Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-14 / 11. szám
KITEKINTŐ .11 2016. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Aki takarékoskodni akar, és az átállás mellett dönt, annak fel kell készülnie Fával lehet a legolcsóbban fűteni A földgáz magas ára miatt sokan térnek vissza a hagyományos fűtéshez. Tévedés azonban azt hinni, hogy a kályhában vagy kazánban bármivel * lehet tüzelni. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A fűtőértéket számítva egy me- gajoule-nyi energiáért nagyjából kétszer annyit kell fizetni, ha gázzal fűt valaki, mintha fával tüzelne. Aki pedig csak egy helyiséget fűt a téli szezonban, az akár a gázfűtés árának alig harmadával is kihúzza a fűtési szezont. Mielőtt tüzelőt vásárolni indul valaki, érdemes több lerakat árait megérdeklődni, mert jelentős eltérések lehetnek. A házhoz szállítás összegére is rá kell kérdezni, elkerülendő a kellemetlen meglepetéseket. Akinek erdőterülete van, annak ebben az időszakban fokozottan figyelnie kell, mert ilyenkor megnő a falopások száma, és a tolvajokat - a tettenérés kivételével - gyakorlatilag lehetetlen elkapni. Az árusításnál is előfordultak már visszaélések, általában úgy károsítják meg a vásárlókat, hogy a kiszállított fa kevesebb, mint amennyit kifizettetnek. Aki úgy dönt, hogy visszaáll a hagyományos fűtésre, annak a kémények átvizsgáltatásával kell kezdenie a folyamatot. A kályha típusától függően vizsgálni kell a kémény keresztmetszetét és magasságát is. Ha tartalék vagy régEgy cserépkályha nemcsak ■ jó meleget ad, egyúttal ■ esztétikus berendezési [ tárgy is a lakásban ’--;ji\: ■ 1/ i M ; C3j§ II j If - n aáte,: ill | óta használaton kívüli kéményt akarnak használni, meg kell nézni, hogy nem történt-e állagromlás a torkolati és a külső részen. A gázfűtéshez kibélelt kéménybe nem szabad kályhát csatlakoztatni. Az átállással kapcsolatban még néhány tájékoztató adat: egy cserépkályha ára félmillió forintnál kezdődik. Ha bontott csempéből készül, valamivel kevesebb. A különböző kandallókályhák ára 60 ezer és 200 ezer forint között mozog. A sparhelteket, teakályhákat, amelyek főzési és fűtési funkciót egyaránt elláthatnak, 15-60 ezer forint közötti ösz- szegért lehet megvásárolni. Aki amellett dönt, hogy átalakíttatja a fűtési rendszerét, annak fel kell vállalnia azt is, hogy nem csak a termosztátot kell ezentúl fel-, illetve lecsavarnia a hőmérséklet szabályozásához. Előre meg kell venni a tüzelőanyagot, gondoskodni kell a tárolásáról, aztán lehet fát hasogatni, szenet behordani, salakozni, kemény mínuszoknál pedig éjszaka is rakni a tűzre. Azzal sincs mindenki tisztában, hogy a hagyományos fűtési mód esetében is fennáll a szén-mönoxid-mérgezés veszélye. A legtöbb balesetet a helytelenül használt tüzelőberendezések okozzák, ezért a füstelvezető rendszer, és az érintett készülékek (kazán, bojler, kandalló) ellenőrzése elengedhetetlen, és érdemes beruházni egy jó minőségű szén-monoxid-jelző készülékbe. Kéménytűz a helytelen fűtésből Szinte minden hétre jut egy kéménytűz a fűtési szezon kezdete óta. - A nem rendeltetésszerű használat miatt jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek lehetnek - figyelmeztetett a szakértő. Elmondta azt is, hogy nagyobb eséllyel rakódik le ká ros anyag olyan kéményben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot égetnek. Nagy baj lehet abból is, ha valaki éghető folyadékot, például petróleumot, gázolajat, benzint használ a tűz élesztésére. annak ugyanis súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredménye. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhában csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani. Az elzáródott kéményből a káros anyagok is visszajuthatnak a helyiségbe, mivel a lerakodott koromtól, a behullott tégladarabtól, a vakolattól, vagy más idegen tárgytól leszűkülhet a járat, és ez szén-monoxid-mérge- zéshez vezethet. A kémény megfelelő működéséhez az is elengedhetetlen, hogy olyan tüzelő-fűtő berendezést csatlakoztassanak rá, amelynek teljesítménye illeszkedik a füstelvezetőhöz, így biztosítva a szükséges huzatot az égéstermékek szállításához. H. E. Veszélyes a szemét, ha tűzre kerül A levegő védelméről szóló hatályos kormányrendelet szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A jogszabály szerint kályhában, kazánban csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok - tűzifa, fabrikett, pellet, szén, koksz a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égethető. A lakkozott parketta és a farostlemez azonban már kezelt fahulladék, ezeket nem szabad égetni. Az egyéb ház körüli hulladékról, például műanyag palackokról, zacskókról, kidobott ruháról-cipőről, ragasztó-, festék, vagy egyéb szintetikus ve- gyületeket tartalmazó anyagokról már nem is