Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-15 / 12. szám

2016. JANUAR 15., PENTEK GAZDASÁG-KÖZÉLET y Huszonöt kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen Új földlicitek februártól Egy hónapig akár a hódmező­vásárhelyi asszonykórus is fel­szólalhat az Európai Bizottság­nál (EB), ha a paksi atomerő­műnél tiltott állami támoga­tást vélelmez. Ezt Lázár János mondta a csütörtöki kormány- infón. A miniszter 25 kötele­zettségszegési eljárásról tár­gyalt Brüsszelben. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu FÖLDET A GAZDÁKNAK! Február Kö­zepétől folytatódnak a földárve­rések - jelentette be tegnap Lá­zár János. A Miniszterelnöksé­get vezető miniszter elmondta, a kormány utasította őt és a föld­művelésügyi minisztert, hogy ál­líttassák össze az el nem kelt és a meg nem hirdetett állami földte­rületeket a Nemzeti Földalapke­zelő Szervezettel (NFA). Az újabb árverési kör március végéig tart változatlan áron, változatlan jogi feltételekkel, ismertette a minisz­ter, aki a többi között azzal ma­gyarázta az újabb árverések ki­írását, hogy időközben változott a polgári törvénykönyv. Lázár beszámolt arról is, hogy a meg­hirdetett 197 ezer hektár föld 61 százalékát adták el - összesen 120,5 ezer hektárt - december végéig nyílt árverésen, ebből 171 milliárd forint folyt be. A 3 hek­tár alatti földek eladásából a vé­teli ajánlatok alapján 6,1 milliárd forint bevétele származott az ál­lamnak. ,UNIÓS i ELSZÁMOLÁS A 2007- 2013-as fejlesztési ciklusban a rendelkezésére álló források le­hívását 106 százalékosan telje­sítette Magyarország, a mostan­tól két éven át tartó elszámolások után várhatóan 100 százalékos, tehát kilencezermilliárd forin­tos lesz az egyenleg - magyaráz­ta Lázár. A kormány szerint az OLAF (az EU csalás elleni hivata­la) által vizsgált ügyek faraghat­ják az összeget egyebek között. Lengyelország 101, Csehország 95, Szlovákia 89, Románia 71-72 százalék körül teljesített. A 2014- 2020-as ciklus idei évében a kor­mányfő 2048 milliárd forint ki­fizetését szorgalmazza, és 2018- 2019-ig minden forrást kihelyez­nének. Ha az idei cél teljesül, 12 havi célprémiumot kapnak a köz­reműködő kormánytisztviselők. OKTATÁS Sok az indulat és az ér­zelem az oktatási kérdésekben, Változatlan áron. változatlan jogi . feltételekkel folytatódnak februárban a földárverések közölte Lázár János. Az újabb árverési kor március végéig tart majd. j de jó volna, ha ezek a viták ab­ban manifesztálódnának, hogy a gyerekek miért tudnak keveseb­bet - mondta a politikus újságírói kérdésre válaszolva. FELMONDÁSOK A több kórhá­zat is érintő orvosfelmondások­ról Lázár elmondta: ne legyenek illúziók, a magyar egészségügy nem tud annyi pénzt fizetni az orvosoknak, mint amennyit kül­földön tudnak keresni. De lépé­sekben szerinte nem volt hiány, 500 milliárd forintot csoporto­sított át uniós pénzekből a kor­mány a kórházfejlesztésekre az elmúlt időszakban. PAKS II Az uniós adminisztrá­ció öt biztosával tárgyalt Lázár kedden. A Magyar- országot érintő eljá­rások közül Paks II. szerződése is szó­ba került. Elzbie- ta Bienkowskával, a belső piacokért fe­lelős EU-biztossal emellett a Bu- dapest-Belgrád vasútvonal épí­téséről is tárgyalt a miniszter. Az előbbinél Oroszország, az utóbbinál Kína a partnere Ma­gyarországnak, és az eljárás tár­gya az, hogy volt-e joga Magyar- országnak a szerződéskötések­re, mondta a minisz­ter. A bizottság kér­déseire január 20-. ig kell válaszolnia a kormánynak, amely ragaszkodik a szer­ződésekhez. „Az Eu­rópai Bizottság számára nagyon nem közömbös, hogy