Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-12 / 9. szám

2016. JANUAR 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Ha stratégiai fontosságú, miért nem vette meg az OMSZ? A Tisza cipős Vidék építene a meteorológia szomszédjában ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Lapunkban korábban idéztük Horváth Ákos obszerva­tóriumvezetőt, aki szerint Ma­gyarországon ennyire beépítet­len mérési pont már alig van, a Balatonnál pedig nincs több. A mérési pontatlanságok miatt elmaradó vagy hibás viharjel­zések életveszélyt jelenthetnek a balatoni fürdőzőknek, horgá­szoknak, hajósoknak. A jóhiszemű tulaj, Vidák Lász­ló Siófokon, szülei sportboltjá­ban kóstolt bele a vállalkozás­ba, később arról lett ismertté, hogy „feltámasztotta” a Tisza Ci­pőt, majd Menza néven retroét- termet nyitott Budapesten, 2014- ben Budapest márkadíjat is ka­pott a fővárosi önkormányzattól. A HVG azt írja: a Vidák család három éve döntött a meteorológi­ai melletti ingatlan beépítéséről. Ez egy kft.-től került a tulajdo­nukba, előtte a Balatoni Hajózá­si Zrt.-é volt, még korábban a Mó­lé, strandként használták akkor. Három éve változtatási tilal­mat rendelt el a siófoki képvi­selő-testület a viharjelző ob­szervatórium közelében talál­ható ingatlanokra azt követően, hogy előzőleg az építési hatóság engedélyt adott az obszervatóri­um melletti telek sorházas jel­legű beépítésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tiltakozása nyomán a siófoki építési hatóság a kiadott enge­délyt visszavonta, mivel „a köz­érdekű feladatot ellátó meteoro­lógiai obszervatórium működé­sére gyakorolt hatásokat az en­gedély kiadása során nem vizs­gálták”. A tulajdonos azonban pert indított, aminek a nyomán a bíróság új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot. Ebben az építtető megkapta az építési en­gedélyt egy, a korábbinál is na­gyobbra tervezett épületre. A hatósági eljárás szabályai sze­rint ugyanis az építési kérelem elbírálásakor a benyújtása ide­jén érvényben lévő jogszabályo­kat kell figyelembe venni, és akkor még nem volt érvényben a változtatási tilalom. A HVG cikke is felteszi a kér­dést: ha az OMSZ számára stra­tégiai fontosságú ez a vízparti Siófokról indult, Tisza cipőben „Fricskaként támasztotta fel hamvaiból a Tisza Cipő márka­nevet, és nyitott éttermet a gu­lyáskommunizmust idéző Men­za névvel" - írta Vidák László­ról egy internetes portál 2014- ben. Ez idő tájt készített inter­jút az üzletemberrel az RTL II is. annak a honlapja egyebek között így foglalta össze Vidák életútját: „Van étterme és cipő­gyára. mindegyik a gyerekkorát idézi. A nagy ötlet a Tisza cipő újragyártása. A 70-es években a martfűi gyárban 10 millió pár cipőt gyártottak. A színes té­vékkel egy időben árasztotta el a „Minden időben, Tisza cipő­ben” reklám az országot, erre lehetett építeni az új stratégiát: old-school cipőt kell gyártani, de jó minőségűt, nosztalgiaci­pőt újra dizájnolt régi lógóval. Ő a felelős azért, hogy Magyaror­szágon is divatba jött a sokak által már akkor is rémséges­nek tartott úgynevezett pata-, vagy Buffalo-cipő, amely vagy tíz centit emelt az akkori fiatal nők átlagos testmagasságán, A haszon elég volt ahhoz, hogy elkezdjen alkudozni a Tisza Ci­pőgyárral. Előkerültek a régi kaptafák, szabásminták, a di­vatjamúlt retrocipők minőségi alapanyagokból születtek újjá a régi gépsoron". terület, anno miért nem vásá­rolta meg? Ha ugyanis bármely állami szerv esetleg kisajátí­tással akarná megakadályoz­ni az építkezést (akár 12,5 mé­ter magas épületet is emelhet­nek), ma már sokkal többet ké­ne fizetni érte. Fónai Imre Értékes vízparti terület *'* a meteorológiai obszervatórium szomszédságában. A tulajdonos persze hogy építene rá... Bethesda: 150 éve a gyógyítás szolgálatában SÁGVÁR Közép-Európa egyet­len egyházi és egyben reformá­tus gyermekkórházát, a fővá­rosi Bethesdát 1866-ban alapí­totta a pesti németajkú gyüle­kezet. A ságvári reformátusok az istentisztelet keretében vetí­tett képes előadással emlékez­tek a 150 éves múltra visszate­kintő egészségügyi intézmény­re, melyet Danes Ferenc gond­nok tartott. Történeti áttekinté­sében hangsúlyozta a Filadelfia Diakonissza Egylet, majd Alapít­vány és az áldozatos szolgálatot teljesítő diakonissza testvérek szerepét. Szó esett a kórház leg­jelesebb vezetőiről, szakmai fej­lesztéséről, arculatának kiala­kításáról. Bepillantást nyerhet­tek a jelenbe; a magas színvo­nalú munka mellett az itt dolgo­zók Krisztus iránti elkötelezett­sége, lelkisége ma is meghatáro­zó: a segítségnyújtáson és a gyó­gyításon keresztül is az evangé­liumot hirdetni.