Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-07 / 286. szám
2015. DECEMBER 7., HÉTFŐ Báli János kutatóként is kiemelten figyel a sportra, BdMHjHnMfllíl szerinte semmi sem hozza össze Mt annyira a nemzetet, mint a labdarúgás Miilíiaillvarázsa. avagy a mai magyar válogatott mint Aranycsapat Az Európa-bajnokság és Szent István nyugati nyitása. Böde Dániel a nép Kinizsi Pálja. Bernd Storck a német kultúrkör apostola. A mai magyar válogatott mint Aranycsapat-pótlék. Báli Jánossal, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettesével, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének adjunktusával beszélgettünk a foci nép- lélekre gyakorolt hatásáról. Csillag Péter kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- „Irány Európa!” - lehetett olvasni a magyar-norvég (2-1) Eb-pót- selejtező után a stadion kivetítőjén. Korábban alapos tanulmányt szentelt annak, hogy a Ferencváros 1995-ös Bajnokok Ligája-sze- replésében miként mutatkozott meg a magyar nemzettudatban felerősödő európaiságeszmény. Ezúttal is van mögöttes üzenet?- Van, még akkor is, ha a kétezres évek közepén, a válság kapcsán kialakult egyfajta Európa- ellenesség Magyarországon. Ha a nyugati világban megrendül a bizalom, az európaisággal szemben egyre mélyebb magyarsághoz kell nyúlni, így erősödött fel akkoriban az ősmagyarság kultusza mint a Szent István előtti, Nyugathoz csatlakozás előtti idők öröksége. Ettől függetlenül mindig vágyunk arra, hogy Európához tartozzunk, hogy Európa és az elit tagjai lehessünk. A válogatott példáján keresztül megmutatkozott, hogy amikor sikert tudunk elérni, akkor mégis mindenki pozitív értelemben használja az Európa szót.- Lehet politikai hozadéka a futballválogatott „európai csatlakozásának”?- Ilyen téren inkább a terrorizmus tényező, hiszen azért fordul Európa felé a figyelem, mert azok a magyarok, akik EU-szkeptiku- sok, EU-ellenesek voltak, látják, hogy a Kelet mégsem az, amit mi még Attila mítosza, a szkíta gyökerek és a hun-magyar rokonság mentén elképzelünk. A Kelet egyre inkább az iszlámmal kerül kapcsolatba, a fanatizmussal és a terrorizmussal társul sok ember fejében, bizonytalanságot szül, felértékeli az európai értékeket. Ebből az Európából nem jó sokáig kimaradni, így az Európa-bajno- ki futballmezőnyből sem, ellenkező esetben felvetődik a kérdés, hogy hol vagyunk mi valójában: Európában vagy Keleten?- A magyar emberben él a vesztes nép, vesztes csapat toposz, ami a Himnusz „Balsors akit régen tép” sorában is markánsan megjelenik- világított rá a Nemzeti siker - a sport című, szeptemberi konferencián tartott előadásában.- Általában a negatív példákat, eseményeket emeli ki a tapasztalat, a mi történelemszemléletünkre kihat a nemzethalál Herdertől eredeztetett víziója. A magyar történelmet olyan kudarcok mentén tartjuk számon, mint Mohács, Világos, Arad vagy Trianon. Egyetemesen is igaz, hogy a kudarcok jobban megerősítik a nemzettudatot, de nálunk talán ennél többről van szó. Az állandó rettegés attól, hogy elsüllyedünk a népek tengerében, negatív képzeteket szül. Amikor csapások érik a magyar nemzetet, mindig előkerül valamiféle összeesküvés-elmélet, amelynek lényege, hogy mi jók vagyunk, csak valaki tesz róla, hogy ne érhessünk célt. Gondolhatunk az 1954-es vb-döntő utáni vitákra, például arra a kifogásra, amely szerint a meccs előtt megzavarták a játékosok alvását a szállodában, nem engedtek győzni minket az európaiak, a gazdagabbak. Valószínűleg elszoktunk a sikerektől, 1972 óta nem szerepeltünk Eb-n, 1986 óta világversenyen. így hát igaz ugyan, hogy mi a múltunkat hajlamosak vagyunk a bukások köré szervezni, ez esetben tény, valóban kevesebb volt a siker.