Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-22 / 18. szám

g GAZDASÁG 2016. JANUÁR 22., PÉNTEK A BUX index alakulása (pont) 22 500 224001---------------------------------------------------­2016. JANUÁR 14. MW-GRAFIKA ' FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 729 1,67 15 MÓL 13045 1,28 992 PANNERGY 340 1,19 22 MTELEKOM 398 0,76 209 RICHTER 5400 0,47 2416 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIGPANNONIA 156-0,64 10 APPENINN 212-0,47 3 GSPARK 2300-0,43 0 RABA 1290-0,39 3 EMASZ 23100-0,35 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. január 21.) Datum Ujelsz. ar (Ft) 1 MALMI BÚZA 2016. március 48900 MALMI BÚZA index 2016. március 48900 TAKARMÁNYBÚZA 2016. március 46600 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 44850 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 45800 . TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 47100 TAKARMÁNYKUKORICA index 2016. március 44850 WARMÁNYKUKORICAndex 2016. május 45800 ^ lAKARMÁNYKUKORKAindex 2016. július 47100 TAKARMÁNYÁRRA 2016. március 45500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. március 123000 OLAJNAPRAFORGÓ index 2016. március 123000 REPCE 2016. március 108000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. január 21.) □ €/Ft 314,57-0,75 Ft $/Ft 288,83 0,18 Ft Q CHF/Ft 287,11-1,08 Ft. Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. január 21.) r Vételi Eladási I Budapest Bank 305,42 324,32 CIBBank 302,18 327,36 Citibank 301,35 327,22 Erste Bank 306,00 323,62 FHB Bank 306,06 324,34 K&H Bank 306,93 324,61 MKB Bank 304,27 323,73 OTP Bank 305,06 322,64 Raiffeisen Bank 305,65 324,55 A termelők többsége veszteségekre készülhet Mi lehet a megoldás? Minimális emelkedést muta­tott az elmúlt hetekben a ta­valy év végén összeomlott élő- sertés-piac, érdemi változás azonban az év közepéig nem várható. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Rendkívül nehéz időket éltek meg a hazai és uniós sertéstartók az elmúlt hónapok­ban, hiszen míg egy-másfél éve rentábilisan termelhettek, mára döntő többségük biztosan vesz­teséges. A közelmúltban a Mező- gazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szervezete is figyel­meztetett arra, hogy a sertésfel­vásárlási árak az elmúlt év végén összeomlottak. A pár hét alatt be­következett 20 százalékos árzu­hanás révén ötéves mélypontra esett felvásárlási árszint miatt a termelők vesztesége napról nap­ra nőtt, ez egy-egy hízósertésen 4-5 ezer forintot is kitett. A közel­múltban Gyó'rffy Balázs, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is kitért a szokatla­nul alacsony árakra az ágazat ak­tuális helyzetét ismertető sajtótá­jékoztatón. A sertésár az elmúlt évre vetítve mintegy 15 százalék­kal csökkent, ez egy állatra vetít­ve mintegy 5000 forintos vesz­teséget okozott a termelőknek - erősítette meg a bukás mértékét az elnök is. A probléma fő oka elsősorban az orosz embargó. Még 2014 ele­jén fedezték fel az afrikai sertés- pestis kórokozóját Litvánia hat régiójában vaddisznókban, mi­re Moszkva rögtön megtiltot­ta az uniós sertéshús behozata­lát. A nyilvánvalóan nem élel­miszer-biztonsági, hanem politi­kai intézkedést később egy sok­kal kiterjedtebb embargós döntés követte: 2014 augusztusa óta egy sor élelmiszert, köztük sertés­húst sem szállíthat az EU Orosz­országnak. Az eredetileg egy év­re tervezett tilalom azóta is él, és pillanatnyilag semmi jele, hogy ez a helyzet megváltozna. A vágósertés felvásárlási átlagára (Ft/kg) 450 300 ---------—-----------------------------------r— 2 012. január 2015. november MW-grafika , Forrás: KSH A bezáródott orosz piac - és részben a csökkenő távol-keleti kereslet - miatt á túlkínálat egész Európában lenyomta