Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-19 / 15. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUAR 19., KEDD FELÜTÉS Titkos színház Közel 7)5 millió forintból újít- tatja fel budapesti, Zách utcai épületének színháztermét a Terrorelhárítási Központ. • renoválás utáni nyitóelőadás címe még ismeretlen. Mi lesz, ha nemzetbiztonsági okból öt­ven évre titkosítják? A. V. HÍREK Megáldatták a boraikat NAGYATÁD A nagyatádi Kertbará­tok Egyesülete boráldásra hívta tagjait. Jakab László reformá­tus lelkész nem csak a borokat, hanem az azokat előállító gaz­dákat is megáldotta. Sztárven­dégként Kothencz Lali dalolt a jelenlévőknek, akik meg is ízlel­gették egymás borait. Gy. J. Álarcosbállal indult a farsangi szezon BAUTONBERÉNY Farsangi bált szerveztek a gyerekeknek a művelődési házban. Aki beöl­tözött, ingyen vehetett részt a rendezvényen, melyre a harap- nivalót, mint egy bátyus bálra a vendégek biztosították. A. y. Huszonnégy véradó Nagykorpádon NAGYKORPÁD A huszonöt jelent­kező közül 24-en tarthatták tű alá a karjukat a véradáson, hárman első alkalommal. G.A. Leégett a fatároló teteje Leégett egy mellék- épület tetőszerkezete. A lán­gokat a tulajdonos vette ész­re, aki, miután elment az áram otthonában, a házból kilépve észrevette, hogy ég a tűzifatá­roló teteje. A tűzoltók hamar a helyszínre érkeztek, s sikerült megmenteniük az épületben tárolt műszaki cikkeket, há­rom köbméter fát, és megaka­dályozniuk, hogy a lángok ér­demben átterjedjenek a szom­szédos garázs tetejére. A. V. Kiállításhoz várnak pályamunkákat LENGYELTÓTI Egy mosolygós kis­város múltja-jelene címmel hir­detett képzőművészeti pályáza­tot a művelődési ház és könyv­tár. Pályázni szerdáig lehet fest­ménnyel, szoborral, fotóval, kis­plasztikával, rézkarccal, grafiká­val, kisfilmmel. A legjobb alko­tásokat díjazzák, s belőlük pén­tektől kiállítás nyílik. A. V. Ellenőrzik a kéményeket WÓD Keddtől péntekig ellen­őrzik és tisztítják a kéménye­ket. A Rózsadombon, a Dobó, a Mandulás, a Baross, a Garam, a Mikes, a Kiss és a Makai utcá­ban kezdik a munkát. A további helyszínek és időpontok a város honlapján találhatók. A. V. Rezsiemelés visszamenőleg ► Folytatás az 1. oldalról VtSNYE-VlSNYESZEPLAK „Karácso­nyi ajándékukat” (fenyegető le­vél egy randa sárga csekk dísz­kíséretében) köszönettel meg­kaptam, s megvallom őszintén a „polgári engedetlenség" gondola­tával kezdek kacérkodni - kez­dődik visnyeszéplaki Zaja Péter nyílt levele, amit Trenyik Tamás­nak, a Dél-Dunántúli Hulladék- kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának címzett a, napok­ban. Az írásból kiderül, hogy ez már a negyedik levél a szolgálta­tóhoz, melyben utoljára is azt ké­ri a különben háztartási hulla­dékkezelés diplomás szakértője, hogy orvosolják jogos igényüket, s ne szedjék be a csekken kikül­dött összeget. Amit Zaja Péter sze­rint azért követelnek rajtuk igaz­ságtalanul, mert a számlán fel­tüntetett összeg „a valóság legki­sebb csíráit is semmibe véve”, há­rom hónapra és tizenhárom ku­kaürítésről szól, a valóságos há­rom-négy alkalommal szemben. - Olyan díjat követelnek rajtam, s a visnyeszéplaki sorstársaimon, aminek nincs teljesítési alapja, az­az el nem végzett munkáért hajta­nak be súlyos forintokat. Több, mint 4 ezer forintról van szó, ami bizony fontos tétel a szinte csak önellátásból élő családok számá­ra. Ráadásul a falun élőket az el­múlt évek „rezsicsökkentése” is gyakorlatilag elkerülte.” Visnyeszéplakot nem keze­li külterületként a szolgáltató, a szemétszállításról úgy gondos­kodtak, hogy egy négy köbmé­teres, konténerbe hordták össze a háztartások hulladékait az ott élők, majd a Dél-Dunántúli Hulla­dékkezelő Nonprofit Kft. szállítói ezt a konténert vitték el. A helyzet a tavalyihoz képest jócskán válto­zott, hiszen az önkormányzat a könnyítés és az elszámolási vi­ták elkerülése érdekében áttért a zsákos rendszerre, amit a háztar­tások 450 forintos áron vásárol­nak meg, s Zaja Péter szerint kö­rülbelül havonta, másfél havonta töltenek meg, s már ezt viszik el a szemétszállítók. A levélíró logi­kája alapján az előző évre tekint­ve igazi rezsiemelésnek látszik a DDHN Kft. díjkövetelése, igaz, visszamenőleg. Természetesen megkerestük a Dél-Dunántúli Hulladékkeze­lő Nonprofit Kft.