Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-23 / 19. szám
Beküldött fotók 2 016. JANUAR 23., SZOMBAT INTERJÚ .11 Londonban egy igazán különleges édességgel lettek ezüstérmesek Magyar közgazdász készíti a világ második legfinomabb bonbonját Gömbölyű, kerek, lapos, mangos, tonkababos és yuzus csokoládé. Ezt még Gombóc Artúr is megirigyelné! A világ legkülönlegesebb desszertjei között számon tartott finomságok készülnek Foki Izabella és Koncos Zoltán albertkázmér- pusztai manufaktúrájában. A fiatalasszony Anglia metropoliszából, Londonból költözött a húsz fős határszéli falucskába a párja és a csokoládé kedvéért. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu ALBERTKÁZMERPUSZTA A település nem a világ közepe. De még az országé sem. Ha jól kinyitja a szemét az ember, már átlát a sógorokhoz, annyira az osztrák határszélen található a csöppnyi település. Ahol nemcsak „kátyú-demonstráló" mangalicák élnek, hanem az a házaspár is, melynek tagjai a világ egyik legjobb csokoládéját gyártja.- Bár jelenleg a disznó sokkal ismertebb, mint mi vagyunk - nevet Foki Izabella, majd hozzáfűzi, nehéz a kereskedelmi televíziókban szereplő helyi celeb- bel (aki jelen esetben valóban egy mangalica) versenyezni. Történt nem is olyan régen, hogy megelégelték a húsz (!) fős kistelepülés lakosai, hogy otthonukat csak több száz kátyú kerülgetésével lehet megközelíteni. Ezért egyikük felhívást tett közzé a médiában, mangalicát ad annak a falunak, ahol több kátyút számlálnak meg, mint náluk.- A disznó ott él, ahol eddig is, ennél rosszabb utat ugyanis nem; találtak szerte ez országban. A múlt héten találkoztam a szomszéddal, aki azt mondta, ha már úgy alakult, hogy nála maradt az állat, hát közösen levágjuk és jól megesszük - meséli Iza, aki egy huszárvágással került Európa egyik metropoliszából, Londonból a ká- tyús-röfögős Albertkázmér- pusztára.- Angliában éltem, dolgoztam, mint közgazdász. Egy hegymászó tanfolyamon ismertem meg páromat, Koncos Zoltánt, akivel egy idő után nemcsak hegyet mászni akartunk közösen, hanem élni is. Édesapjának van errefelé egy kisebb földterülete, aminek sarkára Zoli még korábban épített egy házat, bár nem azzal a szándékkal, hogy ideköltözne. Aztán mégiscsak költözés lett a vége, velem együtt. Londonból a pusztára... valóban nagy a különbség - ismeri el Iza, aki azóta jó barátja lett állandó vendégeiknek, az őzeknek és a nyulaknak. Őket többet is látja, mint ember szomszédait.- Itt nyugi van. Annyira nem történik semmi a faluban, hogy az ember még elvárásokat is elfelejt támasztani Albertkáz- mérpusztával szemben. Ha tejet, kenyeret akarok venni, bemegyek Mosonmagyaróvárra, ha egy angol nyelvű filmre vágyom, Budapestig kell utazni. Mivel nem vagyok igazán közösségi ember, nem is hiányzik a nyüzsgés. Amikor városban éltem, akkor sem jártam át a szomszédokhoz. Persze, az ajtóm mindig nyitva a barátok előtt, de tény, a távolság miatt ritkán autóznak el hozzánk. Mielőtt Iza hazaköltözött, ki kellett találni, mit fog, mit tud a határszélen dolgozni. Szóba jött, hogy esetleg éttermet, piz- zázót nyitnak Zolival, de gyorsan elvetették, hiszen ez nem egyemberes mutatvány. És egyszer csak jött az isteni szikra...