Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-31 / 305. szám
2015. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK „Kiszolgáltatott vidék és gazdatársadalom” Ángyán jelenti: a földeladás veszélyes ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Ángyán József profesz- szor a tekintélyes, fix agrártámogatási összegeket sem tartja elhanyagolható szempontnak, valamint az EU-n belüli földárkülönbségeket, azaz tőkeerős gazdasági érdekcsoportok az extraprofit reményében még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni a legzsírosabb földeket. „Földet nem eladunk, hanem veszünk” - emlékeztet Ángyán József az „eredeti néppárti földügyi alapkoncepcióra”, amire alapozva maga is államtitkárságot vállalt 2010-ben a második Orbán-kormányban. Statári- ális gyorsaságúnak nevezi az állami földek eladását, és azt írja: „Jakab István Magosz-elnökre, parlamenti alelnökre jutott az a nagy valószínűséggel pártfeladatként kapott szerep, hogy a gazdatársadalom nevében követelje a kormánytól az állami földek eladását. Ebben az sem zavarta, hogy korábban ő maga jelentette ki: »A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következményekkel járna, ha az állami földet eladná a kormány^’. A legújabb Ángyán-je- lentés több nemzetközi példát is hoz arra, ahol az állam kincstári vagyonként kezeli a földet. Ángyánnak az a véleménye, hogy csakis úgy őrizhető meg magyar kézben a föld, ha az állam nem adja el. Kimutatja: a dobra vert földterület több mint 80 százalékát a három hektár fölötti birtoktestek alkotják, melyeknek az átlagos mérete 35 hektár. Vagyis a liciteken a tőkeerő dönti el, ki viszi el a földeket, és a tőkeerő tekintetében a nagy- birtokosok vannak behozhatatlan előnyben. „Húszéves elidegenítési tilalom és állami visz- szavásárlási jog - ez mire garancia egy olyan országban, ahol rövid idő alatt az Alaptörvény is megváltoztatható, ezt meg csak egy kormányhatározat rögzíti?” - kérdi az exállamtitkár, s megállapítja: „az állami bevétel sem állja meg a helyét, mert az állam az állami tulajdonú MFB hitelével ad pénzt a vásárláshoz”. Fónai Imre „Kikezek a karrierista gyerekek? Nettó hazugok...” A propaganda jól működik - állapította meg Ángyán József egy közelmúltbéli nyilvános rendezvényen. „Lökünk sokaknak keveset, hogy utána egy olyan átlag jöjjön ki. amiből úgy tűnik, hogy itten nincs semmi baj. Ugyanakkor egy egészen szűk társaság a területre vonatkozó nagy egységeket elviszi. Az átlag gyönyörű lesz. A Bitay- nak (Bitay Márton államtitkár - a szerző) ez a dolga, és gátlásai nincsenek. Kik ezek a karrierista gyerekek? Nettó hazugok, hát a bíróság kimondta róla, hogy hazudik. Tehát nettó hazudni lehet nyilvánosan, és pont az ellenkezőjét lehet csinálni. Nekem az az érzésem, hogy nemcsak a félelem meg a szkepticizmus van, hanem egyfajta hipnózis is. Mintha hipnózisban lenne a nép. Mint a Ma- río és a varázslóban, fölhívja a színpadra, és megcsókoltat- ja magát a varázsló a Marióval, és az megcsókolja, mert hipnózisban van. Nem tudom, itt milyen lesz az ébredés...” MEGYEI KÖRKÉP g Chip a kukán: nem befolyásolja, ki mennyit fizet BALATON Elsősorban a balatoni üdülőtulajdonosok és az egyedül élő nyugdíjasok, de a tóparti önkormányzatok is évekig szorgalmazták a súlyalapú szemét- szállítási díjat, chipet a kukákra jelszóval. Lapunk számos olyan panasznak adott helyet éveken keresztül, amely azt szorgalmazta: fizessen kevesebbet, akinél kevesebb szemét képződik. A szolgáltatók akkoriban rendre azt válaszolták, hogy nincs lehetőség a szemétmennyiség mérésére. Erre föl most, hogy immár államilag befagyasztott a szállítási díj, az ország több településén jelentették be, így Kaposváron is: a kaposmenti ön- kormányzati hulladékgazálko- dási társulás 118 településén chipet ragasztottak a kukákra. Ez - hangzott el a tájékoztatón - részint arra hivatott, hogy segítségével a szolgáltató kiszűrje azokat, akik nem fizetnek, másrészt azonosítóként szolgál, hogy kinél, mikor, mennyi hulladékot ürítettek. Öt éve írtuk meg az akkori dél-balatoni szolgáltató vezetőjének a véleményét: a sokak által szorgalmazott chipes sze- métmennyiség-mérés a balatoni üdülőkörzetben egyelőre bizonyosan életszerűden, hiszen minél kevesebb legális hulladékkihelyezésre ösztönöz. Szabó Zoltán, a Zöldfok Zrt. vezérigazgatója akkor arról beszélt: szerinte meg kellene fordítani a gondolatmenetet, vagyis nem azt kell „alacsonyabb díjjal jutalmazni”, aki minél kevesebb vegyes hulladékot tesz ki, hanem aki minél többet gyűjt szelektíven. Akár chipes megoldással is mérhetővé kéne tenni: a kitett szelektív szemét után mennyi visszatérítést kapjon egy-egy díjfizető.- A chip most csak egy mérési technika, folyamatosan Tehet látni az adatokból, hogy hol mennyi szemét képződik, ezt például a járatok szervezésénél lehet hasznosítani - mondta lapunknak Schmidt Jenő tabi polgármester, a délnyugat-balatoni önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás alelnö- ke. - Súlyalapú díjfizetés esetén a hulladék egy része nem a kukában végezné. Addig aligha lehetne bevezetni, amíg a szemétszállítás és ártalmatlanítás költsége a jövedelemnek nem csupán az egy-két százaléka, hanem jóval több. Fónai I. Sárgából kék, kékből sárga Több száz komposztáló ládát igényelt a lakosság Siófokon, Balatonvilágoson és Zamárdi- ban. A siófoki központú önkormányzati társulás pályázaton nyerte ezeket a lakosoknak ingyenes edényeket. A felmérések szerint jelenleg a kukákba kerülő háztartási hulladék közel egyharmada olyan szerves anyag (zöldség, gyümölcshulladék, tojáshéj, kávé- és teazacc, virágok, virágföld, hamu, fű, gyom, falevél, fűrészpor, stb.) amit komposztálni lehetne, azaz ennyivel lehetne csökkenteni a lerakóba hordott szemét meny- nyiségét. Járja már a három települést az az öt, ugyancsak új hulladékgyűjtő jármű, mely a szelektív szemetet szedi ösz- sze. Változás a házhoz menő siófoki szelektív gyűjtésben: januártól sárga zsákba kell tenni azt, amit eddig kékbe és fordítva. Kaposváron már háztól szállítják el a szelektíven gyűjtött szemetet i 2015 KÉPEKBEN Pezsgő a kupából. Deák Márk a Fino-Kaposvár liberója így örült annak, újra visszakerült —, Kaposvárra a bajnoki trófea ' ■ - —y ....7