szólva. Ezek égésekor ugyanis rákot vagy más súlyos egészségkárosodást előidéző mérgek szabadulhatnak fel, jutnak a levegőbe, a talajba, majd az ott termelt növényekbe kerülve még évek múlva is mérgeznek. A műanyagok égetésekor nem csak szén-monoxid, hanem dioxinok is felszabadulnak. A szén-monoxid hatásával mindenki tisztában van, a dioxio- nokról kevesebb szó esik. Pedig ezek a klórt tartalmazó vegyü- letek bizonyítottan felelősek az asztmás betegségek és különböző allergiák kialakulásáért. Az ókorban is felhasználták a hamut A fahamut már az ókori görögök és a középkori szerzetesek is használták növényvédelemre, trópusi ültetvényeken pedig még mindig alkalmazzák az irtá- sos-égetéses módszert talajjavításra - írja a Lakáskultúra. Mivel értékes tápanyagokat - például káliumot, foszfort, magnéziumot, mikro- és nyomelemeket, valamint meszet - tartalmaz, természetes trágyaként alkalmazhatjuk. Használatakor el kell kerülni a belégzését, és ajánlatos védőkesztyűt viselni. A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal. 3-4 héttel a vetés előtt a felásott, száraz talajba beforgatni. Lúgos talaj esetén nem szabad belőle túl sokat L___________________________ kiszórni, mert nagymértékben emeli a talaj pH-értékét. Mivel nagyon finom szemcséjű, ezért gyorsan kifejti hatását. A mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal négyzetméterenként 10 dkg fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását. A tavaszi hagymások - tulipán, jácint - és az egynyári virágok szintén kaphatnak belőle egy keveset, a rózsák töve körül pedig akár 2 cm vastag rétegben is elteríthetjük. Mészkerülő növények, például hortenzia, azálea, rododendron, magnólia, körömvirág, valamint áfonya, kökény, málna, tölgy közelébe ne kerüljön. A természetjárók figyelmébe: fakitermelés, csúszásveszély, vadászat Óvatosan járjunk a téli erdőn! Az év elején szívesen kerekednek fel a családok, baráti közösségek, hogy kiránduljanak az erdőben - lejárják a tavalyi esztendő végi ünnepekben felszedett kilókat, Ahhoz, hogy az élmény zavartalan legyen, érdemes néhány körülményre tekintettel lenni. A tél a fakitermelés időszaka, ilyenkor a beavatkozások kisebb megterhelést jelentenek a pihenő természet számára. Ha télen látogatjuk meg az erdőt, nagy valószínűséggel találkozhatunk munkát végző emberekkel, gépekkel. Amennyiben halljuk vagy látjuk, hogy a közelünkben fakitermelés folyik, érdemes biztonságos távolságban elkerülni a helyszínt. A jelzett turistautak és a közlekedési utak mentén - amennyiben azokat érintik az aktuális munkák - figyelmeztető táblákat helyeznek el a balesetek elkerülése érdekében. De ne csak a táblákat figyeljük, hallgassunk a fülünkre is! Minden esetben a kijelölt turistautakon közlekedjünk, és ha lehet, ne térjünk le azokról. A téli időjárás fokozott óvatosságot igényel még a tapasztalt erdőjáróktól is. A kilátók lépcsője, az erdei hidak pallója, járófelülete lefagyhat, ezért csúszóssá válhatnak. Az ónos eső jegével vagy a vastag zúzmarával fedett fák ágai is balesetveszélyesek: a csapadék súlyától könynyen letörhetnek. Ilyenkor élet- veszélyes az erdőben tartózkodni, a téli munkálatokkal is leállnak ebben az időszakban. Az erdész szakemberek felhívják a figyelmet a tűzrakási szabályok betartására is: bár télen nincs tűzgyújtási tilalom az erdőkben, de akkor is csak a kijelölt helyeken szabad tüzet gyújtani, és azt távozás előtt el kell oltani. A másik „veszélyes üzem” a téli erdőben a vadászat. A novembertől január végéig tartó időszakban zajlanak a hajtó- és terelővadászatok a vadászterületeken, ezért az illetékes erdőgazdaság átmeneti erdőlátogatási korlátozást rendelhet el az érintett területeken. A társas vadászatok helyszínével, időpontjával kapcsolatban az interneten olvashatók információk. Mivel több vadásztársaság is gazdálkodhat egy nagyobb területen megosztozva, ezért a vadászatokról mindenképpen tájékozódjanak a Vadászati Hatóságnál! A vadászatok fontos részét képezik a természetvédelmi, gazdálkodási és szakmai szempontok szerint készített üzemtervekben előírt állományszabályozásnak. A, társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, de a vadászatok .pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében még az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre lehatárolni. Az érintett területekre vezető főbb erdei és turistautak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki. Amennyiben valaki a tájékoztatás ellenére mégis a vadászat helyszínére téved, nagyon fontos, hogy feltűnő jelzést adjon magáról, és mielőbb válasszon kerülő utat. A vadgazdálkodók hagyományaikat ápoló emberek, akik a természettel, annak védelmével összhangban folytatnak vadgazdálkodást, és a nem vadászok érdekeit, igényeit is figyelembe veszik munkájuk során.
