Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-07 / 286. szám

2015. DECEMBER 7., HÉTFŐ Báli János kutatóként is kiemelten figyel a sportra, BdMHjHnMfllíl szerinte semmi sem hozza össze Mt annyira a nemzetet, mint a labdarúgás Miilíiaillvarázsa. avagy a mai magyar válogatott mint Aranycsapat Az Európa-bajnokság és Szent István nyugati nyitása. Böde Dániel a nép Kinizsi Pálja. Bernd Storck a német kultúr­kör apostola. A mai magyar vá­logatott mint Aranycsapat-pót­lék. Báli Jánossal, a Nemzet­stratégiai Kutatóintézet igaz­gatóhelyettesével, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének adjunktu­sával beszélgettünk a foci nép- lélekre gyakorolt hatásáról. Csillag Péter kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- „Irány Európa!” - lehetett olvas­ni a magyar-norvég (2-1) Eb-pót- selejtező után a stadion kivetítő­jén. Korábban alapos tanulmányt szentelt annak, hogy a Ferencvá­ros 1995-ös Bajnokok Ligája-sze- replésében miként mutatkozott meg a magyar nemzettudatban felerősödő európaiságeszmény. Ezúttal is van mögöttes üzenet?- Van, még akkor is, ha a kétez­res évek közepén, a válság kap­csán kialakult egyfajta Európa- ellenesség Magyarországon. Ha a nyugati világban megrendül a bizalom, az európaisággal szem­ben egyre mélyebb magyarság­hoz kell nyúlni, így erősödött fel akkoriban az ősmagyarság kul­tusza mint a Szent István előt­ti, Nyugathoz csatlakozás előt­ti idők öröksége. Ettől függetle­nül mindig vágyunk arra, hogy Európához tartozzunk, hogy Eu­rópa és az elit tagjai lehessünk. A válogatott példáján keresztül megmutatkozott, hogy amikor si­kert tudunk elérni, akkor még­is mindenki pozitív értelemben használja az Európa szót.- Lehet politikai hozadéka a fut­ballválogatott „európai csatlako­zásának”?- Ilyen téren inkább a terroriz­mus tényező, hiszen azért fordul Európa felé a figyelem, mert azok a magyarok, akik EU-szkeptiku- sok, EU-ellenesek voltak, látják, hogy a Kelet mégsem az, amit mi még Attila mítosza, a szkíta gyö­kerek és a hun-magyar rokon­ság mentén elképzelünk. A Kelet egyre inkább az iszlámmal kerül kapcsolatba, a fanatizmussal és a terrorizmussal társul sok ember fejében, bizonytalanságot szül, felértékeli az európai értékeket. Ebből az Európából nem jó sokáig kimaradni, így az Európa-bajno- ki futballmezőnyből sem, ellen­kező esetben felvetődik a kérdés, hogy hol vagyunk mi valójában: Európában vagy Keleten?- A magyar emberben él a vesztes nép, vesztes csapat toposz, ami a Himnusz „Balsors akit régen tép” sorában is markánsan megjelenik- világított rá a Nemzeti siker - a sport című, szeptemberi konferen­cián tartott előadásában.- Általában a negatív példákat, eseményeket emeli ki a tapaszta­lat, a mi történelemszemléletünk­re kihat a nemzethalál Herdertől eredeztetett víziója. A magyar tör­ténelmet olyan kudarcok mentén tartjuk számon, mint Mohács, Vi­lágos, Arad vagy Trianon. Egye­temesen is igaz, hogy a kudar­cok jobban megerősítik a nem­zettudatot, de nálunk talán en­nél többről van szó. Az állandó rettegés attól, hogy elsüllyedünk a népek tengerében, negatív kép­zeteket szül. Amikor csapások érik a magyar nemzetet, mindig előkerül valamiféle összeeskü­vés-elmélet, amelynek lényege, hogy mi jók vagyunk, csak vala­ki tesz róla, hogy ne érhessünk célt. Gondolhatunk az 1954-es vb-döntő utáni vitákra, például arra a kifogásra, amely szerint a meccs előtt megzavarták a játé­kosok alvását a szállodában, nem engedtek győzni minket az euró­paiak, a gazdagabbak. Valószínű­leg elszoktunk a sikerektől, 1972 óta nem szerepeltünk Eb-n, 1986 óta világversenyen. így hát igaz ugyan, hogy mi a múltunkat haj­lamosak vagyunk a bukások kö­ré szervezni, ez esetben tény, va­lóban kevesebb volt a siker.