-t is az ügyben, Trenyik Tamás válaszából kide­rült, valóban elhúzódó vitás ügy­ről van szó, hiszen például lakos­sági bejelentés után a megyei kor­KOMMENTÁR MEGSZOKHATTUK már, hogy nihcs az a disznóság, amit ne lehetne törvénybetűvel elta­karni, s nincs az a furmány, amit ne lehetne lenyomni bár­ki torkán, ha ügyesen jogsza­bályba fogalmazzuk. Két ál­lítás egy ellen, melyik ér töb­bet? A felháborodott helyi la- kps, és a mesebeli zselici ap­rófalu polgármestere egyik ol­dalról, a másikon a szolgálta­tó, aki ráadásul nonprofit, te­hát mindenképpen értük, ér­tünk dolgozik. KINEK van igaza, én nem tu­dom, de azt igen, hogy kétszer nem lehet fizetni azért a ku­káért, amit csak egyszer vit­tek el, mint ahogy két kávét sem kell kifizetni, még a hi­vatalban sem, ha csak egyet ivott az ember. Azt ugyanis lopásnak hívnák, vagy extra­profitnak - ha ezt jobban tet­szik érteni. mányhivatal vizsgálatot folyta­tott 2015-ben, ez alapján, az ügy­vezető közlése szerint a DDHN Kft. nem követett el jogsértést. - Országosan is bevett eljárás, s a helyi rendelet is tartalmazza, hogy amely utcák nem közelít­hetők meg biztonságosan a gyűj­tőjárművel, az ott lakók egy kö­zös gyűjtőhelyre kihozzák a hűl­Majd az állam megoldja? Visnye nem készül szolgálta­tóváltásra. de ha minden igaz. nem is lesz rá szükség, mert júliustól az állam átveszi a sta­fétát a jelenlegi huliadékszál- lítóktól. ugyanis egyetlen álla­mi holdingcég végzi az év má­sodik felétől országszerte a la­kossági hulladékkezelést, ami eddig az önkormányzatok fel­adata volt - írtuk meg janu­ár első napjaiban. A nyártól te­hát feláll az új rendszer, mely­ben állami holding visszaszer- zödik az általa kiválasztott, en­gedélyekkel rendelkező non­profit céggel - jelen esetben a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft.-vel - a feladat­ellátásra. A lakossággal a hol­ding lesz kapcsolatban, az sze­di be a dijat. Azaz az ilyen vitás eljárásoknál majd az állami holding feladata lesz a megol­dáskeresés. ladékot, a közszolgáltató, vagy­is mi pedig onnan szállítjuk el azt - írta lapunk megkeresésé­re a cég vezetője. A helyi rende­let értelmében a hulladék össze­gyűjtése, elszállítása hetenkén­ti rendszerességgel történik. A hetente keletkező hulladékmeny- nyiség biztonsággal elhelyezhető volt a négyköbméteres konténer­ben, amit mindig a polgármeste­ri hivatal jelzésére ürítettünk - emlékezett vissza. Ennek ellené­re a lakossági jelzések alapján ér­zékeltük a problémát, így végül velünk egyeztetve a helyi önkor­mányzat módosította a hulladék­gazdálkodási rendszerét. Ennek megfelelően azóta a visnyeszép- lakiak DDH-logós zsákokba gyűj­tik a hulladékot, és helyezik el to­vábbra is a gyűjtőhelyen, így a la­kosság is teljesítményarányos­nak érezheti a költségeket. Tre­nyik Tamás hozzátette:, az ezzel kapcsolatos lakossági bejelenté­sek ugyan most megszűntek, ám régen, amikor a hulladékmennyi­ségtől függetlenül kellett fizetni a díjat - akár az önkormányzat, akár az ingatlantulajdonos fizette azt -, jóval több hulladékot szállí­tottunk el. Amióta azonban at­tól függően fizetnek, hogy meny­nyi hulladékot helyeznek ki, lát­ványosan csökkent az általunk begyűjtött hulladék mennyisége. Ami a vitatott rendszeressé­get illeti, Fűzfás Balázs, a telepü­lés polgármestere inkább a he­lyieknek ad igazat, mint mond­ta, nem volt hetenkénti ürítés, hiába állítja ezt a szolgáltató. - Amióta a kormányhivatal kifeje­zetten megtiltotta, hogy az önkor­mányzat kifizesse a konténert, s a lakóknak kell állniuk a sze­métszállítás díját, kéthetente jöt­tek a Dél-Dunántúli Hulladékke­zelő Nonprofit Kft. szemetesko­csijai, legfeljebb egyszer-kétszer kértem sűrűbb ürítést. Semmi jót nem tudok elmondani a cég­ről, mert gyakorlatilag