az árakat. A korábbi uniós intézkedések (köztük a tavalyi tárolási támoga­tás) nem voltak képesek tartósan kezelni a helyzetet, csak ideigle­nesen vontak ki árut a piacról. Kismértékű változás azért van. „Az elmúlt hetekben elindult egy kismértékű árnövekedés, je­lenleg 320-340 forint körül ala­kul az élő sertés felvásárlási ára” - mondta el lapunknak Éder Ta­más. A Hússzövetség elnöke sze­rint ennek fő oka a helyzet keze­lésére bevezetett uniós magántá­rolási támogatás, amelynek ha­tására két hét alatt csaknem 70 ezer tonna sertéshúst vontak ki a piacról az európai szereplők. „A másik ok a korai húsvétban keresendő - tette hozzá Éder Ta­más -, hiszen a hosszú érlelésű húsvéti termékekhez már most meg kellett vásárolnia az iparnak a megfelelő húsrészeket.” Tény, a mostani árszintek a ter­melők nagy többségénél nem fe­dezik a költségeket. Mivel érde­mi keresletbővülésre sem a vi­lágpiacon, sem az unióban nem lehet számítani rövid távon, való­színűleg a kínálat visszafogásá­val reagálnak majd a termelők a helyzetre - véli Éder Tamás. En­nek hatására lehetséges az árak­ban egy felfelé irányuló elmozdu­lás 2016 közepén, ezt jelzik a bi­zottság szakértői által készített prognózisok is. „Előbb senki sem számít érdemi áremelkedésre” - jegyezte meg az elnök. Nyomon követheti, mire is vonatkozik az 5 százalékos sertéshúsáfa A NAV a minap közölte a listát ar­ról, hogy mire vonatkozik ponto­san a sertésúsáfa 5 százalékra csökkentése. • Az eddigi 27 százalék helyett 5 százalékos áfakörbe tartozik töb­bek között az egész- vagy félser­tés, comb, lapocka és ezek ré­szei, elülső részek, tarja, karaj és részei, oldalas, dagadó és részei, sertésszalonna húsréteggel és a csontos lábszárhús, fej elülső rész kicsontozott húsa. A húsrészek forgalomba kerülhet­nek frissen, hűtve vagy fagyasztva is. • A tájékoztatás szerint nem al­kalmazható az 5 százalékos adó­mérték a vaddisznóból származó termékekre, ahogy nem sorolha­tók ide az emberi fogyasztásra al­kalmatlan húsok sem, és a fűsze­rezett vagy főzött húsokra sem vo­natkozik az 5 százalékos áfa. • Nem tartoznak az 5 százalé­kos adó körébe például a vágási melléktermékek és belsőségek, fej és annak részei (fül, orr), a kö­röm és a láb sem, amely a csülköt nem tartalmazza. A farok, szív, nyelv, rekeszizom, nagy cseplesz, nyak, csecsemőmirigy, máj, vese, tüdő, velő, húsos csont (amely fő­ként csontot tartalmaz) ugyanúgy 27 százalékos áfa alá tartozik. Ehhez hasonlóan a kolbászra és hasonló termékekre ( májas hur­ka, véres hurka) húsból, vágá­si melléktermékből, belsőségből vagy vérből készült termékekre sem vonatkozik a szabály. Tartósnak látszik a reálkeresetek emelkedése BUDAPEST A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszfé­ra béremeléseinek, az alacsony inflációnak és a kormány mun­kahelyvédelmi akciójának kö­szönhető - mondta az NGM ille­tékes államtitkára tegnap. A KSH legfrissebb adataira reagálva ki­jelentette, a bérek 35 hónapja fo­lyamatosan nőnek, és azok reál­értéke is emelkedik. Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hó­napjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon, a verseny- és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költség- vetési szerveknél 4,5 százalékos volt a növekedés. Mindehhez a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvé­delmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lé­pésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelke­dett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos il­letményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a peda­gógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. A szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott ki­egészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését