, hogy megbirkózzon a klímaváltozás keltette szélsőséges időjárási tényezők hatásaival. Rendkívülien aszályos időszakok után átmenet nélkül őrült csapadék következik, így írható le a somogyi időjárás az utóbbi években. Ezt követni fajtával, agrotechnikával, kemizálással, integrált növényvédelemmel, mechanikai talajműveléssel kifejezetten komoly szakmai odafigyelést, ismereteket, helytállást igényel - mondta a szakmérnök. Tóth István példákat sorol: 2014.október 25-én még nem vetettek búzát a megyében a sok eső miatt, és nem lehetett tudni, hogy mi lesz a megkésett vetés következménye. 2015-ben a szárazság okozott gondot.- Az idén drámai napokat éltünk át a kukoricafronton. Három aszályos periódus is sújtotta a növényt. Kiszámoltam, hogy 1980 óta, vagyis 35 éve nem volt ilyen hősokk, ami a kukoricát érte. A termelőnek alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz vetőmaggal, növényvédő szerekkel - folytatta a szakember. A kórokozók elszaporodása azt jelzi, hogy átcsúszunk lassan a mediterrán övbe, magyarázta, pedig régen még azt tanultuk, hogy Magyarország éghajlata kontinentális, a nyár meleg, a tél hideg. Újabban viszont alig, vagy csak rövid ideig van tél, ezért a mínusz 20 fok hiányában áttelelnek az idegen kártevők. Húsz éve még ismeretlen volt az aknázó- i moly a megyénkben, manapság viszont jól érzi magát, akár a gu- bacsdarázs, az amerikai fehér lepkekabóca, a spanyol csupaszcsiga vagy a szőlőkabóca. Új, agresz- szív és veszélyes gyomnövények is megjelentek, mint például az aranyvessző, a szerbtövis, a kaukázusi medvetalp, a fehér cirok, a selyemkóró. Mike környékén a japán keserűfű virul. A mezei acat egy tüskés-szúrós gyom, régen telente a talajban elfagyott a gyökértarackja, ma azonban tavasz- szal kihajt, nem pusztul el. - Azon munkálkodik az agrárium, hogy kivédjük a klímaváltozás hatásait. A növénynemesítők rövidebb tenyészidejű, aszálytűrő fajtákat hoznának létre - mondta Tóth István. - A párizsi klímacsúcs látványos volt, de hogy eredményes-e? Még vannak kérdőjelek. Egy osztrák újságot olvastam, abban azt taglalták, hogy India, Kína, Pakisztán és Indonézia összlakossága mintegy három milliárd fő, hozzájuk pedig sajnos nem jutnak el a klímakonferencia célkitűzései. K. G. Negyven év a szakmában Tóth István Zalában született, Nagykanizsán a mezőgazdasági technikumba, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet végezte el. aztán növény- védelmi szakmérnöki vizsgát tett, 1969 ben került Kaposvárra. 1980-tól 2011-ig volt a Növényegészségügyí Állomás igazgatója. Büszke arra, hogy jó csapattal érhettek el eredményeket például a méhkímé- lö technológiák kidolgozásában, a rezísztens gyomok, es a burgonyabetegségek elleni védekezésben. Az elmúlt esztendőben rengeteget küzdöttek a kukoricatermésért a somogyi gazdaságokban is Veszélyben a kávé, a mogyoró A Természetvédelmi Világalap jelentéséből kiderül, hogy a klímaváltozás miatt veszélyben a kávé, a banán, a narancs, a mogyoró és más közkedvelt növények is. A termelésük megdrágulhat és visszaszorulhat a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, így az a jövő is várhat ránk, hogy egyre kevesebbszer engedhetjük meg majd magunknak, hogy ilyesmit fogyasszunk. A klimatikus körülmények változása, illetve az olyan extrém időjárásijelenségek, mint az aszály, árvíz, már több mezőgazdasági termény hozamának csökkenését okozta. A globális felmelegedés mértékétől függ majd, hogy a mezőgazdaság mennyire tud alkalmazkodni az új körülményekhez. K. G. Magyar vállalatok is vállalást tettek A nemzetközi éghajlatvédelmi az 50 vállalat nettó árbevétele megállapodás kapcsán készített 2014-ben meghaladta a 24 ezer jelentést a WWF Magyarország a miílárd forintot és 250 ezer em- legnagyobb magyar vállalatok ég- bért foglalkoztatnak, hajiatvédelemme! kapcsolatos el- - Részben az éghajlatváltozás ha- kötelezettségéröl. Azt írja az össze - tásainak csökkentése, részben foglaló jelentés: a vezető 60 vál- a hosszú távú versenyképessélaíat több mint felét a járműgyár- günk, egészségünk és erőforrásatás, a kereskedelem, az eiektroni- ink megőrzése érdekében is fon- ka, az energetika és olaj szektorok tos, hogy a hazai vállalatok olyan képviselik. A vezető hazai nagyvál éghajlatvédelmi célokat határoz- lalatokból és az öt-öt vezető hazai zanak meg, amelyek tükrözik a bank es biztosító közül hat vállalat válialatok kibocsátás-csökkenté- löefeziknyilvánoséi' -jtatvé- sic- Ikalmazkodásilehetősége delmi céllal. Kettőnek van kőnk- it. figyelembe veszik a íeljesitőké- rét éghajlatvédelmi stratégiája. pességüket is és ezt széles körben A legnagyobb teljesítöképessé- kommunikálják - mondta Vasz- gű szektoroknak az energetika és kó Csaba a WWF Magyarország olaj, a járműgyártás, az elektron!