- Párom borzasztóan édesszájú, igazi nagyfogyasztó, mint Gombóc Artúr. Arra gondoltam, nem kellene mindenféle ipari szennyet fogyasztania, jó csokikat én is tudok készíteni! Elolvastam a csokigyártás mikéntjét a neten, majd azt hittem, már tudok mindent. Beültem a kocsiba, elutaztam a fővárosba, ahol megvettem a csokipasztillát, az öntőformát, a spakjikat, meg a gránitlapot a sírkövesnél. Ahol nagybevásá- roltam, megkérdezték, tényleg tudom-e, hogyan kell nekifogni a csoki készítésének. Nyilván nem nézték ki belőlem, így Inkább adtak egy oktató DVD-t. Majd Iza nekifogott otthon az első csokoládéjának. Aztán a másodiknak, a tizediknek, a századiknak. Születtek nem túl sikeres édességek és igazán izgalmas ízű desszertek is.- Egyre inkább megbizonyosodtam arról, van jövője a csokikészítésnek. Egyrészt mert a csoki finom, sokan szeretik. Másrészt a piac dugig van rossz csokoládékkal. Én jókat akartam készíteni, és nem csak magunknak, másoknak is. Elmentem hát tanfolyamokra, gyárakba tanulmányútra, Brüsszelbe pedig a csokiakadémiára. A hatóságoktól engedélyeket kaptak a gyártásra, a „fentiektől” pedig valami különös tehetséget a csokikészítésre, hiszen alig négy esztendő alatt számos díjat zsebeltek be „alkotásaikkal”. Tavaly év végén a tonkabab- bal ízesített pralinéjukkal hozták el ai, Azt is megkérdezték, énekeljen-e Elvis a hátsó ülésen A manufaktúrával elért szakmai sikerek nem csak a munkakapcsolatot erősítették Foki Iza és Koncos Zoli között. 2013-ban úgy döntöttek, összeházasodnak, ha már így is, úgy is közös szekeret tolnak, pontosabban közös csokit majszolnak.- A baráti körben azt láttuk, a fiatalok hihetetlen energiákat és pénzt fektetnek bele az esküvőbe, lakodalomba. Ahol mindenki jól érzi magát, kivéve az ifjú párt. Mi ezt akartuk elkerülni, így elutaztunk Las Vegasba, hogy ott mondjuk ki az igent, vendégek, család, barátok és tanúk nélkül. Az USA-ban semmi nem lehetetlen, még a rapidházasság sem. Las Vegasban számos házasság- kötő „állomás" létezik, ahol gyakorlatilag várakozás nélkül, azonnal összeházasodhatnak a jelentkezők. És ehhez még a kocsiból sem kell kiszállni. Izáék egy ilyen házasságkötő kápolnát ke- * restek fel.- Regisztrálás után egy bérelt autóval egyszerűen odagűrultunk International Chocolate Awards regionális megméretésén, míg a karamellizált fehér csokis man- góbonbonukkal aranyérmet szereztek. A World Finalban, azaz a világversenyen a mangó beezüstöződött. Bevalljuk, azt se tudjuk, mi az a tonkabab.- Különleges közép-, illetve dél-amerikai fűszer. Nem lehet leragadni a mogyorónál, meg a karamellhél, újabb és még újabb ízeket kell kitaláni. A két győztes édességet egyébként rohammunkával készítettünk. Costa Rica-i tanulmányutunk előtt egy nappal értesültünk arról, hogy megvan a nemzetközi csoki * verseny időpontja, a versenycsokikat pedig legkésőbb illP az indulásunk mg < után 10 napon belül lehetett postára adni. Igen vélt -bár az egyik kápolnához, melynek inkább fülke jellege van. Megkérdezték, most akarunk-e összeházasodni. Mondtuk, nem, majd csak délután, mert venni kell még egy ruhát. Mégiscsak esküvőre készülünk... Arról is faggattak, akarjuk-e, hogy Eivis énekeljen a hátsó ülésen, adjanak-e virágot a gomblyukba. Nem kértük egyiket sem - mesél Iza