- Az ő példájuk minket, gyü­lekezeti tagokat is arra ösztönöz­zön, hogy hitből fakadó életünk­kel mindennap gyakoroljuk a jé- zusi szeretetszolgálatot. „Jutal­mam, hogy tehetem” a diako­nisszák jelmondata hassa át az életünket - mondta az elöljáró. Gamos A. KOMMENTAR A Szentírás lapjai tanúsítják, hogy Jézushoz számtalanszor fordultak kér(d)ésekkel, de Ő is másokhoz. A gazdag ifjú­nak meglepő választ adott ar­ra, hogy miként lehet elnyer­ni az örök életet. - Valami még hiányzik belőled, és ezt a hiányt egyedül Urunk tölt­heti be. A 38 éve béna férfitól azt tudakolta a Bethesda ta­vánál, hogy akar-e meggyó­gyulni. S a feleletben, hogy „nincs emberem!”, benne volt a teljes reménytelenség és csalódás mindenkiben. A vak koldus, Bartimeus a leg­nagyobbat kérte a Mestertől; azt hogy lásson. Jézus testvé­re volt a szenvedőnek, együtt érzett a némával, a leprással, az éhező sokasággal is. A nyo­morúságok láttán mindig kö- nyörületességre indult, és gyakorolta gyógyító szerete- tét. G. A. E lmúlt szeretett ünnepünk, a karácsony. Tisztelettel és szeretettel köszönjük, hogy az egyház képviselői, a karita­tív, az ökumenikus, a Máltai Sze­retetszolgálat, továbbá hazánk előadói, hírességei, illetve a mé­dia is gyűjtést, étkezést szerve­zett rászorulóink részére. Az em­berben ilyenkor forognak a gon­dolatok. Ezután nem lesz éhe­ző gyerek, hajléktalanság, sze­génység? Vajon kik tehetnek er­ről? Nem foglalkozom a pártok­kal, képviselőkkel, én úgy hatá­roznám meg, hogy az ember, az ember, akit csak a kapzsiság, a harácsolás érdekel, és nem törő­dik azzal, hogy hány embertár­sát taszítja kilátástalan helyzet­be. Tovább megyek. A világban régen is voltak, és most is vannak szegények és gazdagok, ez olyan mint a zsák és a foltja. A gazda­goknak mindig is meg volt a lehe­tőségük, hogy a szegényeket fé­ken tartsák. Kezükben volt és van a pénz, a hatalom, és pénzükkel megvehették/megvehetik a törvé­nyeket, amik meghatározzák a ő jólétüket. Ez így van napjainkban is. Ennek a harcnak az áldozata jelen esetben a magyar nép sok millió embere. Egy társadalmi szakadékot hoztak létre a gazda­gok és a szegények között. Ebbe a szakadékba esik bele a szegé­nyek java része. 1990-ben szüle­tett az úgynevezett „mézes-mad­zag kommandó”, a gazdasági ha­talom, aki akkor uralkodott, első­rendű feladatának tartotta, hogy a nem zsebben lévő szakszerve­zeti tisztségviselőket eltávolítsa. Majd a szabad pálya után száz­ezerével dobálta utcára és mun­kanélkülivé tette őket. Ezekből az emberekből alakultak ki a sze­gény, majd hajléktalan emberek. Megkezdődött társadalmunk ket- tészakítása. A gyárakban, a mun­kahelyeken embereknek létmi­nimumot adtak, majd felhívták a figyelmüket, hogy ha nem tet­szik a fizetés, mehetnek munka- nélkülinek 20000forintért, vagy közmunkára 50000forintért. Ez­zel tartják sokkban az ott dolgo­zók sokaságát. A „mézes madzag kommandó” működése napjaink­ra is jellemző, ez az elszegényedé­sünk valódi oka. Nagyon sok haj­léktalant, elszegényedett embert látni az utcán. Ruházatuk, ápo- latlanságuk miatt könnyen fel­ismerhetők. Helyeik: bevásárló- központok, padok, kapualjak, kukák környéke. Nem hiszik el, hogy sokukat személyesen isme­POSTABONTAS rém, többségükkel együtt dolgoz­tam régen. A szemkontaktust ke­rülik, de megismernek, úgy lát­szik szégyenük helyzetüket. Pe­dig a mai világban milyen köny- nyű hajléktalanná válni, nem kell sokat „pedálozni" érte. Elveszti a családját, a munkahelyét - ami sokuknak nincs is - és máris me­het a levesbe, a kilátástalanság- ba! Még egyszer köszönöm orszá­gunk azon rétegének, akik észre­vették e szakadékot és gyűjtése­ikkel, adományaikkal segítik tár­sadalmunk leszakadt rétegét, aki­ket világunk - amiben élünk - so­dort a periféria szélére. A rászo­rulóknak azt üzenem: az igaz­ságosabb életet el lehet taposni egy darabig, de új nő helyette és le fog sújtani a bűnözésbe! Kívá­nom, hogy így legyen! Hegyi Imre Kaposvár Biztonságot... KAPOSVÁR Ismerős csirke a képernyőről, ismerős a lökhárítón. Szere­tem a jót utakat. A murváról betonost, a kanyarból kisodródóst, az egyenes autópályást, a somogyis kacskaringóst, a kátyúmentes belvá­rosit, a külvárosit, a falusit, a sárost, a jövőst, a menőst, az elindulóst, a hazaérkezőst, a gumicsirkés rendszámozóst, de legjobban a bizton­ságost. Szerintem, ez egyszerű Fotó: Baranyai Gerda j

Next

/
Thumbnails
Contents