Magyaror­szág hogyan költ el 12 milliárd eurót - kommentálta Lázár János a brüsszeli aggályokat. - Semmi kétségem, a paksi kapacitásfenn­tartási beruházás meg fog való­sulni” - tette hozzá. A miniszter Margarethe Verstagen verseny- politikáért felelős biztossal is tár­gyalt Paks ügyében. Azt vizsgál­ták, megvalósul-e az államnak és a piacnak egyforma esélye­ket biztosító verseny. Lázár kor­rektnek nevezte az eljárást, és el­mondta: egy hónapon keresztül bárki véleményt mondhat majd az esetleges tiltott állami támo­gatás vélelmezéséről. A meghirde­tett földek 61 százalékát adták el. Az államé az agglomerációs közlekedés Érdekcsoportok az EU-eljárás mögött Az elmúlt napok hűvös nyilat­kozatai után meglepő fordulat­ról adott tájékoztatást a fővá­ros ügyében Lázár János. Esze­rint az állam átveszi az agglome­rációs közlekedés működtetését, és kész a HÉV átvételére is. Azt mondta: a miniszterelnök jó han­gulatú, előremutató tárgyalást folytatott a fővárossal az elmúlt egy hónapban. A megegyezés lé­nyege, hogy a kormány elfogadja Tarlós István főpolgármester ész­revételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvé­nyi kötelezettsége. A fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter a jövő heti kormányülésen ad tá­jékoztatást arról, hogy az agglo­merációs települések fővárosba irányuló közlekedése mibe fog kerülni. A kormány ezt a terhet átveszi a fővárostól a Volán és a MÁV közreműködésével, mond­ta. Ez nagy lehetőség az állam számára, hiszen egy több száz milliárdos vasútfejlesztési prog­ram indulhat el. A kormány már a 2020 utáni uniós költségvetési ciklusra ké­szül, és az előtervezéseket elem­zi, mondta a miniszter egy újabb kötelezettségszegési eljárásról szólva. Erről a tőkepiacokért fele­lős biztossal tárgyalt a földforgal­mi törvény témakörében. Lázár János kiemelte: az Európai Bizott­ság szeretné elérni, hogy a jogi személyiségű gazdasági társa­ságok mihamarabb földtulajdont szerezhessenek Magyarországon. Komoly érdekcsoportok állnak a mögött, hogy a külföldiek korlát­lanul földet vásárolhassanak, ezt a kormány megpróbálja tárgyalá­sos úton megakadályozni. Ugyan­csak kötelezettségszegési eljárás folyik a magyar gyógyszerésztár­sadalom érdekében hozott szabá­lyozás miatt, amely a patikusokat helyezte tulajdonosi érdekeltség­be. Lázár a pálinkafőzés szabályo­zását is említette, mint „az egyik legsúlyosabb eljárást, ami miatt a brüsszeli tisztségviselők nem tud­nak aludni". Februárban küldik az első számlákat Buda? A nemzeti közmű­szolgáltatási rendszer része­ként működő Főgáz legkoráb­ban februárban küldi ki az első számlákat a január elején az E.ON-tól átvett lakossági föld­gázfogyasztóknak - közölte tegnap az ENKSZ Első Nemze­ti Közműszolgáltató Zrt. A mé­rőállás diktálása az első szám­la kézhezvétele előtt nem le­hetséges, a Főgáz-szám­lán szerepelnek majd ugyan­is a szükséges azonosítók. Ez­után a fogyasztók a megszo­kott gyakorisággal rögzíthetik aktuális óraállásukat. Az első számla kézhezvétele után a Főgáz telefonon és interneten is lehetőséget biztosít a mérő­állás megadására új fogyasz­tóinak. MW Két százalék alatt lehet az infláció : Decemberben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasz­tói árak az egy évvel korábbi­hoz képest, novemberhez vi­szonyítva 0,3 százalékkal mér­séklődtek - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly az év egészét te­kintve a fogyasztói árak átla­gosan 0,1 százalékkal alacso­nyabbak voltak, mint az elő­ző évben - jelentette csütörtö­kön a Központi Statisztikai Hi­vatal. Tavaly