a hazánkban meglehetősen szokatlan szertartásról. A menyasszony és a vőlegény izgatottan gurult be a megbeszélt időpontban a kápolnához. - Lehúztuk az ablakot, az anyakönyvvezető kihajolt hozzánk a szobájából, hasonlóan a gyorséttermek autós rendeléséhez. Nem volt tíz perc a szertartás, még gyűrűnk se volt. Azok a percek mégis mindörökre felejthetetlenek maradnak számunkra - állítja az ifjú feleség, aki szerint a csatád nem volt elragadtatva a hírtől, hol és hogyan házasodtak össze.- Itthon aztán honosíttatni kellett a kinti papírokat, ma már Magyarországon is teljesen „hivatalos" házaspár vagyunk. Zoli pedig úgy érzem, a legjobb ember, akit választhattam magamnak. Izabella es Zoli egy autóban mondtak ki a boldogító igent az időnk. Pánikszerűen nyito- gattam a kamra ajtaját, miből lehetne valami igazán különleges desszertet alkotni. Éppen akkortájt készültem el a tonkababos pralinénkkal, gondoltam, benevezem azt a versenybe. Találtam otthon még mangót is, az mindig van otthon, mert nagyon kedveljük. Azt felhasználva született meg a karamellizált fehér csokis bonbonunk, piely egyébként több átalakuláson ment keresztül, mire megtalálta végleges formáját és struktúráját - árulja el Iza, aki csokoládéihoz „rutinszerűen” használja már a legkülönlegesebb hozzávalókat, például a virágokat. Ibolyaesszenciás csokoládéi, fe- keteribizlis pralinéi után mindenki megnyalja a tíz ujját. . Persze megesik, amikor még Iza is „mellényül”. Nemrégiben kétrétegű vágott bonbont álmodott meg, melynek aljában ró- felső részében málnazselé Szárított rózsaszirmot fősínben, ezt adta a csokoládéhoz. szűk térmet az- Csakhogy elfogyott a rózsám, így jobb híján damaszkuszi rózsaesszencíát szereztem be, aranyáron. Alig pár cseppet tettem bele a masszába és hát- brutális lett - ingatja fejét a készítő, akinek az első piacra dobott édessége a Csúcs-Csoki volt, melyet a már elhunyt Erőss Zsolt ihletett.- Ez volt Zolival az első közös csokigyermekünk. Hegymászóboltokba szállítottuk a tömény, mogyorós-mézes, mazsolás-cso- kikrémes desszertünket. De valahogy nem sikerült megtalálni a helyét ennek a csokiszeletünknek, ma már végleg elengedtük, csak egy helyen kapható. Izabella mostanság yuzuval kísérletezik, egy Kelet-Ázsiából származó citrusfélével, melyet japáncitromként ’ismernek. íze a grapefruitéhoz hasonló, csak körülbelül százszor intenzívebb annál.- Azt hiszem, a csokimban ez tökéletesen megállná a helyét - vélekedik Iza, aki a jövőben táblás csokoládékat szeretne készíteni, minél többfélét. A héten például pisztáciával, málnával dúsította a kiváló minőségű ét- és tejcsokikat.- Folyamatosan kísérletezünk. Okulunk saját hibáinkból, tanulunk másoktól, gyáraktól lessük el az apró fortélyokat. Az elismerések pedig mindig lendületet adnak munkánk folytatásához, bizonyosságot, hogy jó úton járunk. Kár, hogy papíralapon nem kaptuk meg a világ második legjobb csokijáért járó díjat, pedig Isten bizony, bekeretezném és kiraknám a műhelyem falára. Bár... így is megünnepeltük az elismerést, méghozzá Párizsban, ahová tanulmányutat szerveztünk magunknak a világ egyik legnagyobb csokikiállítására. Jó ez a munka, ugye? Kreativitás, utazás, gasztronómiai élvezetek... azt hiszem, helyünkön vagyunk.