engem is meghazudtoltak, amikor szemé­lyesen kerestem fel őket a vitás, túlszámlázási ügyben. Telefonon megbeszéltünk egy árat, s ürítési gyakoriságot, ezzel szemben más szerepelt a kiállított számlákon, s amikor egyeztetésre mentem, másként emlékezett az ügyintéző és az igazgató is - állította Fűz­fás Balázs. Hozzátette: a szelektív hulladékgyűjtő szigetek elszállí­tásával is évek óta probléma van. Régebben az volt a baj, hogy az emberek nem gyűjtötték szelektí­ven a szemetet, most, hogy nagy nehezen sikerült rávenni őket arra, hogy a műanyag palacko­kat vigyék egy helyre, nem viszi el a szolgáltató. Ezért is többször szóltam már az illetékesnek, hiá­ba. - Mi nagyon kis település va­gyunk, nincs lehetőségünk szol­gáltatóváltásra, s abszolút meg tu­dom érteni és osztom is a visnye- széplakiak felháborodását. Szűcs Tibor Az új otthonteremtési rendszer nem hoz érdemi vélte ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Oláh Miklós hozzátette: azt sem hiszi, hogy a családi há­zak építését érdemben fellendíti a csők, legalábbis nem a Dél-Du- nántúlon, s ezen belül Somogy­bán.- Egy családi házhoz alapból kell egy telek, valamint az épít­kezéshez szükséges pénz - ma­gyarázta. - Erre pedig a tízmil­liós támogatás nem elég, de még a plusz tízmilliós kedvezmé­nyes hitel sem, legalábbis nem egy 100-120 négyzetméteres in­gatlanhoz, melyben három gyer­meket fel lehet nevelni. Jelenleg a megyében az építési szakem­berek szerint 200-250 ezer fo­rintból lehet egy négyzetméter fajlagos költsége, vagyis a csők mellett még öt-tízmillió önerőre lenne szüksége egy családnak, melynek ráadásul még az új ház fenntartását és a három gyer­mekkel járó költségeket is elő kellene tudnia teremteni. Vagy­is ezt a támogatási rendszert nem azoknak találták ki, akik­nek nincs saját megtakarításuk vagy egy nagyobb hitel felvéte­léhez szükséges, azaz a megyei átlagnál jóval magasabb jövedel­mük. Az ingatlanos szakember a jö­vőben megépülő új lakásoknál sem lát érdemi keresletet a me­gyében. A törvény szerint ugyan­is bár már 60 négyzetméteres in­gatlanhoz is igénybe lehet venni a csok-ot, de három gyerekkel ez hosszú távon kicsinek tűnik, vi­szont a feltételrendszer szerint tíz évig nem lehet elköltözni.- Cseppet sem mellékesen je­len állás szerint úgy 300 ezer forintos négyzetméterenkénti árral lehet számolni egy új la­kásnál - tette hozzá -, azaz 60 négyzetméter esetében 18 mil­lió forinttal, ami viszont nagyon drága. Ahogyan harmincmillió is egy száz négyzetméteresért. Utóbbi ugyanis már egy jó ál­lapotú használt családi ház ára Kaposváron. A használt lakások piacán Oláh Miklós elképzelhetőnek tartott némi áresést, de csak azokban a régiókban, ahol ér­demben épülnek majd új ingat­lanok, vagyis elsősorban Buda­pesten, a fővárosi agglomeráci­óban, illetve Nyugat-Magyaror- szágon.- Kaposváron például egy jó állapotú 90 négyzetméteres csa­ládi házat húszmillió forintért lehet megvenni - állította -, ami azt jelenti, hogy még négy vagy több gyerek esetén is legalább 17,8 millió saját erőre szüksége lenne a vevőnek. Vagyis még ak­kor is cirka tízmilliós, piaci ala­pú hitelt kellene felvennie, ha egy átlagos, 65 négyzetméter körüli lakásból akarna elköltöz­ni, ha tehermentes az ingatlana. Ha van rajta hitel, s annak kifi­zetése után marad 3-4 milliója, már 14-16 milliós új kölcsönről beszélünk, amit viszont a me­gyebeli fizetéseket ismerve igen­csak kevesen kapnak meg a ban­koktól, hiszen a törvény szerint csak a jövedelem 33 százaléká­ig lehet eladósodni. Nem vélet­len, hogy a használt ingatlanok­nál most is a 40-60 négyzetmé­Új lakások: a szakember nem lát érdemi keresletet a megyében teresek a legkeresettebbek, me­lyek nem drágábbak nyolcmilli­ónál: ezeket tudja megvenni az átlagember, mert a 2-3 milliós hitelek, melyeket ma fel mer-tud venni a többség, ekkora lakások­hoz elegendőek. Ezek iránt vi­szont a csők nélkül is élénk ke­reslet mutatkozott, vagyis nagy változás itt sem várható. A. V,

Next

/
Thumbnails
Contents