decemberben a legnagyobb mértékben a sze­szes italok és a dohányáruk drágultak. Az MTI-nek nyilat­kozó makrogazdasági elem­zők szerint a következő hóna­pokban mérsékelt növekedés­nek indulhatnak az árak, de az éves átlagos infláció 2 száza­lék alatt maradhat. MW/MTl Az OTP is adott hitelt Andy Vájnának Az állami tulajdo­nú Eximbank mellett az OTP is adott hitelt Andy Vájnának a TV2 megvásárlásához - ér­tesült a Népszabadság. Hogy mennyi pénzt kapott Vájná cége, a Magyar Broadcasting Co. az OTP-től, nem tudni, a lap szerint „jelentős összeg­gel” segítette az OTP, hogy a kormánybiztos tévétársaságot vegyen. Az Eximbank és Andy Vájná cége november végén kötött kölcsönszerződést 6,72 milliárd forintról, emellett Váj­ná 2,5 milliárd forint saját tő­kével is beszállt a TV2 megvá­sárlásába. MW Szétválasztják az egészségügyi és szociális ellátást Kancellárok a kórházakban is BUDAPE st A kormányzat az egye­temek gazdasági felügyeletéhez hasonló rendszert alakítana ki a kórházak esetében is, azaz az állam képviselőjeként egy kór­házi kancellárra bíznák a gaz­dálkodás ellenőrzését - erről tájékoztatta az Index szerint az Emmi új egészségügyi államtit­kára a kórházak igazgatóit. Óno- di-Szűcs Zoltán hétfőn hívta ösz- sze a kórházi vezetőket, és rö­vid tájékoztatón foglalta össze az egészségügyi intézményeket érintő programját. Azt még nem tudni, hogy minden egyes kór­ház kap-e kancellárt, és az sem világos, hogy milyen feladat- és hatáskört társítanak az új poszt­hoz. Az államtitkár a kancellá­rok kinevezése mellett további négy területet érintett, a fővá­rosi ellátást, az alapellátás kér­dését, a minimumfeltételek és a kompetenciarendszerek ügyét, valamint az egészségügyi és a szociális ellátás szétválasztását. A korábban az önkormányza­tokhoz tartozó kórházak 2012- ben kerültek közös állami fenn­tartásba. Először a Gyógyszeré­szeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intézet lát­ta el a fenntartói feladatokat. En­nek jogutódjaként, párhuzamo­san 60 milliárd forintnyi kórházi adósság kifizetésével 2015 áprili­sában egy új szervezet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lett a kórházak fenntartója. MW Az alapellátás kérdése is felmerült Onodi-Szűcs Zoltán tájékoztatóján Még mindig van gond a fizetésekkel BUDAPEST Azonnali egyeztetést kezdeményez a Magyar Állam- kincstárnál (MÁK) a közszfé­ra bérkifizetéséről a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), mert a tagság továbbra is problémát jelez - mondta tegnap Palkovics Imre. A MOSZ elnöke hangsúlyozta, egyetlen munka- vállalót sem érhet hátrány a bér­számfejtési rendszer hibájából. Követelik, hogy a dolgozók azon­nal kapjanak tisztességes, átlát­ható tájékoztatást a bérkifizetés­ről, az elmaradást pótolják. Ha belátható időn belül nem járnak eredménnyel az egyeztetésen, ak­kor demonstrációval hívják fel a figyelmet a problémára. Érdekvé­dők jelezték, a dolgozók jó része még mindig nem kapott bérjegy­zéket hónapokra visszamenőleg sem, így nem tudják ellenőrizni a számfejtés helyességét, kifize­tés elmaradása esetén nem lehet érvényesíteni a havonta járó adó- kedvezményt. Azt is követelték, hogy a feb­ruárban esedékes bérfolyósítás­ban minden elmaradást rendezze­nek, a kevesebb bérkifizetés miatt nem rendezett számlákhoz, csek­kekhez köthető jogos kamatfizeté­si kötelezettséget az állam vállalja át a dolgozótól. A MÁK szerint közös a célja a szakszervezetekkel, azt szeret­nék, hogy a közszféra dolgozói pontosan számfejtve és határidő­ben kapják meg a bérüket. MW

Next

/
Thumbnails
Contents