- Éppen a berni csodaként em­legetett jelenség, az 1954-es vb-győzelem német gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása mutat­ta meg, hogy egy-egy nagy sport­eredmény pozitív hangulatválto­zást hozhat az adott országban.- Sokat jelent a lelki tényező egy nemzet teljesítményében. Ha egy társadalom hisz magában, tagjai bíznak egymásban, az gazdasági felemelkedést is hoz­hat, mig az a nemzet, amelynek a bizalmi indexe alacsonyabb, kisebb teljesítményre predeszti­nált. Magyarország eléggé hátul van a sorban. Látszik azonban, egy-egy ilyen sportsiker esetén már nincs MSZP vagy Fidesz, nincs liberális vagy népnem­zeti oldal, itt magyar szurkolók vannak. Ha valami képes egy­séget teremteni Magyarorszá­gon, olyan érzelmi töltetet adni, amely a mindennapi viták fölött is egy platformra állítja az embe­reket, az a futball. Hiába nyert a magyar vízilabda-válogatott vi­lágbajnokságot 2013-ban Bene­dek Tiborral vagy korábban Ke­mény Dénes irányításával olim­piai bajnoki címeket, egy olyan meccs, mint a norvégok elleni, többet ad, mint akárhány olim­piai aranyérem. Furcsa kijelente­ni, hiszen az is a nemzeti büszke­ség forrása, de efféle általános eu­fóriát csak a futball képes kivál­tani. Se tudományos, se kulturá­lis siker, se Nobel-díj, semmi sem hozza össze annyira a nemzetet, mint a labdarúgás.- Dzsudzsák Balázs előbb a szé­kely zászlót, majd a magyar válo­gatott első számú szurkolói cso­portja, a Carpathian Brigádé lo­bogóját lengette és pulóverét vi­selte az Üllői úti ünneplés során. Mi a markáns nemzeti jelképek üzenete?- A futballpálya mint rituá­lis tér mindig más megvilágí­tásba helyezte a stadionon kivül egyébként szélsőségesnek szá­mító megnyilvánulásokat. Azért is ritualizált tér a pálya, mert a stadionon kívül tabunak számí­tó magatartásformák itt tűrtek vagy még elfogadottak is. Nyil­ván ha hétköznap ebben a pu­lóverben flangálna Dzsudzsák, megszólnák, de itt, ilyen felfoko­zott érzelmi töltettel inkább tű­nik patriotizmusnak. Illyés Gyu­lának van egy híres, 1970-es cik­ke, amelyben így ragadta meg a különbséget: „A patrióta jogot véd, a nacionalista jogot sért.” Ilyen esetben egy turul vagy egy árpádsáv nem valaki ellen szól, hanem valakiért. Kicsit olyan, mint a Fradi-szurkolóknak a ná­ci karlendítéssel társított meg­nyilvánulása, amely valójában a Fradi-szív játékosok felé dobásá­nak, egy érzelmi kontaktus gya­korlati kifejeződésének a motívu­mán alapszik.- Hihetetlenül gyorsan, néhány nap alatt gyökeresen megválto­zott Bernd Storck megítélése, a bizalmatlanul fogadott, elszige­telt emberből szinte mágus lett a pótselejtező után. Ennyit jelent a messziről jött ember varázsa?- Nem látom, hogy másként fo­gadnának Magyarországon egy külföldit. A szurkoló számára in­kább az számított, hogy Storck ér­kezésekor még Dárdait sirattuk. Ha nem őt váltotta volna, az ele­jétől megkapja a bizalmat. A meg­dicsőüléséhez kellett a két pótse­lejtező, és ez is bizonyítja: a fut­ball nem ismer középutat. Vala­kit vagy pajzsra emelünk és ve­zérünkké fogadunk, mint Ár­pádot vagy Kossuthot, vagy buj­dosson el a fenébe. A nemzetisé­get emelném ki Storck esetében, a német edzők elismertsége ja­vult, Thomas Dőli Fradinál vég­zett munkája kihatott a szövet­ségi kapitány értékelésére, főleg miután Andy Möller is csatlako­zott hozzá. Magyarként a német minőséget futballtól függetlenül a kitartással, a szívóssággal, a precizitással társítjuk. A sport­ágban pedig a magasabb futball- kultúrával, mégiscsak Németor­szág a világbajnok. Valószínű­leg egy francia edzőnek kevésbé adunk bizalmat, lásd a Videoton­nál Bemard Casoni esetét. Tör­ténelmi adottság, hogy kelet-kö­zép-európaiként a német kultúr­körhöz tartozunk, a franciák tá­vol állnak tőlünk, történelmi ta­pasztalatok miatt is. A némete­ket a vesztes vb-döntő ellenére könnyebben fogadjuk el, azt vár­juk az edzőktől is, hogy átadják a magyaroknak a német stílushoz kapcsolódó harciasságot.