- Éppen a berni csodaként emlegetett jelenség, az 1954-es vb-győzelem német gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása mutatta meg, hogy egy-egy nagy sporteredmény pozitív hangulatváltozást hozhat az adott országban.- Sokat jelent a lelki tényező egy nemzet teljesítményében. Ha egy társadalom hisz magában, tagjai bíznak egymásban, az gazdasági felemelkedést is hozhat, mig az a nemzet, amelynek a bizalmi indexe alacsonyabb, kisebb teljesítményre predesztinált. Magyarország eléggé hátul van a sorban. Látszik azonban, egy-egy ilyen sportsiker esetén már nincs MSZP vagy Fidesz, nincs liberális vagy népnemzeti oldal, itt magyar szurkolók vannak. Ha valami képes egységet teremteni Magyarországon, olyan érzelmi töltetet adni, amely a mindennapi viták fölött is egy platformra állítja az embereket, az a futball. Hiába nyert a magyar vízilabda-válogatott világbajnokságot 2013-ban Benedek Tiborral vagy korábban Kemény Dénes irányításával olimpiai bajnoki címeket, egy olyan meccs, mint a norvégok elleni, többet ad, mint akárhány olimpiai aranyérem. Furcsa kijelenteni, hiszen az is a nemzeti büszkeség forrása, de efféle általános eufóriát csak a futball képes kiváltani. Se tudományos, se kulturális siker, se Nobel-díj, semmi sem hozza össze annyira a nemzetet, mint a labdarúgás.- Dzsudzsák Balázs előbb a székely zászlót, majd a magyar válogatott első számú szurkolói csoportja, a Carpathian Brigádé lobogóját lengette és pulóverét viselte az Üllői úti ünneplés során. Mi a markáns nemzeti jelképek üzenete?- A futballpálya mint rituális tér mindig más megvilágításba helyezte a stadionon kivül egyébként szélsőségesnek számító megnyilvánulásokat. Azért is ritualizált tér a pálya, mert a stadionon kívül tabunak számító magatartásformák itt tűrtek vagy még elfogadottak is. Nyilván ha hétköznap ebben a pulóverben flangálna Dzsudzsák, megszólnák, de itt, ilyen felfokozott érzelmi töltettel inkább tűnik patriotizmusnak. Illyés Gyulának van egy híres, 1970-es cikke, amelyben így ragadta meg a különbséget: „A patrióta jogot véd, a nacionalista jogot sért.” Ilyen esetben egy turul vagy egy árpádsáv nem valaki ellen szól, hanem valakiért. Kicsit olyan, mint a Fradi-szurkolóknak a náci karlendítéssel társított megnyilvánulása, amely valójában a Fradi-szív játékosok felé dobásának, egy érzelmi kontaktus gyakorlati kifejeződésének a motívumán alapszik.- Hihetetlenül gyorsan, néhány nap alatt gyökeresen megváltozott Bernd Storck megítélése, a bizalmatlanul fogadott, elszigetelt emberből szinte mágus lett a pótselejtező után. Ennyit jelent a messziről jött ember varázsa?- Nem látom, hogy másként fogadnának Magyarországon egy külföldit. A szurkoló számára inkább az számított, hogy Storck érkezésekor még Dárdait sirattuk. Ha nem őt váltotta volna, az elejétől megkapja a bizalmat. A megdicsőüléséhez kellett a két pótselejtező, és ez is bizonyítja: a futball nem ismer középutat. Valakit vagy pajzsra emelünk és vezérünkké fogadunk, mint Árpádot vagy Kossuthot, vagy bujdosson el a fenébe. A nemzetiséget emelném ki Storck esetében, a német edzők elismertsége javult, Thomas Dőli Fradinál végzett munkája kihatott a szövetségi kapitány értékelésére, főleg miután Andy Möller is csatlakozott hozzá. Magyarként a német minőséget futballtól függetlenül a kitartással, a szívóssággal, a precizitással társítjuk. A sportágban pedig a magasabb futball- kultúrával, mégiscsak Németország a világbajnok. Valószínűleg egy francia edzőnek kevésbé adunk bizalmat, lásd a Videotonnál Bemard Casoni esetét. Történelmi adottság, hogy kelet-közép-európaiként a német kultúrkörhöz tartozunk, a franciák távol állnak tőlünk, történelmi tapasztalatok miatt is. A németeket a vesztes vb-döntő ellenére könnyebben fogadjuk el, azt várjuk az edzőktől is, hogy átadják a magyaroknak a német stílushoz kapcsolódó harciasságot.