ki­terjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, és a fiatal szakorvosok juttatása is nő. A pedagógusok bére pedig 2013 óta minden évben nő, ösz- szesen átlagosan 50 százalék­kal: a béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány. MTI/MW Idei kilátások A minimálbér és a bérmini­mum az 1.6 százalékosra ter­vezett infláció mellett és az szja 1 százalékpontos csökke­nését is figyelembe véve 5.6 és 5,7 százalékos reálbér-emel- kedéstprodukál még az idén. Ilyen mérvű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt. A keresetek a családi kedvez­ményekkel együtt reálérté­ken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben. A többség nyugdíja mellett dolgozna - Egy kis tartalék nem ártana Ki tudja, mire futja majd a pénz BUDAPEST A magyar lakosság többsége úgy véli, már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni ta­karékoskodni a nyugdíjra - áll a K&H Biztosító friss felméré­sében. A válaszolók 41 százalé­ka úgy érzi, nagyon nehezen él­ne meg pusztán az állami nyug­díjból, 31 százalékuk szerint a nyugdíj semmire sem lesz elég, és csak 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszín­vonalban, mint amiben most ré­sze van. A K&H életbiztosítás divíziójának vezetője tegnap el­mondta, a kutatás alapján a ma­gyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félre­tenni nyugdíj-kiegészítésként. Kuruc Péter szerint a nyugdíj­biztosítás révén havi 15 ezer fo­rint megtakarítással 25 év alatt, az adójóváírást is figyelembe vé­ve, a hozamoktól függően akár több mint 8 millió forint tőke is felhalmozható. 43 százalék szerint valamivel rosszabbul él majd nyugdíjas­ként az állami ellátásból és egyéb megtakarításaiból. Ugyanolyan vagy jobb színvonalban csak 23 százalék reménykedik, ennek ellenére a válaszadók harmadá­nak nincs semmilyen megtaka­rítása. A kérdésre, milyen más forrásokra számítanak, 33 szá­zalék az önkéntes nyugdíjpénz­tárt említette. 12 százalék az in­gatlanából élne meg, tizedük a valamivel több mint két éve elér­hető nyugdíjbiztosításokra szá­mít. A válaszadók többsége azt tervezi, a nyugdíja mellett is dol­gozni fog majd. MW Megtakarítás alacsony értékben A megkérdezettek 64 százaléká­nak van valamilyen megtakarítá­sa, közülük 40 százaléknak kifeje­zetten nyugdíjcélra félretett megta­karítása is van. Ezek értéke is igen alacsony azonban, a megtakarítók 46 százalékánál ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot. Felértékelődik a gondoskodás Időskori biztonság, ha nem vernek át BUDAPEST Tisztességtelen ke­reskedelmi gyakorlatot folyta­tott az Időskori Biztonság élet- biztosítás népszerűsítésekor a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Eu­rope) Limited - közölte a Gaz­dasági Versenyhivatal (GVH). A jogsértésekért az előbbi cég­re 63 milliós, az utóbbira pe­dig 36 millió forintos bírsá­got szabtak ki. A GVH szerint megtévesztő állításokkal nép­szerűsítették az Időskori Biz­tonság életbiztosítást a közve­títő honlapján, a rádió- és tele­vízió-reklámokban, a teletex­ten, az online hirdetésekben, a szórólapokon, a direkt marke­ting levelekben és az SMS-ek­ben 2012 decembere és 2015 májusa között. A kereskedelmi gyakorlat ha­misan sugallta, hogy a biztosí­tás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 forintért ér­demi segítséget jelent a temeté­si és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett kész­pénz akár 3,5 millió forintot is elérhet, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért legfeljebb 50 ezer fo­rint biztosítási összeg volt elér­hető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fe­dezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget. MW

Next

/
Thumbnails
Contents