- Amikor Böde Dániel földre te­remtette norvég ellenfelét, többek­ben felrémlett Kinizsi Pál vagy Tol­di Miklós alakja, úgy tűnt, a ma­gyar közönség vevő a betyárvirtus­ra. Nemzeti sajátosságról van szó? A miénktől eltérő, mondjuk angol vagy németalföldi kultúrában egy ilyen mozdulat valószínűleg meg­osztotta volna a közvéleményt.- Magyar történelmi archetí­pus elevenedett meg Böde Dániel személyében, az erős, egyszerű ember alakja, akinek ami a szí­vén, az a száján. El voltunk szok­va ettől a válogatottnál, inkább fineszes, vékonydongájú, Ko­vács Kálmán típusú csatárok ju­tottak nekünk. Futballstílusban is érvényesül a különbség, a Fra­di szívvel játszó, rúgd és fuss fel­fogásával például hagyományo­san szemben állt az MTK rafi­nált, észre alapozó, rövid passzos felfogása. Az erőcsatárban meg­van a képesség arra, hogy egy­szerűen oldja meg a dolgokat. Va­lahogy mindig ilyenre vártunk. Meglepve tapasztaltam, hogy Bő­dét az újpesti szurkolók is fenn­tartások nélkül elfogadják, soha­sem jön elő közöttük, hogy fradis- ta. Nincsenek róla negatív rigmu­sok, mert ő a madocsai legény, a nép fia, akinek sikerült dicsősé­get szereznie. A legnépszerűbb klub, a Ferencváros nemzeti küldetése Bár gyakorlati szempontok indo­kolták, hogy a sorsdöntő magyar­norvégot a Ferencváros stadionjá­ban játszották. a helyszín Báli Já­nos értelmezésében szimbolikus jelentőségű. Tanulmányban foglal­kozott a hungarofradizmus jelen­ségével, a Ferencváros társadal­mi-kulturális háttere és a nemze­ti identitás kapcsolatával. „A Fra- di-identitás alapvető tulajdonsága az, hogy sohasem kerülhet szem­be a nemzeti identitással, az eset­leges ütközések alkalmával a Fra- di-identitás mindig alárendelődik a nemzeti identitásnak” - írta. „A Fradi-identitás mindig alárendelődik a nemzeti identitásnak” Himnusz, sikerélmény, régióválogatottak és autonómia Óriási felháborodást váltott ki Ro­mániában, amikor 2011-ben a Csíkszeredái Románia-Magyar- ország (4-1) jégkorong-váloga­tott mérkőzés előtt az erdélyi ma­gyarokból álló román csapat tag­jai a nekik szóló román himnuszt nem énekelték, az ellenfél tiszte­letére felhangzó magyart viszont igen. Hasonlóan skizofrén helyzet­re rendszeresen adódik példa a határon túli magyarság körében, Báli János például 2013-ban Szé­kelyudvarhelyen tanúja volt a jele­netnek, hogy a román-magyar ké­zilabda-mérkőzés közben, a tévé előtt ülő helyiek egy része átpár­tolt a románokhoz, amikor az ál­lás már nem a magyaroknak ked­vezett. A vereség tükrében pedig általánossá vált a helyszínen a né­zet, hogy a kudarchoz nekik, szé­kelyeknek semmi közük, a mécs­esét a magyarok rontották el, mint oly sok mindent a történelem fo­lyamán. Felvidék és Székelyföld futballvá- logatottja már megalakult a kö­zelmúltban, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese örömmel fogadta a kezdeménye­zést, fontos eszköznek tartja az autonómiatörekvések erősödésé­hez: „Ma az Európai Unióban alap­jog, hogy mindenki megfogalmaz­za, hova tartozik, és a régió jelké­peit használja. A szomszédos or­szágokban mégis páni félelem él, hogy ha megadják az autonómiát bármilyen formában, a térség el akar szakadni az országtól. Holott nem a határok felülírásáról szól, a huszonegyedik században mo­dem eszközökkel, kulturális, gaz­dasági, társadalmi eszközökkel le­het a nemzetegyesítést megvaló­sítani. A sport is ehhez szolgál se­gítségként." 14 SPORT

Next

/
Thumbnails
Contents