- Amikor Böde Dániel földre teremtette norvég ellenfelét, többekben felrémlett Kinizsi Pál vagy Toldi Miklós alakja, úgy tűnt, a magyar közönség vevő a betyárvirtusra. Nemzeti sajátosságról van szó? A miénktől eltérő, mondjuk angol vagy németalföldi kultúrában egy ilyen mozdulat valószínűleg megosztotta volna a közvéleményt.- Magyar történelmi archetípus elevenedett meg Böde Dániel személyében, az erős, egyszerű ember alakja, akinek ami a szívén, az a száján. El voltunk szokva ettől a válogatottnál, inkább fineszes, vékonydongájú, Kovács Kálmán típusú csatárok jutottak nekünk. Futballstílusban is érvényesül a különbség, a Fradi szívvel játszó, rúgd és fuss felfogásával például hagyományosan szemben állt az MTK rafinált, észre alapozó, rövid passzos felfogása. Az erőcsatárban megvan a képesség arra, hogy egyszerűen oldja meg a dolgokat. Valahogy mindig ilyenre vártunk. Meglepve tapasztaltam, hogy Bődét az újpesti szurkolók is fenntartások nélkül elfogadják, sohasem jön elő közöttük, hogy fradis- ta. Nincsenek róla negatív rigmusok, mert ő a madocsai legény, a nép fia, akinek sikerült dicsőséget szereznie. A legnépszerűbb klub, a Ferencváros nemzeti küldetése Bár gyakorlati szempontok indokolták, hogy a sorsdöntő magyarnorvégot a Ferencváros stadionjában játszották. a helyszín Báli János értelmezésében szimbolikus jelentőségű. Tanulmányban foglalkozott a hungarofradizmus jelenségével, a Ferencváros társadalmi-kulturális háttere és a nemzeti identitás kapcsolatával. „A Fra- di-identitás alapvető tulajdonsága az, hogy sohasem kerülhet szembe a nemzeti identitással, az esetleges ütközések alkalmával a Fra- di-identitás mindig alárendelődik a nemzeti identitásnak” - írta. „A Fradi-identitás mindig alárendelődik a nemzeti identitásnak” Himnusz, sikerélmény, régióválogatottak és autonómia Óriási felháborodást váltott ki Romániában, amikor 2011-ben a Csíkszeredái Románia-Magyar- ország (4-1) jégkorong-válogatott mérkőzés előtt az erdélyi magyarokból álló román csapat tagjai a nekik szóló román himnuszt nem énekelték, az ellenfél tiszteletére felhangzó magyart viszont igen. Hasonlóan skizofrén helyzetre rendszeresen adódik példa a határon túli magyarság körében, Báli János például 2013-ban Székelyudvarhelyen tanúja volt a jelenetnek, hogy a román-magyar kézilabda-mérkőzés közben, a tévé előtt ülő helyiek egy része átpártolt a románokhoz, amikor az állás már nem a magyaroknak kedvezett. A vereség tükrében pedig általánossá vált a helyszínen a nézet, hogy a kudarchoz nekik, székelyeknek semmi közük, a mécsesét a magyarok rontották el, mint oly sok mindent a történelem folyamán. Felvidék és Székelyföld futballvá- logatottja már megalakult a közelmúltban, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese örömmel fogadta a kezdeményezést, fontos eszköznek tartja az autonómiatörekvések erősödéséhez: „Ma az Európai Unióban alapjog, hogy mindenki megfogalmazza, hova tartozik, és a régió jelképeit használja. A szomszédos országokban mégis páni félelem él, hogy ha megadják az autonómiát bármilyen formában, a térség el akar szakadni az országtól. Holott nem a határok felülírásáról szól, a huszonegyedik században modem eszközökkel, kulturális, gazdasági, társadalmi eszközökkel lehet a nemzetegyesítést megvalósítani. A sport is ehhez szolgál segítségként." 14 SPORT