- Éghajlatváltozás és Energia prog ka és a kereskedelem bizonyult, ramjának vezetője. J. G. A világ felkészült a változásra: 2100-ig 2 Celsius-fok alatt tartanák az átlaghőmérséklet-emelkedést ► Folytatás az 1. oldalról- A számítások szerint öt fokkal nőhet az átlaghőmérséklet, ami nem csupán 40-45 fokos hőséget prognosztizál a nyári időszakokra, hanem totális éghajlati átalakulást - mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának projektvezetője, aki a nagymértékű elsivatago- sodást is előrejelzi. - Ha nem történik változás. Magyarországon a nyári csapadék eltűnhet, ami télre tevődhet át, a téli hó átalakulhat esővé, ami teljesen ellehetetlenítheti a mezőgazdaságot.- Az iparosodás kezdete óta már egy fokot emelkedett a globális hőmérséklet - mutatott rá a köz- szolgálati televízióban Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója. - A grönlandi jégtakaró évente átlagosan 250 milliárd tonnát veszít a tömegéből, a folyamatok beindultak és reális veszélyeket jelentenek.- Egyre gyakrabban jelentkezhetnek olyan időjárási szélsőségek, mint az árvíz, hő- vagy hideghullám, tornádó, nagy erejű viharok - tette hozzá Benkő Dániel. - A trópusi rovarok esetleges berajzásá- val eddig ismeretlen betegségek jelenhetnek meg, amire nem vagyunk felkészülve. A most megfogalmazott célok eléréséhez az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsátást évente hét százalékkal kellene csökkenteni. A Föld átlaghőmérséklete csak így maradhat az iparosodás előtti +2 Celsius fokos szinten. Egy ehhez kapcsolódó kezdeményezéshez négyszáz nagyváros csatlakozott a világon, vállalva, hogy az általuk vezetett közösségekben helyi intézkedésekkel és kezdeményezésekkel csökkentik a károsanyag kibocsátást. A várt eredmények szerint ezzel 2030-ig évente 750 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe. így az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége és a Föld bioszférájának felszívó kapacitása egyensúlyba kerülhet, ami üvegházhatású gázsemlegességet hozhat létre. A fejlettebb államok ehhez 2020-ig évente ösz- szesen 100 milliárd dollár támogatást adnak. A felkészülést az Európai Unió és Magyarország is megkezdte, elkészült egy éghajlatváltozási, azon belül egy alkalmazkodási stratégia. A Párizsi Egyezmény szakemberek szerint új korszakot nyithat meg a mai, alapvetően fosszilis energiahasználaton alapuló világban. Jeki Gabriella Üzenet a jövő generációjától Erős gondolatokat fogalmaztak meg magyarországi diákok a világ döntéshozói számára a klímaváltozással és az éghajlat védelmével kapcsolatban. Elsősorban a hosszú távú célokhoz való igazodást és a vezetői szemléletváltást sürgetik, és a közös jövő érdekében égető feladatok végrehajtására szólítanak fel. Diákoknak tartottak helyzetértékelést a párizsi klímacsúcs tétjéről és a döntéshozókra háruló felelősség osszetei égérőla WWF Magyarország szakemberei. akik a körülmények ismeretében átgondolták az éghajlatváltozás esetleges következményeit a saját jövőképükre és életükre vonatkozóan. Közös álláspontjukat végül egy színes tablón örökítették meg.- Van egy múlt, ami már megtörtént, és amin már nem tudunk változtatni. De most döntéshelyzetben vagyunk, itt és most tudunk változtatni, és a most meghozott döntéseinkkel befolyásolni tudjuk a jövőnk alakulását - foglalták össze tabló juk mondanivalóját a diákok. - A tablónkon két lehetséges kimenetelt ábrázoltunk: az egyik irány azt jeleníti meg, hogy mi történik, ha az emberi tevékeny ség az eddig megszokott épték- ben halad előre: másik irány azt mutatja meg. hogyan juthatunk vissza egy Földhöz közelebbi pályára. Hangsúlyozták: „egy hajóban evezünk, ahová eddig is nagyon sok káros dolgot pakoltunk be magunkkal. Az éghajlatváltozás elleni harcban nem az a fontos, hogy mennyi pénzzel széliünk be a károk enyhítésébe, hanem az a cél, hogy ne legyen határ a pénz és a környezetvédelem között.” Márk (18): „Mikor a jövőnk a tét, a pénz ne legyen kevés.” Andris (14): „Ne a saját életük kereteiben gondolkodjanak. Gondoljanak inkább úgy magukra, mint a viíag megmentéire és hozzanak olyan döntéseket, amelyek a Mi jövőnk számára jelentenek sokat." Hanna (14): „Úgy tudunk hatékonyan tenni a jövőért, ha megtanulunk egymással együtt élni és közös célokért összefogni.” Tomi (14); „A felnőttek hallgassanak az ifjúságra, mert azzal tudják megmenteni a Földet." Dani (14): „A jövő közös érdekünk - együtt kell szebbé tennünk.” Lili (15): ..Meg kell tanulnunk hosszú távon gondolkodni, nagyobb léptékben, nem csak a saját életünkben, hanem az utódaink életében is,” Berci (14): „A cégek legyenek őszinték az emberekkel. A vállalatok profitálnak, viszont a fogyasztói döntéseket az emberek hozzák.” Sári (17): „Próbáljunk meg egységben élni a Földdel. Az egyéni célok elé helyezzük a közösségieket.” Réka (14): „Fogjunk össze és működjünk együtt, és talán így lesz esélyünk.” J. G. A diákok határozott lépéseket várnak a világ vezetőitől
